A dekarbonizációs célok merészek és nagyívűek voltak, a legnagyobb aláíró országok közül azonban egyedül Kína tartja – és teljesíti túl – a saját ütemtervét. Az USA és az EU lemaradt a mezőnyben.
A 2016-ban aláírt, Párizsi Megállapodás néven a történelemben vonult klímaegyezményhez mintegy 200 ország csatlakozott, vállalva, hogy 2030-ig a dokumentumban foglaltaknak megfelelően csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást azzal, hogy a saját ütemtervük szerint átállnak a megújuló energiaforrásokra, fokozatosan száműzve a fosszilist.
A legnagyobb kibocsátó országok tűzték ki maguk elé a legambiciózusabb célokat: az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, India és a Nagy-Britannia egymással versengve vállalták a nap- és szélenergia kapacitásnövelését a kitűzött dátumig. Mint a Visual Capitalist ábráján is látszik, a folyamat egyedül Kínának megy zökkenőmentesen, a többi gigász jelentősen lemaradt a saját maga által kitűzött célok eléréséhez vezető úton.
Az infografika az országok eredeti vállalását, az ahhoz szükséges éves átlag megújuló kapacitásnövelést mutatja, valamint azt, hogy ehhez képest mennyire haladtak 2022-ben.
Kína a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, ám toronymagasan az az ország, amelyik a legtöbbet tesz azért, hogy ez a megállapítás az ellenkezőjére forduljon. Vállalása szerint 2030-ra össz-energiatermelésének a 28 százalékát megújulókból fogja biztosítani. Ehhez évente 101 gigawattnyi szél- és napenergia-kapacitást kell biztosítania. Ezt nemcsak elérte, de magasan túl is szárnyalta: tavaly 170 gigawattot termelt, ha így folytatja, akkor a túlteljesítés miatt hamarabb eléri az általa megjelölt célt, mint 2030.
A többiek már nem voltak ennyire aktívak. India a szén-dioxid-kibocsátásának 40 százalékos csökkentését hímezte a zászlajára, amihez évente 16 gigawatt szélenergia- és 19 gigawatt napenergiakapacitás-növelést kellene elérnie. Tavaly ebből csak a nap esetében sikerült haladást mutatni (18 gigawatt), a szél szegmensében azonban csapnivalóan teljesített a mindössze 2 gigawattos eredménnyel. A 35 gigawattos elvárt eredményből így csupán 20 lett, amivel az ország az egyik leggyatrább fejlődést produkálta.
Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, amely szintén nem brillírozott: 2030-ra 739 gigawatt megújuló energiát irányzott elő a saját maga számára, amelyhez évente 69 GW-os ugrások lennének szükségesek. Tavaly ebből összesen kevesebb mint a felét, 32 gigawattot sikerült produkálnia.
Nagy-Britannia és az Európai Unió elszántan menetelnek ugyan, de továbbra is jelentős éves kapacitásnövelésre van szükségük, ha el akarják érni 2030-as vállalásaikat. A briteknél már javában dübörög a program. Ígéretük szerint az évtized végére az energiatermelésük 60 százalékát megújulókból fogják biztosítani: ehhez évente mindössze 7 gigawattos kapacitásnövelést kell produkálniuk, 2022-ben ebből ötöt sikerült elérni.
Ami az EU-t illeti, az energiaválság rendesen betett a nagyratörő terveknek.
A helyzet nem jó, de nem is tragikus. A 86 gigawattnyi éves növelésből 54-et tudott valóra váltani, így nagyon meg kell hajtania a lovakat, ha energiaszekerével az élmezőnyben akar végezni.
A felsorolt államok együttesen a világ villamosenergia-fogyasztásának több mint 60 százalékát adják, ami élesen világít rá a felelősségükre a dekarbonizációs folyamatban. A következő években egyedül Kína az, amelynek az is elég, ha tartja a mostani tempóját. A többiek előtt kritikus hat esztendő áll: ennyi idő alatt kell utolérniük magukat és felzárkózni az ázsiai listavezető mellé.
***
Fotó: Zöld színnel világítják meg a párizsi Diadalívet 2016. november 4-én, miután ezen a napon hatályba lépett a Párizsi Klímamegállapodás. Az egyezmény értelmében a csatlakozó 195 ország 2 Celsius-fok alatt akarja tartani az iparosodás előtti mértékhez képest a légkör felmelegedését. (MTI/EPA/Yoan Valat)
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Franciaország és Belgium is megálljt parancsolna az Európai Bizottság tervének.
Az egyik uniós alapjog forog kockán.
Újra befagyaszthatják az uniós pénzeket.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
