Gyalázatosan állnak a Párizsi Megállapodás klímacélkitűzései

A 2016-ban aláírt, Párizsi Megállapodás néven a történelemben vonult klímaegyezményhez mintegy 200 ország csatlakozott, vállalva, hogy 2030-ig a dokumentumban foglaltaknak megfelelően csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást azzal, hogy a saját ütemtervük szerint átállnak a megújuló energiaforrásokra, fokozatosan száműzve a fosszilist. 

A legnagyobb kibocsátó országok tűzték ki maguk elé a legambiciózusabb célokat: az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, India és a Nagy-Britannia egymással versengve vállalták a nap- és szélenergia kapacitásnövelését a kitűzött dátumig. Mint a Visual Capitalist ábráján is látszik, a folyamat egyedül Kínának megy zökkenőmentesen, a többi gigász jelentősen lemaradt a saját maga által kitűzött célok eléréséhez vezető úton. 

Az infografika az országok eredeti vállalását, az ahhoz szükséges éves átlag megújuló kapacitásnövelést mutatja, valamint azt, hogy ehhez képest mennyire haladtak 2022-ben. 

Kína elhúzott 

Kína a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, ám toronymagasan az az ország, amelyik a legtöbbet tesz azért, hogy ez a megállapítás az ellenkezőjére forduljon. Vállalása szerint 2030-ra össz-energiatermelésének a 28 százalékát megújulókból fogja biztosítani. Ehhez évente 101 gigawattnyi szél- és napenergia-kapacitást kell biztosítania. Ezt nemcsak elérte, de magasan túl is szárnyalta: tavaly 170 gigawattot termelt, ha így folytatja, akkor a túlteljesítés miatt hamarabb eléri az általa megjelölt célt, mint 2030. 

A többiek már nem voltak ennyire aktívak. India a szén-dioxid-kibocsátásának 40 százalékos csökkentését hímezte a zászlajára, amihez évente 16 gigawatt szélenergia- és 19 gigawatt napenergiakapacitás-növelést kellene elérnie. Tavaly ebből csak a nap esetében sikerült haladást mutatni (18 gigawatt), a szél szegmensében azonban csapnivalóan teljesített a mindössze 2 gigawattos eredménnyel. A 35 gigawattos elvárt eredményből így csupán 20 lett, amivel az ország az egyik leggyatrább fejlődést produkálta. 

Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, amely szintén nem brillírozott: 2030-ra 739 gigawatt megújuló energiát irányzott elő a saját maga számára, amelyhez évente 69 GW-os ugrások lennének szükségesek. Tavaly ebből összesen kevesebb mint a felét, 32 gigawattot sikerült produkálnia. 

Botladozó Európa 

Nagy-Britannia és az Európai Unió elszántan menetelnek ugyan, de továbbra is jelentős éves kapacitásnövelésre van szükségük, ha el akarják érni 2030-as vállalásaikat. A briteknél már javában dübörög a program. Ígéretük szerint az évtized végére az energiatermelésük 60 százalékát megújulókból fogják biztosítani: ehhez évente mindössze 7 gigawattos kapacitásnövelést kell produkálniuk, 2022-ben ebből ötöt sikerült elérni. 

A helyzet nem jó, de nem is tragikus. A 86 gigawattnyi éves növelésből 54-et tudott valóra váltani, így nagyon meg kell hajtania a lovakat, ha energiaszekerével az élmezőnyben akar végezni. 

A felsorolt államok együttesen a világ villamosenergia-fogyasztásának több mint 60 százalékát adják, ami élesen világít rá a felelősségükre a dekarbonizációs folyamatban. A következő években egyedül Kína az, amelynek az is elég, ha tartja a mostani tempóját. A többiek előtt kritikus hat esztendő áll: ennyi idő alatt kell utolérniük magukat és felzárkózni az ázsiai listavezető mellé. 

*** 

Fotó: Zöld színnel világítják meg a párizsi Diadalívet 2016. november 4-én, miután ezen a napon hatályba lépett a Párizsi Klímamegállapodás. Az egyezmény értelmében a csatlakozó 195 ország 2 Celsius-fok alatt akarja tartani az iparosodás előtti mértékhez képest a légkör felmelegedését. (MTI/EPA/Yoan Valat)