NATO-főtitkár: kellene még félmilliárd dollárt küldeni évente Ukrajnának

A NATO főtitkára a tagállamok átfogó segélycsomagjának folyamatos bővítését szeretné elérni, amely a halálos fegyverek szállításán kívüli felajánlás részeként többek között alapvetően rövid távú segélyeket, logisztikai elemeket és védelmi felszereléseket tartalmaz. Információk szerint ennek elsődleges célja az lenne, hogy Kijev hosszú távú támogatásával a szövetség elősegítse az ukrán haderő modernizációját és a valamikori NATO-csatlakozásához szükséges interoperabilitási feltételek teljesítését. Ez utóbbi azért is lényeges, mert az ukrán hadsereg teljesen kezd kifogyni az egykori szovjet fegyverrendszerekből, ezért egyre inkább a NATO-kompatibilis megoldásokat kell szem előtt tartania.

Stoltenberg szerint egy széles körű Ukrajna-program haladéktalan kidolgozására van szükség, hogy a NATO mindenben segíteni tudja a háborús ország beilleszkedési szándékait. A részletek egyelőre nem tisztázottak, ahogyan az sem, hogy a főtitkár által javasolt évi félmilliárd eurós (543 milliárd dolláros) plusz keret milyen arányban oszlik majd meg a tagállamok között, amelyek közül sokan még a tíz évvel ezelőtt tett vállalásaikat sem teljesítették a költségvetés területén.

Tűzoltó leszel s katona

A támogatás azonnali bővítésén túl Stoltenberg már a háború utáni Ukrajna iránti elkötelezettséget is prioritásként kezeli. Mint mondta, ha vége a konfliktusnak, a NATO hosszú távú partnerséget tervez kialakítani Kijevvel, segítve, hogy Ukrajna egyre közelebb kerüljön a szövetséghez a reformok végrehajtásával, a védelmi és biztonsági rendszerek és intézmények modernizálásával, nem utolsósorban pedig a korrupció elleni küzdelemmel.

Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, a kijevi követelések hangereje csillapodik, miután a NATO világosan az ukrán kormány értésére adta: nincs miről tárgyalni addig, ameddig országa háborúban áll, de a békekötés után is csak óvatos lépésekkel lehet haladni.

Ennek ellenére a szövetség hosszú távon elkötelezte magát Ukrajna támogatásában, többek között védelmi rendszerének erősítésével, hogy a jelenlegi háború után megakadályozzák az orosz agresszió megismétlődését. Ennél tovább Stoltenberg nem mert menni Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, konkrét időpontja nincs és nem is lehet az ukrán meghívónak, arra ugyanis az ország semmilyen formában, sem anyagi erőforrásokban, sem a demokratikus normák terén nem áll készen. 

Fotó: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára 
MTI/EPA/Olivier Hosler