Büntetőpárbaj: zajlik a tizenegyedik szankciós csomag vitája

Egy hónapja kezdődött el a legújabb, sorrendben tizenegyedik szankciós csomag vitája, ám nagyobb érdemi előrelépés nem történt a megbeszéléseken. Az új pakk alapvetően már nem Oroszország ellen hozna büntetéseket (elfogytak az ötletek), hanem azokat a harmadik országokat fenyegetné meg szankciókkal, amelyek a párhuzamos kereskedelmet és a kettős felhasználású termékek lehetőségeit kihasználva tiltott árukat szállítanak Moszkvának. 

A kereskedelem nem állhat le

A csomag tervezete azonnal vitákat generált az EU-n belül. A leghangosabban Németország követelte a tervezett büntetések enyhítését, miután szerinte erősen visszaütne, ha az EU szankcionálni kezdené Kínát vagy Törökországot, amelyek mindketten kiemelt és stratégiai kereskedelmi partnerei az Uniónak. A kínai külügyminiszter egyébként éppen egy németországi, meglehetősen botrányos sajtótájékoztatón jelezte egyértelműen, hogy ha az EU vagy bármely tagállam szankcionálni kezdi Pekinget, akkor az hasonlóan kemény eszközöket fog alkalmazni. Hogy nem blöffölt, azt az USA és Kína között kirobbant chipháború elég világosan megmutatta.

Berlin azzal is érvelt, hogy nagy a veszélye a kontraproduktív hatásnak, ugyanis a szankciókkal megfenyegetett harmadik államok „előre menekülésként” éppen Oroszország és Kína tömbjéhez csatlakoznának ahelyett, hogy meghajtanák fejüket Brüsszel előtt. Ezt elkerülendő, Németország az egész országra kivetett szankciók helyett csak a mostani tiltó rendelkezések kijátszásában részt vevő vállalatok megbüntetését javasolja. Tiltakozása nem volt eredménytelen, a csomag legújabb tervezete ugyanis már sokkal óvatosabb nyelvezetet használ. A friss elképzelés szerint a szankciókat csak a legvégsőbb esetben aktiválnák egyes országok ellen, többlépcsős figyelmeztetés, illetve azok hatástalanságának bizonyítása után.

Magyar–görög barátságos

A tárgyalási folyamatokat jelentősen lelassította Magyarország, amely felháborítónak és botrányosnak nevezte az OTP felkerülését az Ukrajna által szorgalmasan vezetett „háborút szponzoráló vállalatok” feketelistájára. Szijjártó Péter külügyminiszter a leghatározottabban visszautasította az ukrán vádaskodást, egyben közölte, hogy amíg nem veszik le a magyar pénzintézetet a listáról, Magyarország blokkolni fogja az Ukrajnának folyósítandó 500 millió eurós hadisegély átutalását, valamint a tizenegyedik szankciós csomagot is. A magyar elhatározáshoz hamarosan Görögország is csatlakozott, amely hasonló okokból ugyanígy fejezte ki tiltakozását, és addig blokkolást ígért, ameddig Ukrajna a görög állami vállalatokat el nem távolítja a listájáról. 

A lépés meglehetősen nagy ingerültséget váltott ki néhány tagállam képviselőjéből, élükön Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, aki dühösen bírálta Magyarországot, és az ukrán állásponttal egyetértve az OTP-t kezdte el támadni – éppen Szijjártó Péternek, aki a tanácskozáson válaszul megerősítette a magyar kormány határozott álláspontját. 

A lista ügyében Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője ígért megoldást, mondván: igyekszik elsímitani a nézeteltéréseket, és felhívni az ukrán kormány figyelmét az esetleges téves információkra, amelyek alapján az érintett cégek neve a listára került.

Ursula von der Leyen még május 9-én, az Európa napon jelentette be a tizenegyedik csomag tervezetét – stílusosan éppen Kijevben. Akkor Zelenszkij elnök az orosz nukleáris ipar elleni szankciókat is követelte a csomagba, az azonban napirendre sem került az egy hónapja húzódó tagállami megbeszélések és viták során.

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij Kijevben, 2023. május 9-én.
MTI/AP/Efrem Lukackij