Idén a magyar agrár- és élelmiszeripar kedvező termésátlagokkal számolhat, de a termelési költségek emelkedése és az élelmiszer-infláció csökkenése miatt sajnos kihívásokkal is szembesülhetünk. Az állattenyésztés erősödik,míg a gabonaágazatnak a hatékonyság növelése lesz a kulcs a nyereségességhez.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága háromhavonta tesz közzé elemzéseket, amelyeknek az elsődleges célcsoportját az agrárágazatok szereplői jelentik. A frissen, július végén közzétett anyagból kiderül, hogy az idei gabonatermelés átlagos hozamon felüli lehet. Az állattenyésztők szerint is jó irányba halad a gazdaságuk, így a jövőt tekintve bizakodók.
Javult az MBH AgrárTrend Index
Az MBH AgrárTrend Index 2023 második negyedévében a maximális 48-ból 31 pontra emelkedett. Ez az érték utoljára 2022 elején volt ilyen magas szinten,
mielőtt a szomszédunkban dúló háború, az energiaárak emelkedése és az inputanyagok drágulása kedvezőtlenül érintette volna a globális és a hazai élelmiszeripart.
Idén a második negyedévben csaknem az összes alágazatban javultak az eredmények, különösen az állati termékpályák erősödtek. Némelyik termékpálya már közelít az egyensúlyi szinthez, ami 3-5 százalékos növekedést, valamint stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelent, amelyek elengedhetetlenek a stabil gazdasági helyzet fenntartásához.
Az elmúlt év nagy aszálya után az idei időjárás kedvező volt Magyarországon, amely a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását előállító szántóföldi ágazatoknak kedvezett.
Az árpabetakarítások mennyisége az ötéves átlaghozamát – 5,5 tonna/hektárral – ugyan meghaladta, ám ez nem elégítette ki a termelők elvárásait. A búza betakarításakor is éppen 5,5 tonna/ hektárra számítanak. A kukorica tavaly az aszály miatt javarészt tönkrement, ám az idén jelenleg még jó állapotban van, így bizakodók a termelők a hozamot illetően, és közel 8 tonnás termésátlagot jósolnak.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Hollósi Dávid úgy véli, panaszra nincs ok, de az árak elmaradnak a várttól. Szerinte itt a probléma a termelési költségekkel van, emellett az idei hozamot a 2022-es inputárak is terhelik. Mai viszonylatban egy hektár gabona kitermelése 500 ezer forintba kerül, ám ezzel együtt a bevételek nem növekednek.
Az elmúlt időszakban a nemzetközi tőzsdéken néhány termény ára emelkedni kezdett, ami az Európát és más világrészeket érintő komoly aszályhelyzetnek és Oroszország döntésének, hogy kilépjen az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből, tudható be. A frissen aratott termények rövid tárolása jó stratégia lehet, de fontos kiemelten hangsúlyozni, hogy a termelőknek nem feladatuk a készletekkel való spekuláció.
Jó a kezdet az állattenyésztésben és az értékesítésben az első fél évben, de a tejágazatban nagy árcsökkenés tapasztalható, ami miatt a hullámvasúton száguld az ágazat. Javult a kelet-magyarországi tejtermelők helyzete, hiszen a bőséges csapadék segíti a takarmánytermesztést, így a tejár is csökkent 50 forinttal. Mindezek következtében már nem kell a nyugati régióból vásárolniuk takarmányt.
A sertéstermékpálya kiemelkedően teljesít, de Hollósi óvatosságra int a hosszú távú sertéstenyésztéssel kapcsolatban.
Jó eladások, de munkaerőhiány a kertészetekben, ígéretes év a borászatban
Az élelmisz erbolti keresletek visszaesése kihatott a termelőkre is, ám többnyire kielégítők az értékesítési feltételek a kertészetek számára. Hollósi Dávid kiemelte a munkaerőhiányt, ami az ágazatot állandóan jellemzi, és azt javasolja, hogy a gazdaságoknak érdemes lenne mérsékelni a munkaerőtől való függőségüket is. Mindezt a gépesítéssel lehet leginkább elérni, ami pótolná a kétkezi munkavállalók utáni vadászatot, akik nemritkán csupán hatalmas összegekért hajlandók efféle munkát végezni.
A borászat tekintetében viszonylag jónak mondható a helyzet, a szőlőtermés jónak ígérkezik. Emellett a borászatok palackozási feltételei is kedvezőbbek – az élelmiszerlánc más ágazataihoz képest – az alacsonyabb adó miatt.
Az élelmiszerárstop megszűnt, így az online árfigyelő rendszer bevezetése, a kötelező akciózás 15 százalékra emelése és akcióárképzés-változás jellemzi 2023 augusztusát.
A sertéságazatban és a malomiparban csökkenést tapasztaltak a termelési mennyiségek terén. Az árstopok elsősorban a boltok nyereségességét befolyásolták, de az érintett termékek esetén az üzletek nem szenvedtek súlyos veszteségeket. Azokon a termelői területeken, ahol erős a feldolgozói integráció, jobban sikerült védeniük az árakat. Az árstop hatására a szabályozott termékek iránti kereslet megnőtt, például a tej iránti kereslet 80 százalékkal emelkedett, viszont a tejföl, a sajt és a túró iránt érezhetően kevesebb volt az érdeklődés.
Ezek alapján az agrár- és élelmiszeripari szakértők a MBH Banknál úgy vélik, hogy bár az intézkedések miatt több termék ára csökkenhet, és a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom további visszaesésére számítanak az év második felében. Ennek eredményeként az élelmiszer-inflációs mutató akár már december előtt egy számjegyűre is csökkenhet.
Eredeti cikk megjelent a makronom.eu oldalán.
Címlapfotó: shutterstock
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
A Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemet mondtak a javaslatra.
Az európai munkaadók háromnegyede nem talál megfelelő képzettségű dolgozót a betöltendő állásaihoz. Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU.
A hét további részében is az átlagosnál melegebb, szárazabb idő várható, újabb csapadékgócok legkorábban hétfőn délután, este érkezhetnek az országba.
„Az év második felében esedékes magyar elnökség hozzájárulhat ezeknek a céloknak a megvalósításához” – írta Bóka János.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
