Az immár 35 éves múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség a napokban elnökségi tagjai közé választotta Jamniczky Zsoltot, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettesét. Aligha véletlen, hogy a neves szakember egy olyan kitüntetett időszakban vállalt feladatot a szövetség elnökségében, amikor a gazdaság összes szereplőjének figyelme az energiaszektor felé fordul, és amikor a rendkívüli helyzet az energiaszolgáltatóktól és az ügyfelektől is innovatív megoldásokat követel meg.
Kezdjük azzal a kérdéssel, ami ma mindenkit foglalkoztat: mi történik most az energiapiacon, és mik a kilátások?
A tágabban értelmezett európai energiaszektorban nagyjából tíz éve alapvetésnek számít, hogy a beszerzési források diverzifikálására, az egyoldalú importfüggőségek felszámolására és – a helyi sajátosságokból adódóan – a megújulók térnyerésére van szükség. A háborús helyzetből adódó kényszerek miatt ez a folyamat játszódik most le felgyorsulva, erős időnyomás alatt. Magyarország helyzete földrajzi okok miatt erősen determinált, de az irány nálunk is azonos: a jövő energiarendszere a jelenleginél sokszínűbb és decentralizáltabb lesz, ami a szolgáltatóktól is az ellátás, a hálózati rugalmasság újszerű megközelítését követeli meg. Az árak a tavaly augusztusi extrém csúcsok után most egy racionálisabb sáv felé mozognak, a továbbiakat rövid távon olyan körülmények határozzák meg, mint hogy meddig tart az ukrajnai háború, vagy mennyire lesz szigorú a következő tél.
(Kép: Jamniczky Zsolt, 2023. április 21-én a Joint Venture Szövetség „Innovációra Magyar!” konferenciájának egyik panelbeszélgetésében vett részt)
Világcégek vezető pozíciói után érkezett 2007-ben az E.ON-hoz, ahol immár a legmagasabb vezetői szinteken dolgozik a fenntartható és biztonságos energiaellátásért. Mennyire szerves része ennek a karrierívnek a társadalmi szerepvállalás a Joint Venture Szövetségben?
Tény, hogy az E.ON maga is nemzetközi hátterű nagyvállalat, amely természetes módon képviselteti magát a szervezetben. Itt azonban többről van szó, az energia ugyanis a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben sosem volt annyira kardinális versenyképességi kérdés, mint most. Azt feltételezem, hogy a részvételem kapcsán a szövetség elsődlegesen arra a szaktudásra tart igényt, amely segíthet eligazodni az energiapiaci turbulenciák között, de van egy másik szempont is, amely számomra különösen kedves kapcsolódási pontot jelent. A Joint Venture Szövetség az innováció kultúrájának elterjesztéséért dolgozik. Ez személy szerint nekem is szívügyem, és szorosan hozzátartozik az E.ON vállalati küldetéséhez is.
Az energiáról ma mindenkinek elsősorban az árak, illetve a fenntarthatósági kihívások jutnak eszébe. Hol áll ebben fontossági a sorban az innováció?
Mindenképpen az elején, hiszen az említett kérdésekre csak úgy lehet érvényes válaszokat adni, ha az innováció eszköztárát is igénybe vesszük. Maga a helyzet kényszeríti rá az összes érdekeltet az olyan innovatív megoldásokra, amelyekben az E.ON ágazati összehasonlításban is vezető szerepet játszik. Nem kérdés számunkra, hogy a jövő elektromos, a jövő energiája az elektromos áram. A fenntartható jövőbe vezető út egy véget nem érő vándorlás lenne innovációk nélkül.
Hogyan lehet a közelmúltban megtapasztalt, árrobbanással és ellátási feszültségekkel jellemezhető helyzetet innovációs eszközökkel kezelni?
Az árampiac sajátossága, hogy a termék nehezen tárolható, ezért a termelésnek lehetőleg összhangban kell lennie a pillanatnyi fogyasztással. Amit leegyszerűsítve hiánynak vagy ellátási feszültségnek nevezünk, az számos esetben csak a termelés és a felhasználás időbeli összhangjának hiánya. Itt hatalmas tér nyílik az innovatív módszerek előtt, gondoljunk akár az okos mérési, okos hálózati megoldásokra, vagy a fogyasztói szabályozás lehetőségeire a hűtőházaktól a jégpályákig, amikor részben az alacsonyabb költségek, részben a felhasználói tudatosság révén tereljük a fogyasztást a kihasználatlan völgyidőszakok felé. De említhetjük azokat az energiatárolási megoldásokat is, amelyekkel, ahogyan a hamarosan átadandó aszófői újabb létesítményünkkel is, növelni tudjuk a hálózat rugalmasságát és a megújuló energiaforrások integrációjának lehetőségeit.
Említette, hogy újító hozzáállásra van szükség az ügyfelek részéről is. Mit tehet ennek érdekében egy energiavállalat?
