Csaknem két százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene januárhoz képest

Az építőipar teljesítménye februárban jelentősen, 11,8 százalékkal visszaesett, miközben havi alapon 1,9 százalékkal emelkedett. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza véleménye alapján ezek az adatok azt tükrözik, hogy a havi index folytatta a cikkcakkozást, amelyben az egyik hónap növekedését a következő hónap csökkenése követte. Horváth András, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője elmondta, hogy februárban is folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az idei évet nem fogják jellemezni az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek.
Regős Gábor közgazdász kiemeli, hogy az éves alapú visszaesésben egyaránt szerepet játszott a magas bázisidőszaki adat, illetve az uniós források hiánya és a kormányzati beruházások elhalasztása. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy a két építményfőcsoport közül az egyéb építményeknél volt a jelentősebb, 17,7 százalékos visszaesés, amelyben nagyobb súllyal szerepelnek a leállított állami beruházások. Az erős bázisidőszaki érték ugyanakkor inkább az épületeknél tapasztalt 8,8 százalékos visszaesésben játszik szerepet.

Regős Gábor szerint a rendelésállomány alakulása kedvezőtlen képet fest a jövőre vonatkozóan is: az új szerződések volumene 44,4 százalékkal esett vissza – igaz, hogy itt a bázisidőszakban jelentős növekmény, közel duplázódás történt. A rendelésállomány ezzel együtt is 25,2 százalékkal alakult alacsonyabban, mint egy évvel korábban, ezen belül is kiemelkedik az egyéb építmények mintegy harmadával való visszaesése. Ebben továbbá szerepet játszik a magas kamatkörnyezet is, a megdrágult hitelfelvételi költségek miatt a vállalati szféra is elhalasztja beruházásainak egy részét, ami pedig az építőipari keresletet veti vissza.   A Makronóm Intézet vezető közgazdásza kiemeli, hogy a rendelésállomány azonban még ezzel együtt sem tekinthető alacsonynak, értéke megközelíti a 3 ezer milliárd forintot. 

A Magyar Bankholdig vezető elemzőjének elmondása szerint a keresleti oldalról a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat.

A jövő kilátásai

Az első negyedévben az építőipar negatívan befolyásolja majd a GDP-t. Regős Gábor véleménye alapján 

azaz a költségvetési helyzet is érdemben javul, valamint csökkenni kezdenek a hitelkamatok.

Az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés, és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől – fejtette ki Horváth András.

1.ábra 

Forrás: KSH, 2023.04.13.
 
A KSH adatai részletesen:

2023 februárjában az előző év azonos hónapjához képest:

• Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 8,8, az egyéb építményeké 17,7 százalékkal.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,7, az egyéb építmények építésében 19,8, a speciális szaképítésben 15,7 százalékkal kisebb lett a termelés.
• A megkötött új szerződések volumene 44,4, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 36,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 49,7 százalékkal esett vissza a 2022. februári, magas bázishoz képest.
• Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 25,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 33,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2023 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest:

• Az építőipari termelés 8,3 szálazékkal csökkent.

2. ábra 

Forrás: KSH, 2023.04.13.

Címlapfotó:123rf.com