A vasút jelenleg újjászületőben van Magyarországon, ennek megfelelően kulcsszerepe lesz a fenntartható hazai közösségi közlekedésben. A cél, hogy a vonat méltó kihívója legyen a környezetszennyezőbb légi, közúti közlekedésnek. Ebben az átállásban vállal vezető szerepet a Siemens Mobility.
Az Index.hu pénteken interjút készített Ludvig Lászlóval, a 2018-ban elindult Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatójával, aki arról beszélt a portálnak,hogy hogyan valósítható meg Magyarországon a fenntartható közösségi közlekedés.
Maga a Siemens a világ egyik legrégebbi globális technológiai vállalata, amely elkötelezett a fenntartható mobilitás iránt, amit bizonyít, hogy ezzel foglalkozó üzletágat hozott létre 2018-ban – ez lett a Siemens Mobility, amely ebben a fejlődésben önálló cégként szeretne vezető szerepet betölteni.
Az Európai Unió közlekedéspolitikája kapcsán három fő stratégiai irányt érdemes kiemelni:
Ahogy az Indexen is olvasható:
„A Siemens Mobility a villamos motorvonatok mellett ma már akkumulátoros vagy hidrogén-üzemanyagcellás motorvonatokat is gyárt. A dízelvontatás ma már érthető okokból »kifutó termék«. A villamosítás nem mindenütt megoldás, mivel a villamos-felsővezeték elég drága mulatság, kisebb forgalmú pályákon nem térül meg. Ráadásul nem mindenhol lehet kiépíteni, mert az infrastruktúra vagy az építészeti előírások nem teszik lehetővé.”
A nem villamosított vonalon jöhet jól például egy akkumulátoros, hidrogénes jármű. Ezért is nagy a valószínűsége, hogy a hidrogén lehet a jövő dízelje. A probléma, hogy a hidrogénvonatok ára brutálisan magas, ennek megfelelően jelenleg az ilyen beszerzések állami vagy éppen uniós támogatás mellett mennek végbe. A MÁV-csoport egyébként fontolóra vette 18 hidrogénvonat beszerzését, amit Ludvig László is megerősítette az Indexen.
Ludvig László az Indexen arra is kitért, hogy szükség van megfelelő minőségű, sebességű pályákra, továbbá az utasok igényeit megfelelő szinten kielégítő pályaudvarokra, utasvárókra, P+R parkolókra és a vasutat vonzóbbá tevő, az utazási élményt fokozó szolgáltatásokra is. Hozzátette:
„Magyarországon is kezdetét vette egy nagy sebességű (legalább 230 km/h maximális sebességet lehetővé tevő) vasúthálózat koncepciójának előkészítése a V4-országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) fővárosainak összekötésére – kiegészülve Béccsel –, és szó van egy Budapest–Kolozsvár nagy sebességű vonal megvalósításáról is.”
A realitás viszont jelenleg az, hogy Magyarországon a cél a 160 km/h-s sebesség elérése, főként a kiemelt jelentőségű korridor- és a budapesti elővárosi vonalakon.
Az Indexen az ügyvezető igazgató azt is megerősítette, hogy a vasút képes versenyezni a fapados járatokkal. A vasút a környezet kímélése szempontjából fenntartható, a kérdés sokkal inkább az, hogy más módozatoknál miként épül be az árakba a környezet terhelése.
Ludvig László elmondta:
„A vasúti közlekedés fejlesztése nem csak arról szól, hogy hány forintot vagy percet nyer az utas egy gigaberuházással, a komfortfunkciókat is szem előtt kell tartani. Például mennyire kényelmes, korszerű, tiszta a vonat, illetve a pályaudvar, utóbbira milyen körülmények között – például akadálymentesen – lehet eljutni.”
Egyes fapados légitársaságok járataihoz a kijutás körülményes, távol van a parkoló, adott esetben a szabad ég alatt kell sorban állni. Ennek kiváló alternatívája lehet, ha az adott város központjában található pályaudvarról néhány óra alatt, kényelmes körülmények között célba érhetünk.
