A KSH friss, 2023. márciusi adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 16,6 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A ma reggel frissen közölt KSH-adatok szerint 2023 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor szerint a bruttó keresetek növekedése csak kismértékben magasabb a januári 16,1 százaléknál, azaz jelentősebb pótlólagos bérfejlesztések márciusban már nem történtek. A magas inflációt figyelembe véve ez a reálkeresetek 6,9 százalékos mérséklődését jelenti. A szakértő szerint a reálbérek ilyen mértékű csökkenése mellett egyértelmű, hogy a magyar gazdaságban továbbra sincs ár-bér spirál – egy kis, nyitott gazdaságban ennek nincs is túl nagy esélye.
Márciusban jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalék volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki.
A legkisebb béremelés azon ágazatokat jellemezte, amelyekben az állam a legfontosabb munkáltató: a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatot (9,9 százalék), a humán-egészségügyi és szociális ellátást (10,9 százalék), a közigazgatást (10,1 százalék) és az oktatást (11,1 százalék).
Az egyes ágazatok között tehát jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent – jegyzi meg Regős Gábor. Sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott. Ez a munkaerőért folytatott verseny eredménye. Látszik ugyanakkor az is, hogy az állami szférában is szükséges lenne a keresetek valorizálása.
A következő hónapokban nem számítunk jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítunk 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásaink szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 520 600 forintra becsülhető, ez 15,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 528 500, a költségvetésben 492 300, a nonprofit szektorban 522 300 forintot tett ki, ami 17,4, 11,9 és 10 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 384 300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 398 000 forintot ért el, 16,6, illetve 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos, kiemelkedő növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Nyitókép: 123rf.hu
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Első hallásra politikai ígéretnek tűnhet az ezereurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset. A kormány ígérete azonban nem csak álom.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Például: az alapbér sosem lesz annyi mint az átlagkereset. Szalai Piroska elemzése.
Jövőre már a pedagógusok átlagfizetése is átlépheti a félmillió forintot.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
