Az Európai Tanács elnöke elolvasta Orbán Viktor levelét – most nagyon siet Budapestre

A brüsszeli politikát megunva a napokban a magyar kormány merészet és logikusat húzott: Orbán Viktor mindössze néhány héttel a decemberi EU-csúcs előtt – ahol Ukrajkna csatlakozási folyamatának megkezdése és a segélyek utalása lesz a kiemelt téma – levelet írt az Európai Tanács elnökének, amelyben stratégiai megbeszélés összehívását követelte Ukrajnával kapcsolatban. 

A miniszterelnök a levélben az EU–ukrán viszony sürgős újraértelmezését kérte, különös tekintettel az ukrajnai háború befagyására, a szankciós politikára, a segélyek összegére és átláthatóságára, valamint Ukrajna csatlakozási szándékaira. A hírek szerint a kormányfő ragaszkodik ehhez az egyeztetéshez, különben Magyarország vétózni fog minden Ukrajnával kapcsolatos, szélesebb körű egyeztetést nélkülöző javaslatot, így az 50 milliárd eurós segély folyósítását is. 

Mostantól nem nevet senki 

Az uniós tisztségviselők a szokásos módon reagáltak, zsarolást és csapdába ejtést emlegetve, miközben arra utaltak, hogy mindez semmi másról nem szól, csupán arról, hogy a magyar kormány így próbálja meg kikényszeríteni a Magyarországnak (jogosan) járó, visszatartott 13 milliárd eurót.  

Charles Michel azonban túllépett a műfelháborodáson, és azonnal időpontot kért a Karmelitába, hogy személyesen tudjon beszélni a magyar kormányfővel. A hétfői látogatást az Európai Tanács szóvivője jelentette be kissé szűkszavúan, a találgatások azonban máris megindultak arról, milyen ajándék lapulhat Michel útipoggyászában. 

A Politico információi szerint a Tanács elnöke egyezséget fog ajánlani Orbán Viktornak, egyetlen célja ugyanis az, hogy a december 15-16-án megrendezendő EU-csúcs ne fulladjon teljes kudarcba. Márpedig ha a miniszterelnök vétózni kezd, akkor semmi értelme nem lesz az egész ülésnek, ahogyan Brüsszel Ukrajnának tett ígéretei is a fagyasztóba kerülnek.  

Komolyra fordult a játék 

A háború kitörése óta Orbán Viktor nem először lengeti be a vétó lehetőségét, ám minden esetben csak akkor használta, amikor Brüsszel ígéretei vagy tervei nemhogy ellenkeztek volna Magyarország érdekeivel, de kifejezetten veszélyeztették azokat. Ilyen eset volt a hatodik szankciós csomag előkészítése, amikor a miniszterelnök szintén levélben fordult Michelhez, szélesebb körű konzultációt kérve, ugyanis – mint írta – a javasolt olajszankciók elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák a létfontosságú energiabiztonsági érdekeit. 

A tény, hogy eddig Magyarország minden esetben meg tudott egyezni az EU-s vezető testületekkel, és végül mindig igennel szavazott a szankciós csomagok és a segélyek tekintetében, némely brüsszeli bürokratában azt a képzetet kelti, hogy Orbán Viktor csak blöfföl, amikor vétót emleget. Ők figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az említett döntéseket csak azután lehetett gyakorlatba ültetni, hogy azokat Magyarország érdekeinek figyelembevételével és akceptálásával fogalmazták meg.  

Akik blöfföt emlegetnek, Charles Michel repülőjegy-foglalását látva most halkabban kiabálnak. Az Európai Tanács elnöke ugyanis pontosan tudja, hogy mi forog kockán. (Igen, többek között a saját megítélése és karrierje is.) Az Egyesült Államok a legnagyobb valószínűséggel ki fog lépni az Ukrajnát lélegeztetőgépen tartó szuperfinanszírozói csoportból, vagyis Európa egyedül marad, miközben költségvetési problémái és hitelfelvételi mániája így is óriási gödörbe taszította. Nem csak Orbán Viktorban merül fel a kérdés, hogy meddig lehet folytatni egy vég nélküli háborút az USA elsődleges segítsége nélkül – más kérdés, hogy egyedül ő mondja ki azt hangosan.   

Omladozó épület 

A Bloomberg a minap szokatlanul alacsony színvonalú véleménycikkben ostorozta a magyar kormány Brüsszellel és Ukrajnával kapcsolatos politikáját, egyben rápirított az Európai Bizottságra is, mondván: pusztán azért jelentették be majdnem 1 milliárd euró átutalását a visszatartott pénzekből Magyarországnak, mert ezzel próbálnak meg hatni Orbán Viktorra az Ukrajna-kérdésekben. A szerző azt javasolja, hogy Magyarországot egyszerűen kerülje ki az Európai Unió az Ukrajnával kapcsolatos területeken, de semmiképpen ne adja oda neki a visszatartott összegeket.  

Az egyik probléma az a zsaroláselmélettel, hogy mind a magyar kormány, mind Brüsszel határozottan cáfolja. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján is világossá tette: az EU végrehajtó testülete egyszerűen betartja a szabályokat, a hamarosan utalásra kerülő 1 milliárd eurónak pedig nincs köze sem a jogállamisági követelményekhez, sem Ukrajnához.  

A másik gond az, hogy sem Brüsszel, sem az Európai Tanács nem gondolja úgy, hogy Magyarországot bármiből ki lehetne hagyni. Ez a hozzáállás egyébként a normális működést feltételezné, a háttérben azonban ott van az is, hogy Brüsszel (és személyesen Ursula von der Leyen) retteg attól a lehetőségtől, hogy az általa meghirdetett „geopolitikai unió” koncepciója egység hiányában darabokra hullik. Márpedig az ukrajnai és az izraeli háború tekintetében egyaránt jól látszanak az egyre méretesebb törésvonalak. Ami a többit illeti: egy EU-s bővítést nehéz lesz elintézni a tagállamok egyöntetű igenje nélkül, még akkor is, ha az Európai Parlament már a tagállami vétó eltörlését vizionálja.  

Charles Michel mindezekkel tökéletesen tisztában van. Ha azért utazik november 27-én Budapestre, hogy pragmatikus érvek mentén tárgyaljon, közvetítői szándékkal meghallgatva és legalább értelmezni próbálva a magyar álláspontot, mindenki jól járhat. Ha virág helyett virgáccsal érkezik, akkor viszont nagyon kellemetlen percek várnak rá. És az még csak a kezdete lesz rosszkedve telének.  

*** 

Fotó: Charles Michel és Orbán Viktor (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.