Hszi Csin-ping nem ismert kompromisszumot.
Kína az elmúlt évtizedben fénysebességgel lőtte ki magát a globális energiapiacra, amelynek 2020-ra már megkerülhetetlen alapszereplőjévé vált. A rendszer azonban nem várt támadást kapott: a Covid-járvány, majd az azt követő ukrajnai háború alaposan átírta a helyzetet, felrúgva az addigi szabályokat. A válság – elsősorban az orosz-EU energiagazdasági konfliktus révén – legfontosabb következményei az ellátási láncok meggyengülése, a protekcionizmus felé való elmozdulás, valamint a dekarbonizációs törekvések soha nem látott mértékű erősödése voltak.
A kínai gazdaság a lehető legjobban megszenvedte a pandémiás időszakot. Saját „zéró Covid” politikájának súlya alatt nyögve ipari termelése és kereskedelme belassult, ám még ezek a visszaesések sem gátolták meg abban, hogy a krízis idején megtörjön Peking lendülete saját pozicionálásában a globális energiapiacon.
Hszi Csin-ping nem ismert kompromisszumot, és annyi pénzt öntött az energiaipari beruházásokba, amellyel más országnak egyszerűen lehetetlen volt versenyezni.
A Covid-lockdownok feloldása után ez (is) biztosítja a kínai gazdaság várható kilövését az idei esztendőben.
A folyamat már tavaly is dübörgött. A Bloomberg friss elemzése szerint 2022-ben a globális megújulóenergia-ágazati kiadások közel felét Kína állta, összesen 546 milliárd dollár értékben. Ez közel négyszerese az Egyesült Államok által 141 milliárdos és két és félszerese az Európai Unió 180 milliárd dolláros ráfordításának.
Az óriási összeg nagy részét Kína saját termelési és gyártási kapacitásnövelésére fordította. Ez tette lehetővé, hogy hatékony ellátási láncot biztosítson a kritikus ásványok és a megújuló energia előállításának területén, a napelem- vagy az elektromosakkumulátor-piacon. Peking előnye akkora, hogy nem csak ebben, de várhatóan a következő évtizedben is abszolút domináns lesz ezekben az ágazatokban.
Ám a bővülés nem korlátozódott kizárólag a hazai beruházásokra. Kína szisztematikusan, lépésről lépésre növelte tengerentúli érdekeltségeinek körét az energiapiacon. Ha kellett, beruházásokkal, ha kellett, a helyi energiacégek és jogok felvásárlásával. A legnagyobb előnyre a feltörekvő afrikai és közép-ázsiai gazdaságokban tett szert amerikai riválisával szemben, de szemtelen módon még az USA energiaszektorában is terjeszkedni kezdett, ironikusan kihasználva a Biden-féle protekcionista zöld támogatási törvényt, amelynek célja pedig éppen az volt, hogy az amerikai vállalatokat a Kínától való függetlenedésre ösztönözze.
Nehéz elképzelni, mi állíthatja meg Kínát a dominancia csúcsára vezető úton, ha még az elmúlt esztendők gazdasági visszaesése és az ipari termelés drasztikus lassulása sem volt képes megtörni az iramát. Peking erősödése e tekintetben valóban aggodalomra adhat okot, globális befolyása ugyanis nélkülözhetetlenné teszi jelenlétét az energiapiacon.
Az energia az egyik legerősebb ütőlap a geopolitikai játszmákban. Peking mára nemcsak a fosszilis, hanem a megújuló energiapiacon is meghatározó tényezővé vált, táplálva a félelmet azokban, akik egy centralizált globális energiagazdaságtól rettegnek. Kína nem is olyan nagyon régen új játékosként szállt be a partiba, most viszont már az egész pakli nála van. Tele adu ásszal.
Fotó: 123rf
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Golovin Vlagyimirnak nem maradt más választása.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
