Meloni miniszterelnök jelezte: országa még az idén ki akar lépni a kínai Egy övezet – egy út gazdasági egyezményből. Peking nem lesz elragadtatva.
Az olasz kormányfő jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész kiszállni a Kínával 2019-ben megkötött gazdasági megállapodásból. Az akkori kabinet Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével azért csatlakozott az Egy övezet – Egy út (Belt and Road) kezdeményezéshez, hogy a gazdasági-infrastrukturális gigaprogram révén szélesebbre tárhassa az olasz vállalatok előtt a kínai piac kapuját.
Bár Európában akkor már tizenhárom állam, köztük Magyarország is részese volt a kínai Belt and Roadnak, Olaszország lett az első G7-es ország, amely csatlakozott a kínai globális programhoz. Conte miniszterelnök már akkor hangsúlyozta, hogy a megállapodás átlátható és nem kötelező érvényű, ám ez sem az Egyesült Államokat, sem az Európai Uniót nem nyugtatta meg túlzottan. Brüsszel azonnal felszólította Rómát, hogy ne folytasson az EU-tól eltérő, különutas politikát, míg az USA Kína geopolitikai befolyásának növekedése miatt nyomta meg a vészcsengőt, és arra kérte az olasz kormányt, hogy technológiai együttműködésekbe ne menjen bele Kínával.
Az aláírt szerződés szerint a megállapodás 2023 végéig marad érvényben, de automatikusan megújul 2024-ben, amennyiben az olasz kabinet nem tesz ellenkező irányú lépéseket. Giorgia Meloni most éppen megtette, amikor biztosította a napokban Rómába érkező amerikai képviselőházi elnököt, Kevin McCarthy-t arról, hogy országának határozott szándéka hátat fordítani Kínának, és kilépni a Belt and Roadból.
Olaszország a geopolitikai átrendeződés káoszában nem tudta megtartani egyensúlyát a szuperhatalmak között. Az USA minden nyomásgyakorló képességét felhasználja arra, hogy szövetségeseit eltérítse a kínai kereskedelemtől, ezzel is csökkentve Peking globális és kereskedelmének szerinte egészségtelen befolyását. Mindezt biztonsági kérdésként tálalja, nehéz helyzetbe hozva azokat az országokat, amelyek azonban gazdasági és nem politikai lehetőségként tekintenek a kínai kezdeményezésekre.
Az olasz kihátrálás hátterében az amerikai nyomásgyakorlás mellett ott áll az a Meloni számára kicsit sem kellemes tény, hogy a kínai Sinochem a Pirelli legnagyobb részvényesévé vált, ezzel pedig jelentős befolyásra tett szert az olasz gazdaságban. Az még kérdéses, hogy Róma mikor dönt véglegesen az ügyben, a történetre rálátó források szerint a részleteken és a végső bejelentés időpontján még megy a vita az olasz kabinetben.
Nem véletlenül: Olaszország joggal aggódik Kína haragjától. Amellett, hogy kilép a megállapodásból, a Sinochem-ügyet is rendezni akarja, utóbbival azonban nagyon óvatosan kell bánnia, ezért várhatóan igyekszik majd nem drasztikus lépést alkalmazni, nehogy Peking is hasonlóan kemény válaszlépésre ragadtassa magát. Róma egyébként Kína egyik legfontosabb európai kereskedelmi partnere, az évi sok tízmilliárdos csereforgalom leépülését tehát az egyébként sem csúcsformában lévő olasz gazdaság a kelleténél is jobban megsínylené.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
A miniszterelnök nem kertelt, imádja a csihi-puhit.
A minden képzeletet felülmúló ukrán korrupció egyre több döntéshozónál veri ki a biztosítékot.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
A Donald Trumpnak is dolgozó cég szerint a helyzet egyértelmű Magyarországon.
