Már közel 580 ezer a bruttó átlagfizetés – a vártnál jobban nőttek a bérek

Idén májusban a bruttó átlagkereset 17,9 százalékkal haladta meg az megelőző évi szintjét, ami gyorsulást jelent a korábbi hónapokhoz képest. Az adatok szerint a versenyszférában a munkáltatók a magas inflációra válaszul igyekeznek lehetőségeikhez mérten emelni a béreket is, a vállalkozásoknál a béremelkedési ütem – az átlagbér szintjén – májusban már elérte a 20 százalékot – fejti ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

Májusban a várakozásokat felülmúlva mutatott növekedést a bérdinamika – jegyzi meg Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője. A hónapban a bruttó átlagkereset 567 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 577 600 forint volt a hónapban.

A költségvetésben és a nonprofit vállalkozások körében ennél érdemben kisebb, 12 százalékos béremelkedés valósult meg májusban, vagyis tovább szélesedett az olló a versenyszféra és a költségvetés átlagos kereseti szintje között. A májusi adatok azt mutatják, hogy a művészet, szórakoztatás, szabadidő kivételével minden nemzetgazdasági ágban gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben. 

Hiába ugyanakkor a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig negatív hatással van a fogyasztásra, ahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatjákahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják, illetve a turizmusra is a turizmusra is, azokon keresztül pedig a hazai piacra termelő ipari vállalatokra. 

Mi várható a Makronóm Intézet szerint?

 – véli a Makronóm Intézet szakértője. 

– teszi hozzá Molnár Dániel.

Kilátások az MBH Bank Nyrt. szakértőjétől

Horváth András is megerősíti, hogy folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem, és mivel a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan a munkaerő megtartása érdekében a vállalatok továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. 

A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac, illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6 százalék%-os bérnövekedési ütem után így idén – a bérminimum emelkedések segítségével – 15 százalék%-ot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.

A minimálbér-emeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását – fejti ki MBH Bank Nyrt. szakértője.

Milyen hazai és külhoni folyamatok vannak a háttérben?

A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.

Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és kellően magas szintre kerülésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. A jelenleg kialakult folyamatokból következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.

Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban – bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív, -támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet, szabadidő alágban.

Címlapfotó: shutterstock.com