Hoppá: harmadával csökken Görögország lakossága pár évtizeden belül

2023. május 29. 11:53

Ez az igazi görög dráma: az utóbbi tíz esztendőben az ottani népesség jelentős csökkenését látjuk, ehhez társul a gyors öregedés és a fiatalok elvándorlása. Ez az aggasztó tendencia tovább gyorsulhat. 

2023. május 29. 11:53
null

Pósa Tibor írása a Makronómon.

írása a Makronómon.

Jelenleg 10 482 487 görög állampolgár él a mediterrán országban. Legalábbis ezt tükrözik a helyi statisztikai hivatal legfrissebb, a 2021-es népszámláláson alapuló hivatalos adatai. 2011 óta a népesség 3,11 százalékkal csökkent, azaz tizenkét év alatt 383 ezerrel kevesebb ember él az országban – derült ki a Ta Nea helyi újságban közölt tanulmányból. Ez drámai csökkenés – állapította meg a lap. 
A népességfogyás fő okai kettősek. Először is, a görögök nem vállalnak gyereket, még a közelmúlt üteméhez képest is drasztikusan csökkent a születések száma. Így a születés-halál egyensúlya az eltávozások javára billen el. Hogy a görög párok miért nem vállalnak több utódot, annak is megvan az oka. 

Az elmúlt tíz évben a bizonytalan gazdasági helyzetben jó, ha önmagát fenn tudta tartani egy egyszerű görög polgár, és csak keveseknek jutott eszébe gyermekvállalással a család bővítése.

Tömegével tűnnek el a térképről a görög falvak 

A második ok a fiatalok külföldre távozása, az agyelszívás – magyarázta a centrista napilap. A gazdasági válság egyenes következményeként az utóbbi tíz évben félmillióan hagyták el az országot, különösen a fiatalabb nemzedék kerekedett fel, hogy szerencsét próbáljon külföldön. Tömegével hagyták el a hazájukat, hogy a nyugati országokban jobb anyagi körülmények között éljenek. Több száz ezer ereje teljében lévő férfiról kellett lemondania Görögországnak, ami azt is jelenti, hogy közülük csak néhány fog visszatérni hazájába, és külföldön alapít családot. Ezek többnyire szakképzett, diplomás emberek, akikre most, hogy stabilizálódnak a gazdasági mutatók, nagy szükség lenne otthon is.
Ez a népességcsökkenés elsősorban az ország északi, szárazföldi és hegyvidéki térségét érinti, mint például Epirusz vagy Macedónia régió. 

Távol a fővárostól, ahol a kormányzati törekvések sem éreztetik annyira a hatásukat, az országban itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, amely átlagban 13 százalék körüli. 

„Több mint 1300 településnek száznál kevesebb a lakosa” – figyelmeztetett a Ta Nea, megjegyezve, hogy „egész falvak tűnnek el a térképről”. Görögország az egyik legrégebbi állam az Európai Unióban, miközben az elmúlt években az egyik leggyorsabban nőtt a lakosságának a mediánéletkora. Országos szinten a 65 év felettiek aránya meghaladja a 22,5 százalékot – részletezte a lap.

Nyugtalanító demográfiai tendenciák

Még aggasztóbb, hogy az előrejelzések ennek a tendenciának az elkövetkező években történő felgyorsulását tükrözik. Ha a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésének becslései helyesek, akkor 

2020 és 2060 között körülbelül harminc százalékkal csökken a görög népesség. 

Az ország demográfiai helyzete egyre kilátástalanabb: a születések számának visszaesése, a halálozások növekedése, az elöregedés mutatóinak megugrása mind erre utal. 
Az különösebben nem vigasztalja Görögországot, hogy Európára is hasonló sors vár. A legborúlátóbb előrejelzések szerint 

az öreg kontinens, tehát nem csak az Európai Unió, 2100-ra 400 milliós „emberveszteséget” lesz kénytelen elszenvedni, ami azt jelenti, hogy a következő századfordulón körülbelül feleannyian leszünk, mint ma. 

Ebben a megdöbbentő csökkenésben élen jár Olaszország (61 millióról 31 millióra), Spanyolország (46 millióról 23 millióra), Portugália (11 millióról 4,5 millióra). 