A Siemens csoport másfél évszázada van jelen nálunk, a sikerét egyértelműen annak tulajdoníthatjuk, hogy mind a mai napig prioritásként kezeli a kutatás-fejlesztést, valamint a folyamatos innovációt. Ezt bizonyítják a K+F-ráfordítások magas értékei és a bejegyzett szabadalmak száma De ez önmagában nem lenne elegendő: a cégkultúrájukba ivódott a gyártáson és az exportáláson túl, hogy lokálisan hozzáadott értéket teremtsenek (helyi gyárak, fejlesztő irodák, a projektjeikbe minél több partner, alvállalkozó, beszállító bevonása, így a helyi foglalkoztatás és műszaki kultúra fejlesztése).
Ludvig László kiemelte, hogy:
„Magyarország célja a nyugati országokhoz történő életszínvonalbeli felzárkózás, ennek egyik kulcsa, hogy ne csak a foglalkoztatást biztosító összeszerelő üzemek létesüljenek nálunk, hanem ezzel párhuzamosan a nagyobb hozzáadott értéket jelentő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység is bővüljön, hiszen ebből tudnak igazán profitálni akár a munkavállalók, akár nemzetgazdasági szinten az egész ország”.
Budapesten három csúcstechnológiás projekt zajlik épp, amelyeket érdemes kiemelni. Ezeket az Index is sorra vette:
„Autonóm közlekedési rendszerekkel foglalkoznak, ami alatt a vezető nélkül közlekedő járművek részrendszereit vagy a járművezetőt támogató megoldásokat kell érteni. Ilyen aktuális projektjük az Odometria, vagyis egy objektumfelismerésen alapú digitális helyzetmeghatározó szisztéma. Nemrég egy budapesti villamoson teszteltek ADAS-vezetést támogató rendszert, amiről tavaly a BKV-val közösen a sajtóban is beszámoltak.
Szintén a budapesti mérnökök munkáját dicséri a DS3 (Distributive Smart Safe System), amely egy felhőalapú digitális biztosítóberendezés. Ebben az újdonságot egyrészt az jelenti, hogy ahelyett, hogy a biztosítóberendezéseket a pálya mellett, az állomásokon, vagyis több helyen szétszórva helyeznék el, a felhőben, koncentráltan kapnak helyet, így a változások könnyebben kezelhetők, az esetleges javítások hatékonyabban hajthatók végre. Másrészt a kommunikáció is digitális, vagyis sokkal kevesebb kábelre van szükség, tehát költséghatékonyabb.
Részt vettek az ICE4 nagy sebességű német motorvonatok járművezérlő rendszerének fejlesztésében, és jelenleg hasonló munkát végeznek a motorvonatok, mozdonyok kapcsán is.”
A cég abszolút otthon érezheti magát Magyarországon. Ludvig László ezzel kapcsolatban megjegyezte:
„A magyar–német kapcsolatokat tekintve vegyük példának a közlekedést. A magyar pályákon Taurus és Vectron mozdonyok üzemelnek, Budapesten kiválóan teljesítenek a Combino villamosok, sokan használunk német autókat, valamint számos településen közlekednek Mercedes–Benz buszok.”
A Siemens csoport még 2013-ban kötött stratégiai partnerségi megállapodást a kormánnyal. Ehhez az ügyvezető hozzátette:
„A magyar közlekedés fejlődése óriási lehetőségek kapujában áll, ezen belül a vasúti szegmens dinamikusan növekszik, tehát van bőven tennivaló. A Siemens Mobility a jövőben is arra törekszik, hogy elkötelezetten támogassa az itthoni közlekedés ügyét, szorosan együttműködve hazai partnereivel.”
Borítókép: 123rf
Május 18-21. között rendezik meg a Transport Research Arena közlekedéstudományi konferenciát, ahol lenyűgöző innovációk és a jövőnket formáló ötletek kerülnek reflektorfénybe.
A VEKE nem nézi jó szemmel, hogy egy fontos projekt – amit néhány napja Vitézy Dávid még be akart mutatni – máris „a messzi távolba vész”.
Karácsony Gergely főpolgármester a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatás átadóján hangsúlyozta, a cél, hogy a tömegközlekedés vonzóbb legyen az autózásnál.
Kemény fába vágták a fejszéjüket.
Érdemes alaposan tájékozódni, mielőtt útnak indulunk.
15 milliárd forintos fejlesztés keretében 42 új autóbuszt szerez be a város
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
„Ahogy korábban jeleztem, nem költözöm be a Karmelita Palotába” – írta bejegyzésében a kormányfő.
