Egy kínai vállalat Afganisztán lítiumkészleteihez való hozzáférésért cserébe 10 milliárd dollárt ajánlott fel a táliboknak. Valamint tett egy javaslatot az országot észak–déli irányban összekötő kulcsfontosságú stratégiai infrastruktúra kiépítésére is. Elemzők amiatt aggódnak, hogy Kína az ajánlattal tovább erősíti a befolyását a régióban.
Afganisztán lítiumkészletei megközelíthetik a világ legjelentősebb készletével büszkélkedő Bolívia tartalékait. A tálib bánya- és kőolajügyi minisztérium sajtóközleményében azt írta, hogy a lítiumkitermelés felfuttatása 120 ezer főnek biztosít majd közvetlen munkát, közvetve pedig 1 milliónak.
A kínai–afgán megbeszélésekre alig néhány hónappal az után került sor, hogy a tálibok letartóztattak két kínai állampolgárt, akik megpróbálták 1000 tonna lítiumtartalmú kőzetet kicsempészni az országból. Valószínűleg nem a zoknijukba rejtve próbálták kilopni a 40 kamionnyi árut, így vagy nem fizettek baksist, vagy keveset, vagy pedig nem a megfelelő helyre…
Szakértők szerint meg kell vizsgálni, hogy megvalósítható-e a kínai–afgán lítiummegállapodás, amennyiben aláírják, annak diplomáciai és politikai következményei lesznek, a javasolt infrastruktúra-fejlesztésnek pedig valószínűleg hosszú távú stratégiai hatása lesz.
Geopolitikailag ez a megállapodás jelentős előnyhöz és befolyáshoz juttathatja Kínát a térségben, mivel biztosítja a kritikus erőforrások ellátását és megerősíti jelenlétét Afganisztánban.
Afganisztán azért is fontos Kína számára, mert az Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Roan Initiative, röviden BRI) szárazföldi útvonala ezen a régión halad át, és a békés Afganisztán kedvező feltételeket teremtene a BRI növekedéséhez és fejlődéséhez. Kína emellett a térség nagyhatalmának tekinti magát, ezért részt kíván venni a régió döntéshozatalában, legalábbis olyan hatalom akar lenni, amely képes befolyásolni a regionális politikát.
Abhishek Darbey, az Újdelhiben működő Kína-elemző és Stratégiai Központ (CCAS) Kínai Kutatási Programjának munkatársa rámutatott a The Epoch Timesnak, hogy Kína az elsők között támogatja a tálibokat, az után, hogy Egyesült Államok kivonult az országból és a tálibok megalakították a kormányukat.
Az afgán lítiumtartalék
gyors pénzforrást jelenthetne a táliboknak, de a szakértők szerint az elköltésével, jobban mondva az értelmes hasznosításával kapcsolatban nincs hosszú távú stratégiai céljuk.
Az azonnali bevétel segíthet tevékenységeik finanszírozásában és hatalmuk megszilárdításában, tekintettel arra, hogy eddig gyakran csak különböző tiltott finanszírozási forrásokra tudtak támaszkodni, mint például a kábítószer-kereskedelemre vagy a zsarolásokra.
Várhatóan tehát a tálibok az azonnali pénzügyi nyereségre összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva a lítiumbányászat hosszú távú következményeit és fenntartható fejlődését. Emiatt viszont nem tudják majd kihasználni a bevétel potenciális lehetőségeit az ország általános társadalmi-gazdasági fejlődéséhez és stabilitásához. Pedig ez az egyre értékesebb nyersanyag évtizedekre biztosíthatná az afgán gazdaság „fűtőanyagát”.
Az első lítiumbányát 2013-ban fedezték fel Ghazni városában, de a ritkaföldfém további lelőhelyei találhaak Herátban, a Shuryak-völgyben, Kapisa tartományban Tagab körzetében, Ghazni tartomány Nawur körzetében és Badakhshanban. (Az ország éppen hétszer nagyobb mint Magyarország, igaz, területének mintegy kétharmada ritkán lakott hegyvidék.)
A kínaiak is tudatában vannak, hogy saját lítiumbányái fokozatosan merülnek, így már 2021-ben két céget küldtek Ghazniba, hogy végezzenek műszaki kutatásokat, valamint vizsgálják meg a lítium- és aranybányákat.
Darbey szerint öt kínai vállalat nyitott képviseletet Afganisztánban, és körülbelül 20 érdeklődött a lítiumprojektekkel kapcsolatban. Arra is rámutatott, hogy a tálib kormány már támogatja a kínai befektetéseket a szélesebb bányászati szektorában. Az afgán tisztviselők természetesen hangoztatják, hogy az afganisztáni bányák szerződését a tálibok törvényei szerint kötik majd meg.
