Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Megvan a megoldás, hogy miért nem tudnak integrálódni a német társadalomba a szírek, a nyugati típusú WC az egyik legfőbb akadálya. Mint egy arab honlap megállapította, a török stílusú vécékhez szokott emberek nem tartják higiénikusnak a mások által is használt vécén való ülést.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az európai stílusú vécék az egyik akadálya annak, hogy Németországban egyes szíriai menekültek teljes mértékben integrálódjanak. A török stílusú illemhelyekhez szokott emberek nem tartják higiénikusnak a mások által is használt vécén való ülést – ezt írta az angol nyelven is publikáló liberális libanoni portál, a Raseef22.
Néhány szíriai az arab – más néven török – vécét részesíti előnyben. Ez különösen igaz a nyilvános vagy például a vonatokon található illemhelyekre. Az arab vécék különbözők lehetnek, de mindegyikben közös egy hosszúkás üreg a talajszinten, amely fölé guggolva könnyíthetünk magunkon. Ezt a magyar lelemény pottyantós vécének hívja.
Amikor egy arab megérkezik egy európai országba – ismertette a Courrier international a Raseef22 cikkét –, például Németországba, nem érzékeli azonnal az egyik nagy különbséget, ami rá vár, de azért megpróbál megbékélni ezzel. Ez igaz a szíriai menekültekre is. Az ok abban rejlik, hogy nem tudják rendeltetésszerűen használni a német szálláshelyeken a vécéket.
A probléma az, hogy le kell ülni oda, ahová mások már ültek korábban. Ez egyesek számára banálisnak tűnhet. Mások azt mondják, hogy az ezt övező csinnadratta túlzó. Az viszont tény, hogy néhány szíriai számára ez az egyik akadálya az integrációnak – szögezte le a honlap. Mint az arabok általában, ők is természetüknél fogva társaságkedvelők, és a családi kapcsolatok központi szerepet játszanak számukra. Ez még inkább igaz azokra, akik távol vannak az otthonuktól. A barátokkal és a családdal való találkozások segítenek számukra túljutni a háború okozta traumán.
Németországban azonban a menekültügyi rendszer nem veszi figyelembe az emberek közötti szoros kapcsolatokat, mindenkit szétoszt az ország különböző régiói között – írta a Raseef22. Ennek következtében azokat az embereket, akiknek szoros kapcsolatai voltak a származási országukban, nagy távolságok választják el egymástól. Más szóval: ahhoz, hogy összejöjjenek, a meglátogatott ismerősük otthonában kell tölteniük az éjszakát.
Így biztosan lesz pár kínos pillanat, amikor ki kell menni a mosdóba. Maryam, a Münchenben élő háromgyermekes anya nem szívesen látogatja meg a nővérét Kölnben. Nem a hatórás utazás riasztja el, hanem a félelem, hogy kellemetlen helyzetbe kerül:
„A német otthonok kiscsaládosoknak készültek. Ráadásul a WC közvetlenül a nappali mellett van, ami nagyon kínos. Így csak néhány órára korlátozom a látogatásaimat. Míg Szíriában két vécé van a házban, az egyik a családnak, a másik a vendégeknek van fenntartva, félreeső helyen, hogy az ember nyugodtan érezze magát – magyarázta Maryam. – Németország gyönyörű ország, és a németek jó emberek, de még jobb lenne, ha a vécé elhelyezése másképp lenne.”
A menedékkérők a Nürnberg melletti eibachi befogadóközpontban – ahol mintegy háromszáz, többségükben szír menekült él – néhányan határozottan elutasították, hogy leüljenek a vécékre. Erre a központ vezetősége kiragasztott egy felhívást a mosdók bejáratára, amelyben arra kérte őket, hogy rendeltetésüknek megfelelően használják azokat, azaz üljenek rá.
Mohammed, Avvad, Amer és Assi azok között voltak, akik nem voltak hajlandók ennek eleget tenni. Közel hatvan másik menekülttel együtt kérelmezték a hatóságoknál, hogy arab WC-ket szereljenek fel, de eredménytelenül.
„A legtöbbünk vallásos – magyarázta Assi. – Ahhoz, hogy imádkozhassunk, tisztának kell lennünk. Ezért van szükségünk a vízzel teli palackokra, hogy annak segítségével lemosakodjunk, míg a németek csak papírt használnak.” A 26 éves Abderrazzak eljutott oda, hogy a vizespalackkal a közeli erdőbe osonjon. „Tudom, hogy valószínűleg nem túl tisztességes, de ezek a német vécék akár betegségeket is terjeszthetnek” – állapította meg.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal, amely igyekszik minden kultúrát tiszteletben tartani, ezért az elmúlt években úgy döntött, hogy arab WC-ket alakít ki a befogadóközpontjaiban. A Nürnbergtől keletre fekvő zirndorfi központban ezeket az illemhelyeket a menekültek nagyon jól fogadták. „Ez a legjobb dolog, amit a hivatal eddig értünk tett” – mondták néhányan közülük.
