A szankcionált, tengeren szállított orosz olaj és a helyette vásárolt készletek között hordónként 30 dollár a különbség. A lengyel cég főnöke kényszeredetten ismételgeti, hogy erkölcsileg megéri a veszteség.
A lengyel energiavállalat, az állami PKN Orlen naponta dollármilliókat enged ki az ablakon az orosz, tengeren szállított kőolajra kivetett tilalom miatt. Az alternatív szállítások és készletek hordónként 30 dolláros különbözetet jelentenek, amely érthetően érzékenyen érinti a céget.
Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója erőltetettnek tűnő optimizmussal sietett leszögezni, hogy ők ezt egyáltalán nem veszteségként fogják fel, hiszen minden olyan vállalat, amely támogatja az Oroszország elleni szankciókat, előre bekalkulálja a veszteséget, amely erkölcsi alapon mindenképpen kifizetődő.
A lengyel vállalat ugyanakkor továbbra is lelkesen vásárolta az orosz kőolajat a Barátság-vezetéken keresztül, amelyre nem vonatkoznak a szankciós tiltások, miután azt még Brüsszel is elismerte, hogy egyes országok (például Magyarország) esetében még megoldhatatlan az orosz energiahordozók helyettesítése. Az Orlen is ezt az olajat használja csehországi finomítójának ellátására, Obajtek állítása szerint azonban erősen dolgoznak a cseh partnerekkel az orosz energiától való teljes és végleges elszakadáson.
Bár Lengyelország tavaly év végéig le akarta állítani a teljes orosz–lengyel olajkereskedelmet, hamar szembesült az alternatív lehetőségek hiányával és a hosszú távú szerződések egyoldalú felmondásának lehetséges anyagi következményeivel. Az Orlennek még csak a múlt hónapban sikerült szerződést bontania egyik utolsó nagy orosz partnerével, a Tatnyefty energiaóriással, miután kötötte kezét a kilátásba helyezett pereskedés lehetősége.
Obajtek szerint egyébként a szankciók jelenleg nem sokat érnek, Oroszország ugyanis számos kiskaput talált és használ is azok kijátszására, ennek köszönhetően pedig Európa továbbra is pancsol az orosz olajszármazékokban, csak éppen nem közvetlenül Moszkvától vásárolja azokat, hanem a párhuzamos kereskedelem révén jut hozzá – egyébként sokkal drágábban. A most készülő tizenegyedik szankciós csomag elemei között szerepelhet az a javaslat, amely súlyosan büntetné azokat az országokat, amely lehetővé teszik ezeknek a kiskapuknak a nyitvatartását.
A lengyel vállalat óriásveszteségei ellenére Obajtek szerint a szankciókon még jobban kell szigorítani, hogy azok ne csak az EU médiaimázsának fényezésére szolgáljanak, hanem valóban legyen gyakorlati eredményük is. A Financial Timesnak adott rövid interjújában nem hagyta ki, hogy oda ne szúrjon Németországnak, amely a közelmúltban Kazahsztánnal kötött megállapodást. Ez papíron jól néz ki, valójában azonban Berlin a szerződéssel ugyanazt az orosz kőolajat fogja vásárolni, amit eddig, csak a közvetítő miatt magasabb áron. „A német félnek át kellene gondolnia az üzleti erkölcsre vonatkozó elképzeléseit” – mondta a lengyel energiacég elnöke.
Fotó: 123rf
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
A klub történetének legjelentősebb igazolásaként tekintenek a magyar legendára.
