A KSH friss, 2023. márciusi adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 16,6 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A ma reggel frissen közölt KSH-adatok szerint 2023 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor szerint a bruttó keresetek növekedése csak kismértékben magasabb a januári 16,1 százaléknál, azaz jelentősebb pótlólagos bérfejlesztések márciusban már nem történtek. A magas inflációt figyelembe véve ez a reálkeresetek 6,9 százalékos mérséklődését jelenti. A szakértő szerint a reálbérek ilyen mértékű csökkenése mellett egyértelmű, hogy a magyar gazdaságban továbbra sincs ár-bér spirál – egy kis, nyitott gazdaságban ennek nincs is túl nagy esélye.
Márciusban jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalék volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki.
A legkisebb béremelés azon ágazatokat jellemezte, amelyekben az állam a legfontosabb munkáltató: a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatot (9,9 százalék), a humán-egészségügyi és szociális ellátást (10,9 százalék), a közigazgatást (10,1 százalék) és az oktatást (11,1 százalék).
Az egyes ágazatok között tehát jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent – jegyzi meg Regős Gábor. Sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott. Ez a munkaerőért folytatott verseny eredménye. Látszik ugyanakkor az is, hogy az állami szférában is szükséges lenne a keresetek valorizálása.
A következő hónapokban nem számítunk jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítunk 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásaink szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 520 600 forintra becsülhető, ez 15,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 528 500, a költségvetésben 492 300, a nonprofit szektorban 522 300 forintot tett ki, ami 17,4, 11,9 és 10 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 384 300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 398 000 forintot ért el, 16,6, illetve 16,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos, kiemelkedő növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Nyitókép: 123rf.hu
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
Az Index birtokába jutott Tisza-tervezet minden korábbinál durvább megszorítást vázol fel: a progresszív adózás bevezetésével már az átlagbérnél is jelentősen csökkenne a nettó fizetés. Szalai Piroska elemzése.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