A jelenlegi Európai Unió, ha létezett volna a mai formájában, akkor 1960-ban a világ összlétszámának 12 százalékát tette volna ki. Jelenleg ez hat százalék, és 2070-re mindössze négy százalékra csökken. 

Manapság az unió mind a 27 tagállamának a lélekszáma fokozatosan apad, az éves csökkenési mutató –0,2 százalék.

Németország lakossága már évek óta fogy, ők hozzászoktak a csökkenéshez, el is ismerték, hogy a bevándorlás miatt az ottani társadalom vegyes összetételű. Berlinben úgy vélik, hogy majd migránsokkal pótolják a meg nem született német lurkókat. Franciaország úgy-ahogy tartja magát. Az utóbbi évtizedekben a születések száma, ha az európai vetélytársakhoz hasonlítjuk, itt volt a legmagasabb. Igaz, ez a növekedés főleg a bevándorló közösségekben volt kiemelkedő, amit a gyermekeknek adott nevekből is sejthetünk. Az utóbbi években azonban ez a szám ott megindult lefelé, mára a természetes gyarapodás 0,1 százalék, ám ezzel a rátával Franciaország már csak egy ideig képes fenntartani a 66-67 milliós lakosságszámot. 

E század végére Oroszországnak a jelenlegi 145 milliós lakosságához képest húszmilliós veszteséget kell elszenvednie. Ez súlyosan fogja érinteni az ország geopolitikai helyzetét is, amiről a moszkvai vezetésnek is tudomása van. 
Ha például Görögországot a legnagyobb szomszédjával, Törökországgal – amellyel sohasem volt baráti a viszony – vetjük össze a népesség alakulását, az is komoly aggodalomra ad okot. 2060 tájékán a török népesség 100 millió főnél lesz, míg a görögöké messze a 10 milliós határ alatt. A Ta Nea le is vonta a következtetést: „Ha ezt összehasonlítjuk a szomszédos Törökország egyre növekvő népességével, az eredmény megsemmisítő jövőképet fest Görögország számára.”

A görög jobboldal átütő választási sikere

A liberális nemzetközi sajtó megint alaposan felsült. A tavalyi magyar vagy a májusi török elnök- és parlamenti választásokkal kapcsolatos jóslatainak az ellenkezője valósult meg. Valószínűleg a liberális baloldali média összekeveri a vágyait a várható eredményekkel. Most Görögországgal is ezt volt a helyzet, itt fej fej melletti csatát láttak a szakértők a kormányzó jobb- és az ellenzéki baloldal között. Az eredmények azonban nem ezt igazolták.
Kiriákosz Micotákisz és pártja nyerte meg a görög parlamenti választásokat, mégpedig „földrengésszerű” különbséggel. Az Új Demokrácia (ND) győzelme egyértelmű, az eredmény hatalmas kudarcot jelent az Alékszisz Cíprasz által vezetett baloldalnak. A jobbközép, konzervatív Új Demokrácia a szavazatok csaknem 41 százalékát szerezte meg. Micotákisz pártja a 300 fős parlamentben 146 mandátumot szerzett, ami öttel kevesebb a többséghez szükséges 151-nél. Egy kivételével az összes görög választási körzetet az Új Demokrácia nyerte meg. A konzervatív párt a koalíciós partner keresése helyett inkább új választáshoz folyamodik, hogy még egyértelműbbé tegye a diadalát. Erre valószínűleg június végén vagy július elején kerül sor. Micotákisz abban bízik, hogy a jobbközép mostani választási lendületével el tudja érni az abszolút többséget.
Miért van szükség Görögországban az előre hozott választásra? A korábbi Szíriza-­kormány által bevezetett választási rendszer megszüntette a hagyományosan a győztes pártnak fenntartott bónuszmandátumokat. A szavazásokon az első helyen végzett párt a régi szabályok szerint még ötven mandátumot kapott, így biztosítva a stabil kormányzati többséget. A baloldal szándéka a választási törvény módosításával az volt, hogy ezzel ellehetetlenítse az egypárti kormány létrehozását. Így a parlamentbe bejutó pártok vagy koalíciós tárgyalásokba kezdenek, vagy új választást írnak ki. 
Az újabb voksolás viszont már megint újabb szabályok szerint zajlana: a Micotákisz-kormány visszavezette a bónuszmandátumokat. A győztesnek 25 és 40 százalék közötti eredmény esetén húsz extra hely jár, 40 százalék felett pedig ötven. A választási eredmény óriási kudarcot jelent Alékszisz Cíprasz és pártja, a Szíriza számára, 20 százalékot értek el, pont feleannyit, mint a konzervatívok. 
Cíprasz 2015-ben a nemzetközi megszorító intézkedések elvetésével került hatalomra, majd végül engedett a nemzetközi nyomásnak. Vasárnap megrendezték az első görög parlamenti választást azt követően, hogy véget ért a nemzetközi intézmények szigorú felügyelete a gazdaság felett. 

