A statisztikai hivatal július 25-én közzétett adatai szerint 2023 májusában a nettó átlagkereset 391,5 ezer forint volt. A versenyszférában az éves növekedés elérte az évi 20 százalékot.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének, és Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrum vezető elemzőjének írása.
Idén májusban a bruttó átlagkereset 17,9 százalékkal haladta meg az megelőző évi szintjét, ami gyorsulást jelent a korábbi hónapokhoz képest. Az adatok szerint a versenyszférában a munkáltatók a magas inflációra válaszul igyekeznek lehetőségeikhez mérten emelni a béreket is, a vállalkozásoknál a béremelkedési ütem – az átlagbér szintjén – májusban már elérte a 20 százalékot – fejti ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Májusban a várakozásokat felülmúlva mutatott növekedést a bérdinamika – jegyzi meg Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője. A hónapban a bruttó átlagkereset 567 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 577 600 forint volt a hónapban.
A Makronóm Intézet szakértője szerint a béremelkedést az infláció mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány szintén hajtja több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány szintén hajtja.
A költségvetésben és a nonprofit vállalkozások körében ennél érdemben kisebb, 12 százalékos béremelkedés valósult meg májusban, vagyis tovább szélesedett az olló a versenyszféra és a költségvetés átlagos kereseti szintje között. A májusi adatok azt mutatják, hogy a művészet, szórakoztatás, szabadidő kivételével minden nemzetgazdasági ágban gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben.
Hiába ugyanakkor a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig negatív hatással van a fogyasztásra, ahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatjákahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják, illetve a turizmusra is a turizmusra is, azokon keresztül pedig a hazai piacra termelő ipari vállalatokra.
A gyorsuló bérdinamikának köszönhetően ugyanakkor a fordulat a vártnál korábban bekövetkezhet, a versenyszférában akár már júliusban ismét növekedhetnek a reálkeresetek, az év második felét pedig a dezinfláció folytatódása nyomán érdemi reálbéremelkedés jellemezheti, amely támogathatja a kiskereskedelmi forgalom felfutását is.
– véli a Makronóm Intézet szakértője.
Az állami szférában dolgozók esetében ugyanakkor pótlólagos béremelés nélkül csak az idei év utolsó hónapjaiban kezdhet el ismét emelkedni a reálbér
– teszi hozzá Molnár Dániel.
Horváth András is megerősíti, hogy folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem, és mivel a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan a munkaerő megtartása érdekében a vállalatok továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében.
A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac, illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6 százalék%-os bérnövekedési ütem után így idén – a bérminimum emelkedések segítségével – 15 százalék%-ot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.
A minimálbér-emeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását – fejti ki MBH Bank Nyrt. szakértője.
A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.
Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat, illetve folyamatokat, és mindez jelentős valószínűséggel még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2 százalék%-os jegybanki célrendszerek irányába.
Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és kellően magas szintre kerülésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. A jelenleg kialakult folyamatokból következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban – bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív, -támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet, szabadidő alágban.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének, és Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrum vezető elemzőjének írása.
Címlapfotó: shutterstock.com
„Sőt, a bérszínvonal ma már képes itthon tartani nemcsak őket, de a szakdolgozókat is. Az egészségügy finanszírozásáról, a jövő feladatairól és a várólistákról is beszélt Takács Péter.
A Magyar Péter mögé beállt balos propaganda nem tud adatokat felmutatni az életszínvonal csökkenésére.
Egyetlen év alatt közel negyedével nőtt az oktatás területén dolgozók fizetésének vásárlóértéke. Szalai Piroska elemzése.
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
A fizetések vásárlóereje is tovább növekedett, mivel másfél éve emelkednek a reálbérek.
Alfred Hitchcock szerint a motivációnkat a fizetésünk adja. Ha ez így van, akkor a magyar munkavállalók nagyon motiváltak voltak 2024-ben.
Aki figyelmesen olvasott, érthette az üzenetet.
