A felszabadított EU-s források és a fokozódó hitelezési aktivitás okán 2024-ben már az építőipari teljesítmény felfutására számít a Makronóm Intézet. A friss KSH-adatok szerint ugyan a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt 2023 novemberében még visszaestek a beruházások a versenyszférában, de az új évben már ígéretesebb adatok várhatók
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Az építőipar novemberi teljesítménye egyelőre kedvezőtlen képet mutat: az éves két számjegyű visszaesést magyarázza a magas bázisidőszaki érték, azonban a havi alapú, 2,6 százalékos csökkenés inkább negatív meglepetést jelent. Éves alapon nézve az épületek építése esett vissza nagyobb mértékben, 18,3 százalékkal, a magas bázis miatt. Ezt az otthonfelújítási program kifutása is befolyásolta.
Közben az egyéb építmények építése csak 3,5 százalékkal csúszott vissza, itt már a múlt év végét is alacsonyabb teljesítmény jellemezte, főként az állami beruházásstop eredményeként.
Az építőipar nehéz helyzetében több tényező játszik együttesen szerepet:
a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt visszaestek a beruházások a versenyszférában, de negatívan hatott a keresletre az uniós források visszatartása is.
Kedvezőtlenül befolyásolja az ágazat teljesítményét továbbá, hogy az energiaárak és az alapanyagárak megugrása miatt a csökkenő kereslet ellenére sem tudnak mérséklődni az árak: a harmadik negyedévben negyedéves alapon 1,5, míg éves alapon 13,1 százalékkal emelkedtek a termelői árak az építőiparban.
A fokozódó hitelezési aktivitás, illetve a felszabadított uniós források nyomán az idei évben már az építőipari teljesítmény felfutására számítunk. Erre szükség is van, tekintve, hogy a november végi adatok alapján az ágazat rendelésállománya 21,2 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől.
Az építőipar növekedése az ipari teljesítmény szempontjából is kiemelkedően fontos lenne, mivel a jelentős részben a belföldi keresletre támaszkodó építőipari alapanyagot gyártó ipari alágakban 10 százalékos volumencsökkenés történt egy év alatt. Fontos feladat lesz továbbá az építőiparban a hatékonyság növelése, annak érdekében, hogy a kereslet megugrása ne az árak ismételt emelkedését hozza magával.
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, az előző hónaphoz képest 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2023 novemberében. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél. A megkötött új szerződések volumene 60,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 186 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A növekedés oka a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés volt.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Vidéki Otthonfelújítási Program, amely az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv más intézkedéseivel, illetve az állampapírok nyomán a lakossághoz áramló 1700 milliárd forintos kamatfizetéssel együtt jelentős lakásfelújítási boomot indíthat el az építőiparban, és az alapanyaggyártáson keresztül támogathatja a feldolgozóipar fellendülését is.
Az IH körüli botrány azért kínos, mert az ügyészségi gyanúsítás épp egy olyan szervezetet ér, amelyet a korrupció elleni harc érdekében hoztak létre.
Novemberben csökkent az építőipar termelése, de a rendelésállomány 26,7 százalékos emelkedése az infrastrukturális projektekben bizakodásra ad okot. A vállalatok azonban továbbra is kivárnak a bizonytalan gazdasági környezet miatt.
Nem mindenkit győzött meg az Európai Unió „aggodalma”.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
Magyarország lépései a finanszírozás feloldására „nem egészen olyanok, amilyeneket reméltünk”, mondta Piotr Serafin uniós költségvetési biztos. Megérkezett a kormány reakciója!
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