Kilenc évvel azután, hogy a szíriai menekültek első hulláma megérkezett Európába, és különösen Németországba, sokan közülük rájöttek, hogy alkalmazkodniuk kell. Ezért az első dolog, amit megnéznek, amikor szemügyre vesznek egy bérelhető lakást, hogy a WC közel van-e a csaphoz, hogy be tudjanak csatlakoztatni egy tömlőt. Mások már elkezdték az illemhelyek átalakítását a körülöttük lévő padló megemelésével. Ezáltal – bár európaiak – guggoló helyzetben is használhatóvá válnak. Ezt a guggoló megoldást egyébként nem csak a szíriai menekültek kedvelik.
A belek diszkrét bája című könyvében, amely 2014-es megjelenése óta nagy sikert aratott, a német kutató, Giulia Enders azt állította, hogy a guggoló póz a legtermészetesebb és legegészségesebb testhelyzet, sokkal inkább, mint a „frangie” vécék (idegen kifejezésből származó szó) ülő testhelyzete.
Kétségtelen, hogy vannak különbségek a keleti és nyugati vécéhasználat között, de emiatt nem kell aggódni. Először a befogadótáborokban tűnik fel keleti típusú vécé. Aztán egyre több lesz az ilyen közillemhely. Az ingatlanépíttetők is nyitnak majd a török vécékre, majd végül lassan kikopik a hagyományos ülővécé az európai köztudatból. Ez csak járulékos veszteség, akkorra már nem is lesz európai kultúra, amely ezen megdöbbenne.
Rekordszinten a honosítások
Tavaly jelentősen nőtt a honosítások száma Németországban. „Ez az ügyszám az elmúlt húsz évben nem látott rekord” – írta még a nyáron a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Németország-szerte a honosítások száma 2022-ben átlépte a 168 500 főt. Ez egy év alatt 28 százalékos növekedés a statisztikáért felelős szövetségi intézmény, a Statistisches Bundesamt szerint. Ehhez képest az idén „csupán” mintegy 78 700-an kaptak francia állampolgárságot.
Mindez egy olyan időszakban, amikor Olaf Scholz kancellár kormánya a német állampolgársághoz való hozzáférés megkönnyítését tervezi a képzett külföldi munkavállalók vonzása érdekében. A Tageszeitung német újság szerint nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg 13,4 millió külföldi él Németországban. A baloldali újság leszögezte: a 2022-es statisztikát ebbe a perspektívába helyezve kevésnek tűnik. Sőt, mint a lap írta: „ez rohadtul alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy maguknak a németeknek van szükségük erre a bevándorlásra, mert azt kockáztatják, hogy elfogy a munkaerő és kimerülnek a nyugdíjbevételek.”
A Tageszeitung a pragmatizmus jegyében felszólította a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban reformálja meg a bevándorlási jogszabályokat. Véleménye szerint a német állampolgárság megadására többé nem kiváltságként, hanem a gyorsan öregedő társadalom problémáinak megoldásaként kell tekinteni.
A Die Welt című napilap másként értelmezi a statisztikákat. Úgy vélte, a 2022-es honosítások számának növekedése azt bizonyítja, hogy nincs szükség a jelenlegi szabályok enyhítésére. Különösen azért, mert szerinte a honosított bevándorlók integrációs szintje nem mindig elégséges.
Bár jobboldali, a Frankfurter Allgemeine Zeitung nem megy ilyen messzire, azért rámutat, hogy a német állampolgárrá vált szírek átlagosan alig több mint hat évet töltöttek német földön. Ezt az elbírálási időszakot – amely rövidebb, mint a nem uniós állampolgárok esetén általában előírt nyolc esztendő – csak a társadalomba jól beilleszkedett emberek kapják meg.
A frankfurti napilap szerint a honosítások számának növekedése vagy csökkenése mindig több tényezőre vezethető vissza. Nemcsak a jogi keret, hanem a befogadási feltételek és a munkaerőpiac állapota is szerepet játszik ebben a jelenségben. „Németországban a közelmúltbeli növekedés nagyrészt a menekültek honosításának köszönhető” – mutatott rá a lap. Tavaly a szíriai és török állampolgárok szerezték meg a legnagyobb számban a német állampolgárságot.
Jelenleg a berlini parlament vitatja azt a liberalizált német befogadásitörvény-tervezetet, amelyet a kormány terjesztett be. Ez a javaslat eltörli a követelmények közül a német nyelven való kommunikációs képességet és azt a vizsgát is, amelyből a bevándorlók valamit megtudhatnának Németország történelméből.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:123rf.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.