Tucker Carlson, a Fox News korábbi műsorvezetője, amerikai konzervatív újságíró félórás interjút készített Orbán Viktorral. Ebben is szóba került az amerikai–magyar kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény USA általi egyoldalú felmondása. De mit is jelent 2024. januártól, ha ez a megállapodás tényleg nem él majd a két állam közt?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Orbán Viktor – két év után újra – Tucker Carlsonnal beszélgetett. Az interjúban az amerikai–magyar kettős adóztatási egyezményről is szó esett. A kormany.hu portálon fellelhető leirat szerint az alábbi módon került szóba az egyezmény, amikor a riporter az amerikai–magyar kapcsolatok alakulásáról kérdezte a miniszterelnököt, aki – egy hosszabb gondolat egy részletét idézzük – így válaszolt:
és remélhetőleg Trump vagy a republikánusok vissza fognak térni, és akkor a kapcsolat újra nagyon jó lesz. De jelenleg a kapcsolatunk abszurd. El tudja azt képzelni, hogy az Egyesült Államok kormánya felmondja a Magyarország és az Egyesült Államok között meglévő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, ugyanakkor az Oroszország és az Egyesült Államok közötti egyezmény továbbra is életben van?”
A fentiek apropóján megnéztük, hogy mit is jelent pontosan ez az egyezmény, és annak felmondása milyen következménnyel járhat a hazai és az amerikai cégekre, illetve magánszemélyekre nézve 2024 januárjától.
Mint az a pénzügyekkel, a gazdasággal foglalkozók körében ismert, 2022 nyarán az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai úton értesítőt küldött Magyarország részére, amelyben arról tájékoztatta hazánkat, hogy a két ország között érvényben lévő kettős adóztatást elkerülő egyezményt egyoldalúan felmondja. Az azóta eltelt időben nem történt hivatalos fejlemény az ügyben – hacsak a friss Tucker-interjút nem tekintjük annak. Így ha a következő hónapokban nem lesz előrelépés, akkor a 2022. évi felmondás következtében 2024. január elsejétől megszűnik az egyezmény hatálya.
A részletek kapcsán az alábbiakban a könnyvizsgálattal foglalkozó PKF International egy nyilvános, online elérhető, néhány hete közzétett bejegyzéséből idézünk. A PKF egy angolszász vállalat, amelynek a nemzetközi hálózata 1969-ben alakult Pannell Kerr Forster néven, négy ország – Ausztrália, Kanada, az Egyesült Királyság és az USA – irodáiból. A magyar egység 1996-ban csatlakozott a PKF International nemzetközi könyvvizsgáló hálózathoz. Az anyagot Vadkerti Krisztián ügyvezető igazgató, adópartner és Székely Gábor adómenedzser jegyzi.
A fenti szakértők az alábbiakban összefoglalják, milyen adójogi következményekkel jár az érintett társaságok, illetve magánszemélyek számára a kettős adóztatási egyezmény megszűnése.
E szerint azon magyar társaságok, amelyek amerikai befektetéseik révén jövedelemben részesülnek hazánkban – különös tekintettel a passzív jövedelmekre, mint osztalék, kamat és jogdíj –, 2024. január 1-jét követően jelentősen növekvő forrásadóteherrel kell számoljanak. Az ilyen típusú kifizetésekre ugyanis az USA akár 30 százalékos forrásadót is kivethet a jövő évtől, miközben a hatályos egyezmény alapján jelenleg az osztalék esetén 5–15 százalék ennek a mértéke, míg a kamatból és jogdíjból származó jövedelmeket forrásadó-mentesen fizetik ki.
Igaz, 2024-től az adózó a társasági adóból – adóvisszatartás formájában – levonhatja a jövedelemre külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó összegének a 90 százalékát, de legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított közterhet. Tekintettel arra, hogy a magyar társaságiadó-kulcs jóval alacsonyabb az amerikainál, az USA-ban megfizetett köztehernek így csak kis százaléka lesz beszámítható az itthoni társaságiadó-kötelezettséggel szemben.
Ellenkező esetben, tehát ha egy amerikai társaságnak vannak Magyarországon befektetései, a hazánkból érkező kifizetések továbbra is belföldi jogszabályok alapján forrásadó-mentességet élveznek (ezáltal ezeket az egyezmény megszűnése nem befolyásolja), ugyanakkor egy Magyarországon ingatlant fenntartó társaságnak minősülő cég üzletrészének elidegenítésén elért árfolyamnyereség társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztet majd az amerikai cégnél (ez az általános szabályok alapján várhatóan beszámítható az USA-ban megfizetett közteher összegébe).
Két másik szakértő a Növekedés.hu portálnak nyilatkozott nemrég, hasonló részletességgel. Módos Andrást, az EY adópartnerét és Radnai Károlyt, az AmCham Hungary adózási bizottságának elnökét kérdezték az egyezmény megszűnésének következményeiről.
A hazai magánszemélyek amerikai befektetésein elért azon típusú jövedelmein, amelyek a magyar személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartoznak, az USA a jövő évtől akár 30 százalékos forrásadót is kivethet (ez a fent említett módon és mértékben beszámítható az idehaza fizetett személyi jövedelemadó összegébe).
Továbbá, az egyezmény hiányában, az USA-ból a magyar magánszemély részére juttatott kamatjövedelem immár egyéb jövedelemnek minősül, és a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, ahogyan érintheti a hazai magánszemély által az amerikai pénzügyi piacon elért jövedelmet is – mivel 2024-től már nem tekintendő ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek azon tranzakció, amelyet amerikai brókercég közreműködésével hajtanak végre, ezáltal a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni (ennek az összegét a minimálbér 24-szeresében limitálták), illetveaz egyes tranzakciókon elért nyereség és veszteség jellegű tételek egymással szemben nem lesznek beszámíthatók.
A magyar adóilletőségű magánszemély USA-ból érkező tőkejövedelme szintén növekvő adóterhet keletkeztet a jövő évtől, mivel a jelenlegi 0–15 százalékos közteher helyett az Egyesült Államok akár 30 százalékos forrásadót is kivethet, amelyre további 5 százalékos itthoni személyi jövedelemadó is hozzáadódik.
Fordított esetben, ha egy amerikai magánszemély részesül Magyarországról származó jövedelemben, az egyezmény által lehetővé tett kedvezményes forrásadókulcsok (kamat és jogdíj esetén forrásadó-mentesség, míg osztalékkifizetésen 5–15 százalék forrásadó) a jövő évtől nem lesznek alkalmazhatók, és az amerikai magánszemélynek ezen jövedelmeit 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli 2024-től.
További részletek az adóügyi következményekről
Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Teljesen kiakadt az amerikai alelnök.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Trump titka pofon egyszerű, a többségnek mégsem jutna eszébe.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
