A német gazdaság gyengesége hízelgő fényt vet Franciaország viszonylagos ellenálló képességére – ez a nyugati közgazdászok véleménye. Ráadásul a német Der Spiegelben egy olyan magasztaló cikk jelent meg a francia gazdaságpolitikáról, hogy abba még Párizs is belepirult.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az Európai Bizottság a napokban közölte, hogy a német és a francia gazdaság az idén eltérő pályán halad: Németország az előrejelzések szerint az év végére 0,4 százalékos recesszióban lesz, Franciaország pedig 1,0 százalékos növekedést vár. Európa legnagyobb gazdaságát a már eddig is gyenge építőipar teljesítménycsökkenése súlyosan érinti, így a korábbi 0,2 százalékos növekedési előrejelzéséből is bőven visszavettek, míg Franciaországét 0,7 százalékról tovább javították.
Párizs javuló kilátásai nagyrészt a különösen erős második negyedévnek köszönhetők, amikor a gazdaság 0,5 százalékkal nőtt. Hála a kimagasló repülőgépexportnak és egy óceánjáró hajó átadásának, nem is beszélve más cégek lendületéről. „Az biztos, hogy Németországnak nem megy túl jól. De azt állítani, hogy Franciaország szárnyal, az azért túlzás” – idézte Mathieu Plane-t, a párizsi OFCE közgazdasági agytröszt munkatársát a Reuters.
Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának ellentétes sorsa azzal is magyarázható, hogy a „szél” különbözőképpen befolyásolja a gazdaságokat: Németország esetében szembefúj, míg Franciaországot segíti. A gyártásra összpontosító Németország gazdasága nehezen alkalmazkodik az olcsó orosz gáztól való elszakadáshoz és az elektromos járművek térnyeréséhez – mondta Charles-Henri Colombier, a párizsi Rexecode közgazdasági agytröszt munkatársa.
A gázra éhes német vegyiparban a termelés 18 százalékkal csökkent a 2019-es szinthez képest, míg Franciaországban csak 8-cal – folytatta Colombier. Eközben a német gépjárműgyártás 26 százalékkal visszaesett, míg Franciaországban csak 6 százalékkal nőtt. „A franciák még mindig profitálhatnak a Covid utáni elhúzódó jelenségekből, amelyeknek Németországban nincs megfelelője” – fejtette ki a közgazdász a nyári turizmus rekordszámaira és az Airbus megrendeléseinek fellendülésére hivatkozva.
A közgazdászokat a francia munkaerőpiac erőssége is meglepte. Elemzők rámutattak, hogy ennek a hatása enyhülni fog, mivel a cégek az üzleti kilátásaikba vetett gyenge bizalomra reagálva visszavesznek. Így a háztartások megtakarításain kívül kevés olyan támasz marad, amely a jövőben a francia növekedést támogatná.
A második negyedévben a háztartások megtakarítási rátája – a rendelkezésre álló jövedelem elköltetlen része – megközelítette a 19 százalékot, és ez fellendítheti a kiadásokat – magyarázta Plane, aki szerint a francia gazdaság 2024-ben is szerény növekedésre számíthat.
A jövő évi költségvetési törvénytervezet hónap végi közzétételére készülve a francia pénzügyminisztérium a következő napokban teszi közzé a frissített gazdasági előrejelzéseit. A tárca várhatóan csökkenti az eddigi, 2024-re vonatkozó 1,6 százalékos előrejelzését, mivel a növekedés lassul Franciaország számos fontos kereskedelmi partnerénél, köztük elsőként Németországban.
Németországgal ellentétben Párizs nem számíthat az államháztartás támogatására, mivel a francia kormány ismét elkötelezte magát a kiadások visszafogása mellett, amelyek a Covid idején rekordszintre emelkedtek, és a tavalyi energiaár-válság idején is magasak maradtak. „Németországnak szerkezetileg óriási a költségvetési mozgástere. Ebben az összefüggésben a kérdés az, hogy minderre hogyan fognak reagálni” – mondta Plane.
Az Európai Bizottság a jelentésében csökkentette az euróövezet gazdasági kilátásait: ebben azt jósolta, hogy az idei évet a német visszaesés számai határozzák meg. Az Európai Unió végrehajtó szervének múlt hétfőn közzétett adatai szerint a 20 országot tömörítő valutaövezet árukibocsátása 2023-ban 0,8 százalékkal emelkedik majd, szemben a korábbi 1,1 százalékos növekedési előrejelzéssel. A jövő évi kilátásokat ugyanennyivel, 1,3 százalékra csökkentették.
A régió legnagyobb gazdasága, a német ezért nagyrészt felelős. A visszaesés számaiban Hollandiáé az első hely, 1,8 százalékról 0,5-re korrigálták lefelé. Spanyolország és Franciaország a spektrum másik végén a bővülést segíti. Az infláció még ezekben a gazdaságokban is megmarad, és nem fog visszahúzódni az Európai Központi Bank 2 százalékos célja környékére. Az idén Nyugat-Európában 5,6 százalékos pénzromlással számolnak, ami valamivel alacsonyabb a korábban jósoltnál. A friss számok azonban felerősíthetik azokat a félelmeket, hogy az euróövezetet a visszafogott növekedés és a cél feletti infláció elhúzódó időszaka fenyegeti.
„A belföldi kereslet, különösen a fogyasztás gyengélkedése azt mutatja, hogy a legtöbb termék és szolgáltatás magas és tovább emelkedő fogyasztói ára súlyos áldozatokat jelent” – közölte a bizottság, amely szerint a gyengébb növekedési lendület az EU-ban várhatóan 2024-ig kitart. Mindemellett a szigorú monetáris politika hatása még mindig visszafogja a gazdasági tevékenységet.
Annak ellenére, hogy az eurórégió Oroszország Ukrajna elleni támadása után elkerülte a recessziót, a magasabb energiaárak, a hitelfelvételi költségek megugrása és az olyan exportpiacok, mint Kína csökkenő keresletével küzd. A közzétett adatokból kiderült, hogy a júniusig tartó három hónapban alig nőtt az eurózóna termelése, amit a gyenge külföldi eladások miatt lefelé korrigáltak. A beszerzési menedzserek körében végzett felmérések nehéz harmadik negyedévre utalnak, mivel az európai szolgáltatási ágazat a feldolgozóipart követve zsugorodik.
Ezek a problémák sehol sem mutatkoznak olyan élesen, mint Németországban. „Természetesen a német gazdaság hatással van más országokra is – mondta egy sajtótájékoztatón Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. – Összességében, ha az unió legnagyobb gazdasága visszaesést mutat, az mindenkit érint.” Az unió illetékese a Bloomberg televíziónak nyilatkozva lekicsinyelte a stagfláció európai kockázatát. „Túl korai lenne azt kijelenteni, hogy stagflációs keretek között vagyunk – tette hozzá Gentiloni. – Becsléseink szerint valószínűleg már jövőre fellendülés jöhet."
A nem éppen vidám háttér több EKB-tisztviselőt is foglalkoztat, akik szerint itt az ideje, hogy leállítsák az alig több mint egy éve megkezdett erőteljes szigorítási kampányt. Mások azonban jelezték, hogy egy enyhe recesszióval is megbékélnének, ha ez szükséges ahhoz, hogy az infláció ismét elérje a 2 százalékot.
A Bloomberg amerikai portál is közzétette elemzői felmérését, amely a bizottságénál pesszimistább véleményt fogalmazott meg: az euróövezet gazdaságának 2023-ban 0,6, jövőre pedig 0,8 százalékos növekedést jósol.
Az egyértelmű német vezetés évtizedei után Párizs egyre inkább Európa „erős emberének” számít – állapította meg a befolyásos Der Spiegel hetilap, amely piedesztálra emelte a korábban szapult szomszédot.
Amilyen népszerűtlen Franciaországban, olyannyira csodálják német földön a francia államfő politikáját. Ezúttal a befolyásos Der Spiegel hamburgi hetilap egy ilyen provokatív címlappal jelent meg: „Franciaország Németország jobb kiadásban”. Ez gyakorlatilag felér egy hátraarccal a korábban Párizsról megjelent német véleményekkel összevetve.
„Emmanuel Macront az utóbbi időben nem kímélték a német szerkesztők – szögezte le a cikkíró. – Sem mostanában, sem a korábbi években.” Ám ha a főbb gazdasági mutatókra összpontosítunk, a kép gyökeresen megváltozik – ismerte el. Az idén és jövőre a szomszédos állam növekedése több mint a duplája lesz Németországénak. De összehasonlíthatjuk az áramárakat vagy a versenyképességet is, amely fokozatosan helyreáll Franciaországban.
Németország pedig évek óta lassan, de biztosan visszacsúszik a gazdasági világranglistán. Franciaországban egyre több a beruházás, többek között az olyan ágazatokban is, amelyek Berlin privilégiumai voltak, például az autógyártásban. Az újságíró arra a következtetésre jutott: Franciaország jelenleg jobb, mint Németország. Ez a német állapot az arrogancia és az önelégültség végzetes keverékének köszönhető, amellyel korábban előszeretettel jellemezték a franciákat.
Ezek a gazdasági különbségek hamarosan Németország határain túl is éreztetik hatásukat, különösen az Európai Unión belül. Brüsszelben a franciák felöltik a kapitányi karszalagot, amely sokáig a németek karján volt. Ezt a helyzetet Berlin nem fogadja el harc nélkül. A két főváros az elmúlt években számos csatát vívott egymással, de úgy tűnik, hogy szinte mindegyikből Párizs került ki győztesen.
A szerző több példát is említett, például a nagyobb integráció iránti vágyat, amelyet a berlini bürokratikus apparátus kezdetben leereszkedően elutasított, majd vonakodva elfogadott. Macron volt az is, aki Ursula von der Leyent nevezte ki az Európai Bizottság elnökévé. Az Élysée-palota lakója európai választ kezdeményezett a Kína és az Egyesült Államok közötti „hideg konfliktusra”, előtérbe helyezve a földrész stratégiai autonómiáját, amelyre a Rajnán túlról ismét fanyalgó válasz érkezett.
De ha van egy kérdés, amelyben kikristályosodik Németország visszalépése, az az atomenergia. Angela Merkel a fukusimai baleset után minden bizonnyal számíthatott az atomtól való elszakadásra kész országok széles koalíciójára, de az ukrajnai háború teljesen átrendezte a kártyákat. Mára úgy tűnik, gyakorlatilag Olaf Scholz maradt az egyetlen jelentős európai vezető, aki makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a kérdést is „döglött lóként”, azaz eldöntött ügyként kezelje.
Hosszú távon a súlypont Párizs felé történő eltolódására számíthatunk, és ez jelentősen befolyásolhatja az európai gazdaságpolitikát – állapította meg a Der Spiegel. A korábban ádáz szabadkereskedő Németország helyett az unió maholnap a franciákhoz jobban igazodó, „Európa az első” megközelítést részesítheti előnyben.
„Egy fecske azonban nem csinál nyarat, és a franciák tévednének, ha Európa új erős embereként tekintenének önmagukra – szögezte le a Der Spiegel újságírója, aki a cikke végén szükségesnek tartotta megpendíteni a remény hangjait. – Az európai gazdasági erőviszonyok még változhatnak. Németország bruttó hazai terméke több mint 40 százalékkal meghaladja a franciákét. Nem is beszélve az államháztartás állapotáról.”
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A volt elnök fia az elmúlt 15 év nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, s innen visszatérve jelent meg a francia nyilvánosságban.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
