Az építőipari termelés volumene 2023 februárjában 1,9 százalékkal magasabb volt a januárinál, viszont 11,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a KSH friss jelentéséből.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Az építőipar teljesítménye februárban jelentősen, 11,8 százalékkal visszaesett, miközben havi alapon 1,9 százalékkal emelkedett. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza véleménye alapján ezek az adatok azt tükrözik, hogy a havi index folytatta a cikkcakkozást, amelyben az egyik hónap növekedését a következő hónap csökkenése követte. Horváth András, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője elmondta, hogy februárban is folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az idei évet nem fogják jellemezni az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek.
Regős Gábor közgazdász kiemeli, hogy az éves alapú visszaesésben egyaránt szerepet játszott a magas bázisidőszaki adat, illetve az uniós források hiánya és a kormányzati beruházások elhalasztása. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy a két építményfőcsoport közül az egyéb építményeknél volt a jelentősebb, 17,7 százalékos visszaesés, amelyben nagyobb súllyal szerepelnek a leállított állami beruházások. Az erős bázisidőszaki érték ugyanakkor inkább az épületeknél tapasztalt 8,8 százalékos visszaesésben játszik szerepet.
Regős Gábor szerint a rendelésállomány alakulása kedvezőtlen képet fest a jövőre vonatkozóan is: az új szerződések volumene 44,4 százalékkal esett vissza – igaz, hogy itt a bázisidőszakban jelentős növekmény, közel duplázódás történt. A rendelésállomány ezzel együtt is 25,2 százalékkal alakult alacsonyabban, mint egy évvel korábban, ezen belül is kiemelkedik az egyéb építmények mintegy harmadával való visszaesése. Ebben továbbá szerepet játszik a magas kamatkörnyezet is, a megdrágult hitelfelvételi költségek miatt a vállalati szféra is elhalasztja beruházásainak egy részét, ami pedig az építőipari keresletet veti vissza. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza kiemeli, hogy a rendelésállomány azonban még ezzel együtt sem tekinthető alacsonynak, értéke megközelíti a 3 ezer milliárd forintot.
A Magyar Bankholdig vezető elemzőjének elmondása szerint a keresleti oldalról a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat.
Az első negyedévben az építőipar negatívan befolyásolja majd a GDP-t. Regős Gábor véleménye alapján
azaz a költségvetési helyzet is érdemben javul, valamint csökkenni kezdenek a hitelkamatok.
Az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés, és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől – fejtette ki Horváth András.
1.ábra
Forrás: KSH, 2023.04.13.
A KSH adatai részletesen:
2023 februárjában az előző év azonos hónapjához képest:
2023 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest:
2. ábra
Forrás: KSH, 2023.04.13.
Címlapfotó:123rf.com
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
