Kínának 15-20 évnyi előnye van a kritikus nyersanyagok bányászata és finomítása terén. Az EU kapkodva ébredt, de még a reggeli kávénál sem tart.
A zöldátállás felgyorsítása érdekében az EU márciusban hozta meg a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amely elméletileg segíti a tömböt a könnyebb, bürokráciamentesebb és tempósabb hozzáféréshez a kritikus nyersanyagokhoz. A szabályrendszert éppen abban az időszakban állították össze, amikor Brüsszel – az USA útmutatásának megfelelően – stratégiai célként határozta meg a Kínától való „kockázatmentesítést”, vagyis azt az elgondolást, hogy folytatja a kereskedelmet Pekinggel, ám közben az egérutakat keresve igyekszik minél gyorsabban minél több alternatív megoldást találni.
A brüsszeli terv merész célokat tűzött ki: 2030-ra Európának a kritikus nyersanyagok 10 százalékát saját bányászatból, 15 százalékát pedig újrahasznosításból kell előteremtenie, úgy, hogy a feldolgozás 40 százalékát is az Unióban végzik. Nem lesz egyszerű kivitelezni, és nem csak azért, mert az előrejelzések szerint a stratégiai ásványok iránti kereslet (például a grafit, a lítium és a kobalt esetében) 2050-re 500 százalékkal fog növekedni.
Amint arról az EuroActiv beszámolt, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) jelentése szerint az EU jelenleg 100 százalékban külföldi beszállítóktól függ tizennégy kritikus nyersanyag tekintetében – további három esetében ez a szám 95 százalék. A legtöbbet Kínából importálja, a ritkaföldfémek összességét tekintve 86 százalékot onnan rendel. Ráadásul Peking nem csak a bányászat területén ül a trónon: a világ lítiumtermelésének közel 60 százalékát Kínában finomítják.
Európa meglehetősen későn szállt be a játékba – mutatnak rá a kínai dominanciára az elemzők, emiatt a függetlenedési kísérlet és a „kockázatmentesítés” nem csak ambiciózusnak, de lehetetlen küldetésnek is tűnik, legalábbis a 2030-as határidőt alapul véve.
Egy szakértő szerint Európa késői ébredése Kínának óriási előnyt biztosított. Georg Riekeles, az Európai Politikai Központ (EPC) társigazgatója rámutatott: Kína már 15-20 évvel ezelőtt kidolgozta azt a zöldátmenetre vonatkozó stratégiát, amellyel az EU még csak most kezdett el foglalkozni. „Őszintén ki kell mondanunk, jelenleg ott tartunk, ahol Kína évtizedekkel ezelőtt. Peking mindent, ami a tiszta technológiával kapcsolatos, legyen szó hidrogénről, szél- és napenergiáról, nyersanyagstratégiáról, már akkor kidolgozott” – mondta, rámutatva a jelenlegi EU-s tervek pánikszerűségére.
Az európai diverzifikációs törekvések mindenesetre optimistán nagyívűek: a cél, hogy az ellátási láncok bebiztosítása érdekében az EU legfeljebb 65 százalékban függjön egyetlen országtól.
Fotó: 123rf
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
„Náci Barbie”, „közpénzszopó” – csak pár durva jelző, amit női politikusok kapnak. A Hotel Lentulaiban Vitályos Eszter, Ibolya Csenge és Hal Melinda elemezték a Tisza-párt körüli online agressziót. Miért lett „szexi” a bántalmazás, és hol válik a kritika pszichózissá? Brutális kommentek és túlélési stratégiák a kampányban.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
Az MCC évről évre bővülő hálózata egyre több motivált fiatalt gyűjt egybe.
Oltári hazugságot terjeszt a Facebook-oldalán.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