A liberális nemzetközi sajtó megint alaposan felsült. A tavalyi magyar vagy a májusi török elnök- és parlamenti választásokkal kapcsolatos jóslatainak az ellenkezője valósult meg. Valószínűleg a liberális baloldali média összekeveri a vágyait a várható eredményekkel. Most Görögországgal is ezt volt a helyzet, itt fej fej melletti csatát láttak a szakértők a kormányzó jobb- és az ellenzéki baloldal között. Az eredmények azonban nem ezt igazolták. Kiriákosz Micotákisz és pártja nyerte meg a görög parlamenti választásokat, mégpedig „földrengésszerű” különbséggel. Az Új Demokrácia (ND) győzelme egyértelmű, az eredmény hatalmas kudarcot jelent az Alékszisz Cíprasz által vezetett baloldalnak. A jobbközép, konzervatív Új Demokrácia a szavazatok csaknem 41 százalékát szerezte meg. Micotákisz pártja a 300 fős parlamentben 146 mandátumot szerzett, ami öttel kevesebb a többséghez szükséges 151-nél. Egy kivételével az összes görög választási körzetet az Új Demokrácia nyerte meg. A konzervatív párt a koalíciós partner keresése helyett inkább új választáshoz folyamodik, hogy még egyértelműbbé tegye a diadalát. Erre valószínűleg június végén vagy július elején kerül sor. Micotákisz abban bízik, hogy a jobbközép mostani választási lendületével el tudja érni az abszolút többséget. Miért van szükség Görögországban az előre hozott választásra? A korábbi Szíriza-­kormány által bevezetett választási rendszer megszüntette a hagyományosan a győztes pártnak fenntartott bónuszmandátumokat. A szavazásokon az első helyen végzett párt a régi szabályok szerint még ötven mandátumot kapott, így biztosítva a stabil kormányzati többséget. A baloldal szándéka a választási törvény módosításával az volt, hogy ezzel ellehetetlenítse az egypárti kormány létrehozását. Így a parlamentbe bejutó pártok vagy koalíciós tárgyalásokba kezdenek, vagy új választást írnak ki.  Az újabb voksolás viszont már megint újabb szabályok szerint zajlana: a Micotákisz-kormány visszavezette a bónuszmandátumokat. A győztesnek 25 és 40 százalék közötti eredmény esetén húsz extra hely jár, 40 százalék felett pedig ötven. Cíprasz 2015-ben a nemzetközi megszorító intézkedések elvetésével került hatalomra, majd végül engedett a nemzetközi nyomásnak. Vasárnap megrendezték az első görög parlamenti választást azt követően, hogy véget ért a nemzetközi intézmények szigorú felügyelete a gazdaság felett. 

 

Címlapfotó:123rf.com
 

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2023. május 29. 21:39
Hoppá NYET
hátakkor
2023. május 29. 17:42
Nigéria lakossága háromszorosa évtizeden belül.
NullaSalus
2023. május 29. 15:45
Hoppá! Hihetetlen! Ezt nem láttuk jönni! Kicsit több színvonalat, mandi, van már elég latex-444.
DoomGuy
2023. május 29. 15:10
Hoppá a gonzo kurva anyátok Mandi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!