A statisztikai hivatal július 25-én közzétett adatai szerint 2023 májusában a nettó átlagkereset 391,5 ezer forint volt. A versenyszférában az éves növekedés elérte az évi 20 százalékot.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének, és Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrum vezető elemzőjének írása.
Idén májusban a bruttó átlagkereset 17,9 százalékkal haladta meg az megelőző évi szintjét, ami gyorsulást jelent a korábbi hónapokhoz képest. Az adatok szerint a versenyszférában a munkáltatók a magas inflációra válaszul igyekeznek lehetőségeikhez mérten emelni a béreket is, a vállalkozásoknál a béremelkedési ütem – az átlagbér szintjén – májusban már elérte a 20 százalékot – fejti ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Májusban a várakozásokat felülmúlva mutatott növekedést a bérdinamika – jegyzi meg Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője. A hónapban a bruttó átlagkereset 567 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 577 600 forint volt a hónapban.
A Makronóm Intézet szakértője szerint a béremelkedést az infláció mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány szintén hajtja több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány szintén hajtja.
A költségvetésben és a nonprofit vállalkozások körében ennél érdemben kisebb, 12 százalékos béremelkedés valósult meg májusban, vagyis tovább szélesedett az olló a versenyszféra és a költségvetés átlagos kereseti szintje között. A májusi adatok azt mutatják, hogy a művészet, szórakoztatás, szabadidő kivételével minden nemzetgazdasági ágban gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben.
Hiába ugyanakkor a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig negatív hatással van a fogyasztásra, ahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatjákahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják, illetve a turizmusra is a turizmusra is, azokon keresztül pedig a hazai piacra termelő ipari vállalatokra.
A gyorsuló bérdinamikának köszönhetően ugyanakkor a fordulat a vártnál korábban bekövetkezhet, a versenyszférában akár már júliusban ismét növekedhetnek a reálkeresetek, az év második felét pedig a dezinfláció folytatódása nyomán érdemi reálbéremelkedés jellemezheti, amely támogathatja a kiskereskedelmi forgalom felfutását is.
– véli a Makronóm Intézet szakértője.
Az állami szférában dolgozók esetében ugyanakkor pótlólagos béremelés nélkül csak az idei év utolsó hónapjaiban kezdhet el ismét emelkedni a reálbér
– teszi hozzá Molnár Dániel.
Horváth András is megerősíti, hogy folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem, és mivel a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan a munkaerő megtartása érdekében a vállalatok továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében.
A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac, illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6 százalék%-os bérnövekedési ütem után így idén – a bérminimum emelkedések segítségével – 15 százalék%-ot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.
A minimálbér-emeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását – fejti ki MBH Bank Nyrt. szakértője.
A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.
Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat, illetve folyamatokat, és mindez jelentős valószínűséggel még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően, és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2 százalék%-os jegybanki célrendszerek irányába.
Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és kellően magas szintre kerülésének következményeként. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. A jelenleg kialakult folyamatokból következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban – bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív, -támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet, szabadidő alágban.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének, és Horváth András, a MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrum vezető elemzőjének írása.
Címlapfotó: shutterstock.com
Súlyos csapás lenne a fiatalság számára a Tisza Párt által tervezett adóreform, amely egy brutális megszorítást hozna a magyar dolgozók nyakába. Már az átlagkeresetnél is súlyos százezreket, éves szinten több mint másfél millió forintot bukna minden 25 év alatti fiatal.
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
Hivatalos közleményt adott ki a kormány a bérminimum emelkedéséről.
„Sőt, a bérszínvonal ma már képes itthon tartani nemcsak őket, de a szakdolgozókat is. Az egészségügy finanszírozásáról, a jövő feladatairól és a várólistákról is beszélt Takács Péter.
A Magyar Péter mögé beállt balos propaganda nem tud adatokat felmutatni az életszínvonal csökkenésére.
Zelenszkij megsemmisült, csak a hadseregben bíznak az ukránok – a rendőrséget, a toborzótiszteket és a parlamenti képviselőiket hasonló módon gyűlölik. Közvélemény-kutatás a háború negyedik évében.
Az amerikai külügy augusztus 29-én bejelentette, hogy a PFSZ és a Palesztin Hatóság tagjainak vízumát megtagadja vagy visszavonja a szeptember 23–29. közötti ENSZ-héten.
