Ukrajna idegenforgalma még sincs akkora bajban, mint ahogy gondolnánk

Ukrajnában az idegenforgalom a GDP-hez való hozzájárulása (mintegy 1,5-2 százalék) nem éri el a nemzetközi átlagot (amely a pandémia előtt több mint 10, 2021-ben 6,1 százalék volt). Viszont az ország vezetése az utóbbi években kezdte felismeri a turizmusban rejlő potenciált, így a költségvetését is úgy alakította, hogy jelentős összeget különített el az idegenforgalom fejlesztésére. Ám a vis maior helyzet – az orosz–ukrán háború – keresztülhúzta a számításokat.
Az ukrán Állami Idegenforgalmi Fejlesztési Ügynökség (Державне агентство розвитку туризму) 2022-es jelentése alapján a háború Ukrajna fő turisztikai célpontjait – érthető módon – erősen megviselte. Nem meglepő, hiszen a szomszédos országok idegenforgalma is „megszenvedi” az orosz–ukrán háború következményeit. Viszont elsőre igen furcsa, hogy 

Negyedével sem csökkent az idegenforgalmi adóból származó bevétel

A turisztikai vállalkozások egy része tehát bezárt, de az ukrán állami kincstárat mégis táplálja az idegenforgalmi adó. Hogyan lehetséges ez? Egyfelől számolni kell azzal, hogy Ukrajna statisztikai adatbázisa nem kellően pontos, sok esetben hiányos, viszont az adatok alapján elmondható, hogy a turisztikai ágazat 2022-ben összességében csak 24 százalékkal kevesebb adóval járult hozzá az állami költségvetéshez, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez képest a pandémia közepén, 2020-ban közel 60-70 százalékos visszaesésről számoltak be 2019-hez viszonyítva – igaz, a világ számos pontján hasonló mértékű zuhanást okozott a határok járvány miatti de facto lezárása. Jelenleg az ágazatban tevékenykedő turisztikai vállalkozások száma 24,5, a magánvállalkozóké pedig 13,5 százalékkal csökkent.
A háború elől menekülők számára ideiglenes szállást biztosító kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyek 39 százalékkal több adót szolgáltattak be. Ami az utazási irodákat illeti, 41 százalékkal több pénzt áramoltattak az állami költségvetésbe 2021-hez képest. Az elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a statisztikai adatokat a január és a február húzta fel igazán, mivel az ukránok előre lefoglalták a belföldi és külföldi utazásaikat.

Rekreációra a háború idején is szükség van

Több mint egy éve tart a háború. 

– hívja fel a figyelmet a jelenlegi tendenciára Mariana Oleskiv, az Állami Turizmusfejlesztési Ügynökség elnöke.
„Ukrajna területének egy része vagy megszállt, vagy aktív harci övezet, emiatt ezeken a helyeken lehetetlen bármilyen turisztikai tevékenység folytatása” – tette hozzá.
Ugyanakkor az ország nyugati és középső régióiban többnyire olyanok élnek, akik a háború miatt elmenekültek az otthonukból.
„Ezeken a területeken részben újraindították a munkájukat a belföldi turizmusra szakosodott utazásszervezők.” 

1.ábra

Forrás: Állami Idegenforgalmi Fejlesztési Ügynökség

Az ábra szemlélteti, hogy Ukrajna nyugati megyéiben (Ivano-Frankivszk régióban, Lvivi régióban és Kárpátalján), illetve a Kijevi régió szomszédságában, a Cserkászi megyében megnövekedett az idegenforgalom. A jelenség azzal magyarázható, hogy a nyugati területek biztonságfaktora erősödött az ukránok körében. E tekintetben

mivel nem voltak harci események a területén. Ennek ellenére az Ivano-Frankivszki régiót többen választották ideiglenes tartózkodási helyként az ukránok, leginkább a nagyobb városok és a teljes „szláv” nyelvet beszélő környezet miatt. 
Bár – hozzá kell tenni – nem klasszikus turizmusról beszélhetünk, mivel a kényszer szülte a belföldi mozgást, egy biztos, Kárpátalja területén nagyon sok a lefoglalt kereskedelmi szálláshely, gyógyüdülő, rekreációs központ, falusi vendéglátóhely és panzió. A háború elől menekülő ukrán belföldiek azon rétege, amely megteheti, jelenleg ezekben a komplexumokban éli a mindennapjait. Ez pedig jórészt magyarázhatja a nagyobb adóbevételt.

