Az EU-forrásokkal kapcsolatos jó hír erősítette a forint árfolyamát. Közben szerdán este az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is ülésezett. A Makronóm Intézet elemzőjének friss értékelése szerint szinte biztosra vehetjük, hogy lezárult a kamatemelési ciklus az USA-ban.
Szerző: Makronóm
Mint ismert, szerdán este jelentette be hivatalosan is az Európai Bizottság, hogy a horizontális feljogosító feltételek teljesítésének köszönhetően feloldja 10,2 milliárd euró, nagyságrendileg 3900 milliárd forint kohéziós forrás blokkolását.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője aláhúzta: ez a hír önmagában nem jelentett meglepetést, az igazságügyi reformcsomag legtöbb elemét már elfogadta a magyar kormány, és a Politico is megszellőztette a hírt kedd reggel, bár a döntésre ahhoz képest egy nappal később került sor.
Emiatt a piacok nagyrészt már beárazhatták ezt a forint árfolyamba, bár figyelembe véve az elmúlt időszak viharos kapcsolatát a kormány és az Európai Bizottság között, a befektetők körében fennállhatott annak a veszélye, hogy az utolsó pillanatban kisiklik a megállapodás.
Azt követően, hogy a forint az euróval szemben hétfőn és kedden is járt a 383-as szint felett, amely október vége óta a leggyengébb értéke, a szerdai napot a 382-es felett kezdte. A nap folyamán fokozatosan erősödött az árfolyam, kora délután 381 alatt is járt a jegyzés, azonban a bejelentést közvetlenül megelőzően a forint visszagyengült a 382-es szint közelébe. Csütörtökön délelőtt azonban újra erősebben, 378-379 forinton állt.
A Makronóm Intézet elemzője szerint fontos kiemelni, hogy a mostani döntéssel nem az összes blokkolt uniós forrást oldotta fel a Bizottság, annak csak nagyságrendileg a harmadát. Az Európai Bizottság további, megközelítőleg 21 milliárd euró Magyarországnak járó EU-s pénzt tart vissza, amely továbbra is kockázatként nehezedik a forint árfolyamára. Így az uniós forrásokkal kapcsolatos újabb kedvező döntések további forinterősödést eredményezhetnek.
A magyar piacok hangulatát az EU-s döntések mellett az amerikai gazdasági-pénzpiaci kilátások is erősen befolyásolják. Nagyon lényeges, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága szerdán este ülésezett, és
a tisztviselők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a szövetségi alapok irányadó kamatlábának céltartományát 5,25 és 5,5 százalék között hagyják, ami 2001 óta a legmagasabb szint. A politikai döntéshozók a medián alapján 2021 márciusa óta először nem jegyeztek meg az előrejelzéseikben további kamatemeléseket. Míg Jerome Powell elnök azt mondta, hogy a tisztviselők készek újból emelni, ha az árnyomás visszatér,
a döntéshozók most arra összpontosítanak, hogy mikor csökkentsék a kamatlábakat, mivel az infláció tovább süllyed a 2 százalékos cél felé.
A negyedéves előrejelzések szerint a Fed jövőre 75 bázisponttal csökkenti a kamatlábakat, ami a szeptemberben jelzettnél erőteljesebb ütemű csökkentést jelent. Míg a szövetségi alapok kamatlábára vonatkozó mediánvárakozás 2024 végén 4,6 százalék volt, a várakozások igen eltérők voltak. A Fed „pontrajza” azt mutatta, hogy nyolc tisztviselő kevesebb mint három negyedpontos csökkentést látott jövőre, míg öten többre számítanak.
Powell hangsúlyozta, hogy az előrejelzések nem egy előre meghatározott tervet jelentenek, de elismerte, hogy a döntéshozók a heti találkozón megvitatták azt a kérdést, hogy mikor lesz megfelelő a kamatcsökkentés megkezdése.
A pénzromlás az USA-ban fokozatosan lassul, novemberben 3,1 százalékot tett ki, ami így még mindig érdemben magasabb, mint a 2 százalékos jegybanki cél. A foglalkoztatás – a Fed másik célja – az utóbbi hónapokban tovább emelkedett, azonban már csak lassú ütemben, és ez a gazdasági aktivitás lassulását jelzi. Ezek miatt
a mostani volt sorrendben a harmadik ülés, amelyen nem változtatott az alapkamaton a Fed, így szinte biztosra vehetjük, hogy lezárult a kamatemelési ciklus az USA-ban.
Ezzel együtt a Fed által kiadott közlemény továbbra is hangsúlyozza, hogy az inflációs kockázatok nem múltak el. A Fed a kamatdöntéssel párhuzamosan publikálta legfrissebb előrejelzését, ennek keretében az idei évre 2,6, míg jövőre 1,4 százalékos növekedést várnak, szemben a szeptemberi 2,1, illetve 1,5 százalékkal. Visszább fogták ugyanakkor az inflációs előrejelzést, az ideit 0,5 százalékponttal 2,8, míg a jövő évit 0,1 százalékponttal 2,4 százalékra, az viszont nem változott, hogy a döntéshozók továbbra is 2026-ra várják a 2 százalékos inflációs cél elérését. Változás következett be a várt kamatpályát illetően is. Míg szeptemberben a Fed döntéshozóinak a többsége még csak két kamatcsökkentést jelzett előre 2024-re vonatkozóan, addig a most publikált dot plot alapján háromra is sor kerülhet, ami egy erős üzenet a piacok felé. A piaci szereplők jelenleg arra számítanak, hogy az első kamatcsökkentés már az első fél évben bekövetkezhet, ha tovább hűl az USA gazdasági aktivitása.
A lazább monetáris politika az USA-ban mindenképpen kedvező a magyar gazdaságra nézve, mivel gyengébb dollárt jelent, ami így lehetővé teszi az MNB számára is a monetáris kondíciók további lazítását. A közleményre azonnal reagált is az euró–dollár kurzus, a dollár rövid idő alatt számottevően, 0,7 százalékkal gyengült az euróval szemben, ennek hatására a forint is tovább folytatta a kohéziós források blokkolásának feloldását követően megkezdett erősödését.
Címlapfotó: Shuttterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Valószínűleg nem borotválta kopaszra a fejét a csalódottságtól.
A republiánus kampány volt a kriptoipar legjobb befektetése. A dollárt szinte ész nélkül veszik, míg a részvénypiac már túlfeszítettnek tűnik.
A forint gyengülése nem egyedi jelenség; a cseh korona és a zloty szintén veszít az értékéből. A piacok túlreakciója várhatóan enyhülni fog, különösen, ha a Fed kamatpolitikája is lazul, ami korrekciót eredményezhet – adott gyors értékelést a forint ma reggeli gyengülése kapcsán a Makronóm Intézet elemzője.
Az amerikai választási rendszer valóban nagyon archaikus, és változtatásokra szorul.
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
Kutatások szerint az emberi tényező okozza az adatlopások közel háromnegyedét, amely nemcsak magánszemélyeket, de egész vállalatokat is érinthet. Emiatt kiemelt fontosságú a dolgozók képzése az online megtévesztésekről.
De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül.
