A klímavédelemre hivatkozva tiltanák be az ukránok az orosz földgázimportot

Tizennyolc ukrán klímacsoport közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát, ezzel csökkentve „Putyin háborús gépezetének” finanszírozását.

Az LNG-re nincs tiltás

Tavaly az Európai Unió (észszerű kivételeket téve néhány ország, például Magyarország esetében) igyekezett a minimálisra korlátozni az orosz fosszilis energiahordozók importját. A gázmennyiség drasztikusan csökkent, az Északi Áramlat vezetékek elzárásával, majd felrobbantásával pedig gyakorlatilag már csak néhány európai ország részesül vezetékes ellátásban Moszkva felől.

Nem ez a helyzet az LNG-vel, a cseppfolyósított földgázzal. Annak importja ugyanis éppen a vezetékes gáz miatti hiány következtében megugrott, Brüsszelnek és a tagállamoknak pedig esze ágában sem volt arra is szankciókat kivetni. Így fordulhatott elő az az első pillantásra furcsa szituáció, hogy Oroszország jelenleg Európa második legnagyobb LNG-szállítója, sőt: 2023 első negyedévében a szállítások az EU-ellátás 16 százalékát tették ki.

A folyamatos üzlet valóban szépen hizlalja az orosz költségvetést: idén az EU-ba irányuló LNG-export értéke 12 milliárd euró volt, és ha a tendencia folytatódik, Oroszország az év végéig további 9 milliárd eurót fog keresni a fosszilis tüzelőanyagok exportjából.

Klímafélelem

Az ukrán szervezetek nem csak az LNG-import betiltását szorgalmazzák, hanem azt is, hogy az Európai Bizottság vezetői fontolják meg másodlagos szankciók bevezetését azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek segítik Oroszországot az LNG-exportban. (Ez már csak azért is bonyolult lenne, mivel az érintett vállalatok közül igen sok az EU-s.)

Remek érzékkel Kijev ezúttal érzékeny pontra is tapintott, amikor a sok-sok „civil” szervezet védőburkában a klímaváltozás ütőkártyáját húzta elő. A tiltást követelők szerint ugyanis az import leállítása az éghajlat szempontjából is előnyös lenne.

„Ha az EU őszintén gondolja az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépését és az ukrajnai háború befejezését, akkor Oroszország LNG-terjeszkedési terveit úgy kell leállítani, mint az Északi Áramlat vezetékeket” – érvel az egyik szervezet munkatársa, hozzátéve: nagyon aggasztó, hogy Oroszország az LNG-kapacitásának megháromszorozására készül, mivel 2030-ra az évi 100 millió tonnás kereskedelmet célozta meg. 

Ennek a tervnek kulcsfontosságú eleme az Arctic LNG-2 kitermelő monstrum építése, amely önmagában megkétszerezné az orosz gáz nemzetközi piacokra szállítását és értékesítését. „Ez halálos fenyegetést jelentene a világra. A nemzetközi vállalatok hozzájárulása az Arctic LNG-2 megépítéséhez elérhetetlenné teheti a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos csökkentési klímacélját” – áll a szervezetek közös nyilatkozatában.

Az LNG-hez senki nyúl

Azzal minden európai kormány tisztában van, hogy az orosz gáz kiiktatásával az egyébként is szűkös LNG-piac még inkább telítetté vált. Az európai vezetők szaladgálása a Közel-Keletre  valóban a függetlenedést szolgálja, ám az, hogy az USA-n kívül ennyi helyről kell beszerezniük az LNG-t, jól jelzi Oroszország jelenlegi, nélkülözhetetlen szerepét a globális ellátásban.

És ami a legfontosabb: éppen az említett piaci szűkösség miatt Moszkva így is, úgy is meg fogja találni a vevőit az LNG-re. Ez pedig teljesen független attól, hogy milyen országokból milyen vállalatok vesznek részt az új orosz LNG-projektek kivitelezésében. A kereslet csak nőni fog, a Kreml pedig el fogja adni a készleteket. Klímacélok ide vagy oda, EU-val vagy nélküle, de pénzénél marad. 

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszander Kazakov