Egy korábban elvégzett kutatásomban a Kárpátaljára érkező belföldiek körében készített kérdőíves felmérés eredményei azt támasztották alá, hogy a megye a belföldi ukránok körében több mint 40 százalékban ismeretlen térség, viszont a természeti és kulturális erőforrásaival meg vannak elégedve, mivel Ukrajnában ez a terület egyedülálló e tekintetben. Bár háború zajlik az országban, Kárpátaljának most érdemes kihasználnia azt, hogy ebben a fura helyzetben az említett “béke szigete” jelenség miatt jelentősen megnőtt e belföldi, turisztikai jellegű vonzereje.  

A külföldiek áramlása sem állt le Ukrajnába

A VisitUkraine.today írásában arról számol be, hogy az utóbbi időben a háború ellenére rohamosan nőtt az Ukrajnába érkező külföldiek száma. Ennek okán Andrij Demcsenkót, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivőjét kérdezték arról, hogy 2022 eleje óta hány külföldi látogatott el Ukrajnába, és mi készteti őket arra, hogy háborús körülmények ellenére az országba lépjenek. 
Az állami határszolgálat adatai szerint 2022. január–februárban 825 ezer külföldi érkezett Ukrajnába. A következő két hónapban 280 ezer, május–augusztus folyamán pedig 710 ezer. Magyarország, Románia, Lengyelország és Moldova állampolgárai voltak túlsúlyban, mindegyik országból több mint 100 ezren lépték át a határt. Valamivel kevesebben érkeztek Fehéroroszországból, az Egyesült Államokból, Törökországból, Litvániából, Nagy-Britanniából, Németországból, Szlovákiából és Csehországból. A fő célpont sok esetben a főváros volt.
Andrij Demcsenkó szerint ami a külföldiek Ukrajnába utazásának célját illeti – a beutazási eljárások során az ukrán hadsereg ellenőrzi a beutazás feltételeit, beleértve az utazás célját is, de ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra –, elmondható, hogy a legtöbb külföldi magánjellegű látogatás vagy segítségnyújtás miatt érkezik az országba.
Megállapítható tehát, hogy a külföldiek pihenési indíttatású látogatása – érthető módon – elmaradt, és kérdéses, hogy mikor tér vissza Ukrajna turizmusa a 2014-es év előtti (az orosz–ukrán konfliktus kezdete) idegenforgalmi teljesítményéhez.

Kilátások a jövőre nézve

Az orosz–ukrán háború végét sok szakértő, geopolitikus próbálta már megtippelni, de senki sem tudhatja biztosra, hogy mikor ér véget. 

Miután véget ér a fegyveres konfliktus, az ország biztonságfaktora még hosszú ideig alacsony marad. Viszont a háború kitörése óta 1,3 millióan kezdték el a szolidaritás jeleként az ukrán nyelvet tanulni. Különösen az olyan országokban, amelyek földrajzilag távol esnek a háborútól, túlnyomó többségben Argentínában, Japánban és Vietnamban. Emellett magas a nyelvtanulók aránya Németországban, Lengyelországban és Csehországban. Egyre több külföldi érdeklődik Ukrajna és az ország kultúrája iránt. A Turisztikai Világszervezet is segíteni szeretné az országot a turizmusa újraélesztésében.
„Az UNWTO támogatja Ukrajnát, és hisz abban, hogy az ország hamarosan a világ vezető turisztikai célpontjává válik!” –  mondta Zurab Pololikashvili, a szervezet főtitkára a ITB Berlin nemzetközi turisztikai kiállításon az ukrán stadnál.
Ukrajna turizmusa a háború után optimista várakozásokkal nézhet szembe. Első körben természetesen sajnos a katasztrófaturizmus jellegű utazások lehetnek előnyben. És kérdés az is, hogy egy várható békekötést követően mikor, milyen mértékben térnek vissza a turisták a tengerparti üdülőhelyekre, főbb turisztikai központra.

Címlapfotó:123rf.com