Autósok, figyelem: fontos változás jön Budapesten
Egyes szakaszokon 70 km/óráról 50 km/órára csökken a megengedett legnagyobb sebesség.
Úgy tűnik Amerika megunta a széles körben elterjedt elhízottságot, és bár a felesleges kilóktól nem olyan egyszerű megszabadulni, már erre is felfedezték a csodapirulát. A GLP-1 alapú súlycsökkentő gyógyszereknek köszönhetően itt az új kövérség elleni őrület, ami néhány iparágra pusztító hatással van, néhánynak pedig lehetőséget teremt.
A jelentések szerint 2020 és 2022 között 300 százalékkal nőtt ezeknek a gyógyszereknek az amerikai eladása, a tavalyi év utolsó három hónapjában 9 millió receptet írtak ki. Ezek a készítmények befolyásolják az agyi receptorokat, ezzel csökkentik az étvágyat, azaz hosszabb ideig érezhetjük magunkat jóllakottnak. A hatóanyagot eredetileg a cukorbetegség ellen fejlesztették, de mára az elhízás kezelésében is használják, igaz, ehhez testmozgás és életmódváltás is ajánlott.
Az amerikai élelmiszeripari piac mérete 2022-ben 825 milliárd dollár volt, és az előrejelzések szerint 2023-as 905 milliárdról 2030-ra 1 700 milliárdra nő. (Ebben a statisztikai adatsorban az otthonukon kívül elfogyasztott ételek vannak.) Persze az ottani élelmiszeripar is elhízott és ellustult, azt feltételezi, hogy az amerikaiak gyorséttermi ételek, zsíros hamburgerek, zsíros és szénhidrátos gyorsételek iránti rajongásával kapcsolatban semmi sem változik. Így a legkisebb eltérés is pusztító következményekkel járhat az élelmiszerpiacra nézve.
Mindenesetre a Morgan Stanley előrejelzése szerint, ha az őrület fennmarad, akkor az elkövetkező tíz évben valószínűleg 1,7 százalékkal csökken az elfogyasztott kalóriák mennyisége. Ez nem tűnik komoly visszaesésnek, de nagy változások várhatók a zöldségek, a gyümölcsök, a halak és más egészséges élelmiszer javára, míg a hizlaló étkek kárvallottjai lehetnek az új hóbortnak. Tehát ne legyünk meglepődve, hogy a legnagyobb vesztesek a gyorséttermek és a pizzázók, az édességek, a sütemények, a sós rágcsálnivalók, illetve a cukros italok készítői lesznek.
Nem kellett túlzottan sok időnek eltelnie ahhoz, hogy az amerikai társadalomban az elhízás elleni küzdelem krónikus rajongássá váljon. Az ottani legnagyobb kiskereskedelmi hálózat, a Walmart már felhívta a figyelmet arra, hogy már érezni lehet a hatását az étvágycsökkentő gyógyszereket szedők vásárlási viselkedésén.
Az értékesítési szokások változásait tanulmányozva (természetesen anonimizált adatok felhasználásával) megállapították, hogy azok, akik felíratják ezeket a gyógyszereket, kevesebb élelmiszert vásárolnak a „normális” vevőkhöz képest.
Ez az adat némileg ellentmond a Walmart vezérigazgatójának augusztusi nyilatkozatával, amikor azt mondta: „Továbbra is arra számítunk, hogy az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek, valamint az egészségipar és a wellness a teljes összeg százalékában növekedni fog a második fél évben, elsősorban néhány étvágycsökkentő gyógyszer népszerűsége miatt.”
Persze mondta ezt akkor, amikor a magas infláció több gazdagabb vásárlót irányított az üzleteikbe. 2022 nyarán, miután az infláció meghaladta a 9,1 százalékot, a vállalat részéről azt mondták, hogy a magasabb jövedelműek közül több vevő kerülte a drága élelmiszerboltokat a Walmart alacsonyabb árai miatt.
Egy komoly banki elemzés már azt vizionálta, hogy a fogyás iránti olthatatlan vágy, az elhízás elleni gyógyszer hatása az amerikai lakosság ledobott kilóiban is meglátszódik, és ez új keresletet teremthet például a ruházati iparnak azzal, hogy egy szélesebb populáció kényszerül majd lecserélni a ruhatárát.
Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma szerint manapság az USA-ban az átlagos női ruházati méret 16-18 (XL-XXL, európai méretben 46-48), ami azért az egy évtizeddel korábbi 14-eshez (EU 44) képest egy kicsit nagyobb. A fogyás elősegítheti a kiskereskedők kínálatának változását, a kisebb méretek iránti keresletet, sőt, az egészségesebb életmód miatt előtérbe kerülhetnek a sportosabb márkák is. Ezen logika szerint viszont lejtmenetre számíthatnak, akik a molettek kiszolgálására specializálódtak.
Természetesen egy komoly elemző az állítását számokkal is alátámasztja, így szerinte 38 millió testsúlycsökkentő gyógyszert használó fogyása várható. Mindez, az új ruházati cikkek vásárlásának feltételezésével, 50 milliárd dollárnyi új ruházati kiadást eredményezhet.
Az elemző arra is rámutatott, hogy a súlyosan eladósodott fogyasztó vajon megengedheti-e magának új ruhákat: „Ha a testsúlycsökkentőket használók az életmódváltás révén pénzt takarítanak meg, akkor azt a ruházati kiadások finanszírozására fordíthatják. Ahogy a fogyasztási láz az alacsonyabb jövedelműek felé halad, ez a hozzáadott növekedés kevésbé tűnik valószínűnek, és arra számítunk, hogy a vásárlók az alacsonyabb árú termékeket keresik majd (turkálók), hogy finanszírozni tudják az új ruhákra fordított kiadásokat.”
Persze az elemző is csak a ködöt szurkálja, csupán azt érzi, hogy ezek a gyógyszerek hosszabb távon megváltoztathatják a fogyasztói magatartást. Egyes iparágak előnyben részesülnek, míg mások nagyobb kockázatot jelentenek.
Mindenesetre, ha Amerika elhízott társadalma karcsúbbá válna, az meglátszana az egészségügyi állapotán is. Tehát a betegségbiznisznek is csökkenne a bevétele, nem csak ételből, pirulákból is kevesebb fogyna. Persze egy sikeres kúra után a páciens is jobban törődne az egészségével, és feltehetően kevesebb alkoholt, illetve dohányterméket fogyasztana, azaz az állami adóbevételek is csökkenhetnek.
Azért minden folyamatra van valami régi közhely, például az, hogy soha ne fogadjunk az amerikai fogyasztó ellen!
Mert egy szabad ország szabad polgára majd bizonyosan szabadon ellenáll a szabadon elérhető gyorsételek felzabálására való kísértésnek.
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.