A tálib bányászati és kőolajügyi minisztérium sajtóközleményében tudatta, hogy a kínaiak három infrastrukturális projekt kidolgozását javasolták: az Észak-Afganisztánt Kabullal összekötő Szálang-alagutat, a Kunart Laghmannal összekötő nurisztáni autópályát, valamint egy erőműgátat.
Úgy nyilatkoztak továbbá, hogy a kínaiak hét hónapon belül megjavítják a Szálang-hágót –Afganisztán kapuját – és egy újabb alagutat vágnak a hágónál.
A Hindukus-hegységen átívelő kétsávos Szálang autópályát a szovjetek építették az 1960-as években, amelynek része egy 2,7 kilométeres hosszú alagút a 3400 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Szálang-hágónál. Ez az egyik legfontosabb kapcsolat Kabul és Észak-Afganisztán között.
A Szálang-hágóért, stratégiai elhelyezkedése miatt, több háborút is folytattak, a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai egységei is kihasználták a hágót. Napjainkban a tálibok teljes ellenőrzésük alatt tartják a Szálang-alagutat, ezzel kontrollálják a harcosok és a készletek országszerte történő mozgatásának kulcsfontosságú szállítási útvonalát. Persze a régió infrastruktúrájának ellenőrzése felhasználható a helyi lakosság feletti hatalom és befolyás gyakorlására.
Kapcsolat Közép-Ázsiával
A javasolt infrastruktúra-fejlesztés javítaná Afganisztán Közép-Ázsiával való összeköttetését, ami Kína számára is előnyös lenne. Kína ajánlatával, hogy hét hónap alatt megjavítja a Szalang-hágót, a táliboknak egy kulcsfontosságú szállítási útvonalat kínált fel, amely Kabult Hairatán keresztül köti össze a közép-ázsiai piaccal. Hairatan város Afganisztán északi Balkh tartományában található, amely határos Üzbegisztánnal. Ezen a határon keresztül lehet eljutni Üzbegisztánba, ahol 2001-ben az Egyesült Államok vezette tálibellenes koalíciós erők gyülekező helye volt. Amióta a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Üzbegisztán ugyanezen a határon keresztül folytatja a kereskedést Afganisztánnal, mivel vállalatai Afganisztánon keresztül kerestek utat a pakisztáni és iráni kikötőkhöz.
Bár Kínában számos befektető hajlandó lenne befektetni az afganisztáni lítiumkészletekbe, jó néhány kihívással és kockázattal kell szembenézniük. Változatos domborzati viszonyok és növekvő terrortámadások nehezíthetik a feladatot.
A két országot összekötő Wakhan-folyosó felett egész évben zord éghajlati viszonyok uralkodnak, a régió legalább kilenc hónapig hóval borított. Kínának tehát javítania kell a régió logisztikáját, hogy a nyers lítiumot zökkenőmentesen tudják szállítani. Az is igaz, hogy a kínaiaknak Tibetben és Hszincsiangban már szereztek tapasztalatot a hasonló terepen való logisztikai rendszerek kiépítésében.
A másik kihívás az ISIS. Darbey szerint
2021 novembere óta az ISIS 248 támadást indított, és megtorlásként a tálib kormány 132 katonai műveletettel válaszolt.
Az ellenműveletek ellenére elmondható, hogy az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárok nincsenek biztonságban.
Bár a tálib kormány többször kinyilvánította, hogy szavatolja a kínai befektetések és a befektetők biztonságát, még hosszú út áll előttük, amíg garantálni tudják a bányaiparban dolgozó kínai polgárok biztonságát és védelmét.
Így több mint valószínű, hogy a kínaiaknak az infrastrukturális projektek mellett a biztonságba is be kell fektetniük. Egyrészt
fejleszteniük szükséges a tálib csapatok képességeit, és az sem zárható ki, hogy kínai biztonsági csapatokat küldjenek a térségbe.
Ezek a lépések viszont feszültséget okozhatnak más, a térségben érdekeltséggel rendelkező országokkal szemben, ami további konfliktusokhoz vagy feszült nemzetközi kapcsolatokhoz vezethet.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint csak egy szorosabb politikai egység akadályozhatja meg, hogy az öreg kontinens elveszítse a világpolitikai súlyát.
A belső átrendeződés a kínai döntéshozatal működését is átformálja.
Kínában kihirdették a téli olimpiára utazó csapat névsorát. A magyar színeket kínaira cserélő Liu Shaolin Sándor nem vehet részt a milánói ötkarikás játékokon.
Ottawa igyekszik tisztázni a Kínával kapcsolatos vádakat.
Az orosz–ukrán háború egyik legérzékenyebb kérdésében történt előrelépés az elmúlt napokban.