Az általunk ajánlott megoldások egy része – például az elektromos járművek otthoni töltése, a napenergia használata vagy éppen az energiatárolás területén – kifejezetten arra irányul, hogy az ügyfeleknek segítsünk a saját energiabiztonsági és fenntarthatósági kihívásaik leküzdésében, illetve a deklarált klímacéljaik elérésében. A mostani piaci bizonytalanság sokféle eszközzel kezelhető – például úgy is, hogy az E.ON hosszú távú partnerség keretében naperőművet épít az ügyfél telephelyén, vállalja az üzemeltetést, biztosítja a rugalmas kiegészítő kapacitást hálózati oldalról a csúcsidőszakokban, a telephelyi felhasználáson felül termelt mennyiséget pedig átveszi, és az értékesítés profitját megosztja az ügyféllel. De ide tartozik az energiaközösségek ügye is, amelynek lényege az energia helyben való megtermelése és elfogyasztása termelők és fogyasztók együttműködésével a leghatékonyabb módon. Büszke vagyok rá, hogy Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzatával együtt hoztunk létre az első magyarországi energiaközösséget: ezáltal az önkormányzat különböző intézményei napelemmel energiát termelnek, egymással azt megosztják és még elektromos autótöltést is biztosítanak.
Az eddigi tapasztalatai szerint mennyire bizonyultak innovatívnak a társaság üzleti ügyfelei a mostani krízis során?
A tapasztalataink kifejezetten pozitívak, és azt mutatják, hogy mind a tudatosság, mind a szabályozás terén hatalmas tartalékokkal rendelkezünk. A mostani helyzet az árak, illetve a hozzáférés felől nézve egyfajta szabályozási sokként is felfogható, amelyhez az üzleti ügyfelek kimagasló rugalmassággal viszonyultak. Azaz megtanultak takarékoskodni, miközben a tevékenységük volumene nem csökkent érdemben, ami hatalmas energiahatékonysági ugrást jelent. Felértékelődött az ellátásbiztonság kérdése és felgyorsult a megújuló energiaforrások felé való elmozdulás. Rendkívül rövid idő alatt változtattak a gondolkodásukon és a magatartásukon, és ez a jövőre nézve is nagyon biztató.
Ha már a jövő terítékre került, nem mehetünk el szó nélkül a klímaváltozás problémája mellett, amelyet mintha az energiaválság egy időre zárójelbe tett volna.
Időnként talán tényleg ez a látszat, de a valóság más. Az energiatudatosság szintjének növekedése, az energiahatékonyság fokozása akkor is a jövőt szolgálja, ha rövid távon most nem a Föld sorsa iránti aggodalom, hanem a saját pénztárcánk jelenti benne a fő motivációt. Amit az ügyfelek kényszerűségből megtanulnak, az velük marad akkor is, amikor majd az energiapiac kisimul, és a jelenlegi turbulenciák lecsendesednek. Kulcsfontosságú, hogy az akut helyzetre ajánlott receptek ne legyen ellentétesek a hosszú távú társadalmi érdekekkel. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan megoldásokat adjunk az ügyfeleink kezébe, amelyekkel környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható módon tudják menedzselni az energiaszükségletüket, ma és a jövőben is. Ez a cél, és a beszélgetésünkben említett példák is azt igazolják, hogy jó úton járunk a megvalósítás fel.
NÉVJEGY: Jamnicky Zsolt
Több mint másfél évtizede a hazai energiaipar meghatározó személyisége, a karbonsemleges és fenntartható üzleti működés elkötelezett képviselője.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett 1991-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott posztgraduális jogi tanulmányokat. 1991-től a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadója volt, ezt követően 1996-tól 2007-ig előbb a Reemtsma-nál, majd a Philip Morrisnál töltött be vállalati ügyekért felelős területeken vezető pozíciókat – Budapesten, Brüsszelben és Zágrábban is dolgozott.
2007-ben csatlakozott az E.ON Hungáriához, mint központi ügyekért felelős igazgató, 2010-ben a vállalatcsoport igazgatótanácsának tagja lett. 2016-tól az E.ON Hungária csoport ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki az ügyfélszolgálatért, az energiapiacokért, az energiaértékesítésért, az energiamegoldások értékesítéséért, a projektek kivitelezéséért és az üzemeltetésért, valamint a márka és marketing területért felel.
2011 óta az Eurelectric Magyarországi Tagozatának alelnöke, 2013-tól a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnökségi tagja. 2019 májusában a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának igazgatója lett. 2020 szeptemberétől a Jövő Mobilitása Szövetség és az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnökségi tagja.
A hazai energiaipart meghatározó tevékenységéért, különösen a lakosság igényeit figyelembe vevő vállalatirányítási és szolgáltatási rendszerek kiépítéséért, valamint az elektromos meghajtású járművek hazai népszerűsítése terén kiemelt jelentőségű munkája elismeréseként 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
(Címlapkép: Jamniczky Zsolt, 2023. április 21-én a Joint Venture Szövetség „Innovációra Magyar!” konferenciáján)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
