A németek most a „szárnyaló” franciákra lettek irigyek?

Az Európai Bizottság a napokban közölte, hogy a német és a francia gazdaság az idén eltérő pályán halad: Németország az előrejelzések szerint az év végére 0,4 százalékos recesszióban lesz, Franciaország pedig 1,0 százalékos növekedést vár. Európa legnagyobb gazdaságát a már eddig is gyenge építőipar teljesítménycsökkenése súlyosan érinti, így a korábbi 0,2 százalékos növekedési előrejelzéséből is bőven visszavettek, míg Franciaországét 0,7 százalékról tovább javították. 

A kétféle szél 

Párizs javuló kilátásai nagyrészt a különösen erős második negyedévnek köszönhetők, amikor a gazdaság 0,5 százalékkal nőtt. Hála a kimagasló repülőgépexportnak és egy óceánjáró hajó átadásának, nem is beszélve más cégek lendületéről. „Az biztos, hogy Németországnak nem megy túl jól. De azt állítani, hogy Franciaország szárnyal, az azért túlzás” – idézte Mathieu Plane-t, a párizsi OFCE közgazdasági agytröszt munkatársát a Reuters. 

Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának ellentétes sorsa azzal is magyarázható, hogy a „szél” különbözőképpen befolyásolja a gazdaságokat: Németország esetében szembefúj, míg Franciaországot segíti. A gyártásra összpontosító Németország gazdasága nehezen alkalmazkodik az olcsó orosz gáztól való elszakadáshoz és az elektromos járművek térnyeréséhez – mondta Charles-Henri Colombier, a párizsi Rexecode közgazdasági agytröszt munkatársa.  

A közgazdászok is meglepődtek a francia teljesítményen 

A gázra éhes német vegyiparban a termelés 18 százalékkal csökkent a 2019-es szinthez képest, míg Franciaországban csak 8-cal – folytatta Colombier. Eközben a német gépjárműgyártás 26 százalékkal visszaesett, míg Franciaországban csak 6 százalékkal nőtt. „A franciák még mindig profitálhatnak a Covid utáni elhúzódó jelenségekből, amelyeknek Németországban nincs megfelelője” – fejtette ki a közgazdász a nyári turizmus rekordszámaira és az Airbus megrendeléseinek fellendülésére hivatkozva. 

A közgazdászokat a francia munkaerőpiac erőssége is meglepte. Elemzők rámutattak, hogy ennek a hatása enyhülni fog, mivel a cégek az üzleti kilátásaikba vetett gyenge bizalomra reagálva visszavesznek. Így a háztartások megtakarításain kívül kevés olyan támasz marad, amely a jövőben a francia növekedést támogatná.  

A jövő évi költségvetési törvénytervezet hónap végi közzétételére készülve a francia pénzügyminisztérium a következő napokban teszi közzé a frissített gazdasági előrejelzéseit. A tárca várhatóan csökkenti az eddigi, 2024-re vonatkozó 1,6 százalékos előrejelzését, mivel a növekedés lassul Franciaország számos fontos kereskedelmi partnerénél, köztük elsőként Németországban. 

Németországgal ellentétben Párizs nem számíthat az államháztartás támogatására, mivel a francia kormány ismét elkötelezte magát a kiadások visszafogása mellett, amelyek a Covid idején rekordszintre emelkedtek, és a tavalyi energiaár-válság idején is magasak maradtak. „Németországnak szerkezetileg óriási a költségvetési mozgástere. Ebben az összefüggésben a kérdés az, hogy minderre hogyan fognak reagálni” – mondta Plane. 

Az EU visszavesz az euróövezeti kilátásokból 

Az Európai Bizottság a jelentésében csökkentette az euróövezet gazdasági kilátásait: ebben azt jósolta, hogy az idei évet a német visszaesés számai határozzák meg. Az Európai Unió végrehajtó szervének múlt hétfőn közzétett adatai szerint a 20 országot tömörítő valutaövezet árukibocsátása 2023-ban 0,8 százalékkal emelkedik majd, szemben a korábbi 1,1 százalékos növekedési előrejelzéssel. A jövő évi kilátásokat ugyanennyivel, 1,3 százalékra csökkentették. 

A régió legnagyobb gazdasága, a német ezért nagyrészt felelős. A visszaesés számaiban Hollandiáé az első hely, 1,8 százalékról 0,5-re korrigálták lefelé. Spanyolország és Franciaország a spektrum másik végén a bővülést segíti. Az infláció még ezekben a gazdaságokban is megmarad, és nem fog visszahúzódni az Európai Központi Bank 2 százalékos célja környékére. Az idén Nyugat-Európában 5,6 százalékos pénzromlással számolnak, ami valamivel alacsonyabb a korábban jósoltnál. A friss számok azonban felerősíthetik azokat a félelmeket, hogy az euróövezetet a visszafogott növekedés és a cél feletti infláció elhúzódó időszaka fenyegeti.  

Inflációs kilátások 

„A belföldi kereslet, különösen a fogyasztás gyengélkedése azt mutatja, hogy a legtöbb termék és szolgáltatás magas és tovább emelkedő fogyasztói ára súlyos áldozatokat jelent” – közölte a bizottság, amely szerint a gyengébb növekedési lendület az EU-ban várhatóan 2024-ig kitart. Mindemellett a szigorú monetáris politika hatása még mindig visszafogja a gazdasági tevékenységet.  

Annak ellenére, hogy az eurórégió Oroszország Ukrajna elleni támadása után elkerülte a recessziót, a magasabb energiaárak, a hitelfelvételi költségek megugrása és az olyan exportpiacok, mint Kína csökkenő keresletével küzd. A közzétett adatokból kiderült, hogy a júniusig tartó három hónapban alig nőtt az eurózóna termelése, amit a gyenge külföldi eladások miatt lefelé korrigáltak. A beszerzési menedzserek körében végzett felmérések nehéz harmadik negyedévre utalnak, mivel az európai szolgáltatási ágazat a feldolgozóipart követve zsugorodik. 

Ezek a problémák sehol sem mutatkoznak olyan élesen, mint Németországban. „Természetesen a német gazdaság hatással van más országokra is – mondta egy sajtótájékoztatón Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. – Összességében, ha az unió legnagyobb gazdasága visszaesést  mutat, az mindenkit érint.” Az unió illetékese a Bloomberg televíziónak nyilatkozva lekicsinyelte a stagfláció európai kockázatát. „Túl korai lenne azt kijelenteni, hogy stagflációs keretek között vagyunk – tette hozzá Gentiloni. – Becsléseink szerint valószínűleg már jövőre fellendülés jöhet." 

A nem éppen vidám háttér több EKB-tisztviselőt is foglalkoztat, akik szerint itt az ideje, hogy leállítsák az alig több mint egy éve megkezdett erőteljes szigorítási kampányt. Mások azonban jelezték, hogy egy enyhe recesszióval is megbékélnének, ha ez szükséges ahhoz, hogy az infláció ismét elérje a 2 százalékot.  

A Bloomberg amerikai portál is közzétette elemzői felmérését, amely a bizottságénál pesszimistább véleményt fogalmazott meg: az euróövezet gazdaságának 2023-ban 0,6, jövőre pedig 0,8 százalékos növekedést jósol.  

Címlapfotó: shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.