Ursula von der Leyenhez fordul Magyarország az ukrán gabonabotrány miatt

Nem nyugszanak bele a brüsszeli tétlenségbe az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamok, amelyeknek agrárpiaca a legjobban megsínyli az ukrán importgabona dömpingjét. Miután uniós biztosi szinten nem sok eredményt értek el, most az Európai Bizottság elnökéhez fordulnak. 

Szolidaritásból rémálom

A háború kitörése után az Európai Unió az ukrán gabonaimportra vámmentességet biztosított, amivel egy időben az Ukrajnával szomszédos tagállamok szolidaritási folyosókat hoztak létre annak érdekében, hogy az akkor az orosz blokád miatt kikötőkben rekedt gabonát szárazföldön tudják elszállítani az uniós kikötőkig. A cél az volt,  hogy onnan eredeti rendeltetési helyükre, a kontinensen kívülre kerüljenek a szállítmányok. Ez azonban csak elméletben működött. 

Mint kiderült, néhány importőr nagyvállalat és spekuláns úgy vásárolta fel az olcsó, de ellenőrizetlen körülmények között és EU-szabályoktól mentesen termesztett ukrán gabonát, hogy a hatalmas mennyiséget aztán az európai piacon terítette szét, óriási kárt okozva ezzel elsősorban annak a hat országnak (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária), amely éppen Ukrajnán próbált segíteni. Az ukrán gabonadömping miatt ugyanis ezek az államok nem, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben tudják a saját terményeiket értékesíteni, a vámmentesség tehát mára teljesen piactorzítóvá vált. 

Brüsszel ásít

Nagy István agrárminiszter a hat ország nevében már év elején úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért az agrárminiszterek abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.

Az agrártanács ülésén azonban nem sokat értek el. Az Európai Bizottság illetékes biztosa elismerte ugyan a problémát, de érdemben nem volt hajlandó szabályváltoztatásokat javasolni. Ehelyett – abszurd módon – megnyitotta a mezőgazdasági válságalapot, hogy abból utalhassanak különböző összegeket a károsult tagállamoknak. A „különböző összeg” kifejezés Magyarország esetében nulla, azaz nulla eurót jelentett, Janusz Wojciechowski biztos szerint ugyanis nem bizonyított, hogy a magyar gabonapiaci helyzet romlása összefüggésben van az ukrán dömpinggel.

Mérges kormányok, még mérgesebb gazdák

A brüsszeli kettős mércéhez egyébként nagyon is hozzászokott magyar kormány nem nyugodott bele a döntésbe, és – több másik államhoz hasonlóan – úgy döntött, valódi piacmentő intézkedéseket követel az Európai Bizottságtól. Az indulatok Lengyelországban is elszabadultak, ott a gazdák már tojással dobálták meg az agrárminisztert, az tehát, amikor Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsról közösségi oldalán így üzent: „A közép-európai országok megállapodtak: Mateusz Morawiecki koordinálásával közösen lépünk fel, hogy megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól”, a legszorosabb érdekérvényesítési szándék határozott jele volt. Annál is inkább, mert Ukrajna a gabonán kívül a tojást, a baromfit és a mézet is vámmentesen exportálja, ami – Nagy István agrárminiszter szavai szerint – „kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket és a termelési költségek szintje alá süllyeszti a gazdálkodók értékesítési árait”.

Az Agrárminisztérium Makronómhoz eljuttatott közleménye szerint a legújabb lépés az volt, hogy a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levelet juttatott el Ursula von der Leyennek, amelyben haladéktalan intézkedéseket kérnek az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

Ha kell, drasztikusan...

Nagy István agrárminiszter a részleteket illetően úgy fogalmazott: a kelet-európai államok Brüsszel tehetetlenségét látva levelükben egy olyan komplex intézkedéscsomag haladéktalan kidolgozását kérik az Európai Bizottság elnökétől, amely az érintett gazdák azonnali megsegítését és a kiváltó okok kezelését is magában foglalja.

Ennek részét képezné az ukrán import miatt bajba került gazdálkodók számára a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelése és azonnali folyósítása, külön forrásból kiegészítve az EU-s alapot. Megfogalmaztak egy teljesen logikus ötletet is: miután a tagállamok agrárpiaca humanitárius és szolidaritási okokból szenved az ukrán gabonadömping miatt, az EU szintén humanitárius célból vásárolja fel az Ukrajnával szomszédos EU-s országok eladhatatlan, betárolt gabonáját. 

Végül: amennyiben az EU más módon nem tudja kezelni az ukrán import miatt bekövetkezett és egyre súlyosabbá váló piaci zavarokat, az Európai Bizottság tegyen lépéseket a vámmentesség eltörlésére. 

Nagy István kiemelte: a kormány bízik abban, hogy az Európai Bizottság Ukrajna megsegítése során a kelet-európai gazdákról sem feledkezik meg, hiszen nem várható el és nem is igazságos, hogy az EU az Ukrajna melletti szolidaritás árát a vele határos tagállamok mezőgazdasági termelőivel fizettesse meg. „El kell kerülni, hogy ugyanaz történjen, mint a szankciók esetében, vagyis, hogy az EU több kárt okozzon saját magának és mezőgazdasági termelőinek, mint amekkora segítséget jelent Ukrajnának a mezőgazdasági termékek szárazföldi úton történő vámmentes beengedése” – fogalmazott az agrárminiszter.

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2023. február 9-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet