A donorállamok közül többen visszatáncoltak az ígéretekből. Az ukránok 300 harckocsit kértek, azonban a Nyugat küldeménye a közelében sincs ennek a számnak.
Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-államok sokáig vonakodtak teljesíteni a tankokra vonatkozó követelést, így inkább a harcjárművek terén mutatkozott előrelépés. Végül Nagy-Britannia törte meg a jeget, amikor bejelentette, hogy 14 Challenger 2-t küld Kijevnek.
A legnagyobb várakozással mindenki Berlint figyelte, először azért, hogy engedélyezi-e a többi országnak a német gyártmányú Leopardok Ukrajnába küldését, utána azért, hogy Scholz vajon hajlandó-e a saját készletekből is átengedni, s ha igen, mennyit? A németek hosszas hezitálás – és az USA hasonló ígéretének gondos bevárása – után végül mindenre rábólintottak, így megkezdődhetett a nagy tankkeringő Ukrajnáért.
Ahogy telnek a hetek, egyre inkább úgy tűnik, egyes országok jobbak az ígérgetésben, mint a teljesítésben. A Statista ábráján nem jelölték azokat az államokat, amelyeknek alábbhagyott a lelkesedése, és úgy döntöttek, mégsem küldenek saját készletükből tankokat Ukrajnának, azokat azonban igen, akik máris túl vannak néhány darab szállításán, vagy éppen szervezik azt.
A héten befejezték Spanyolországban az ukrán katonák négyhetes, Leopard 2 harckocsis kiképzését, így Madrid „igyekszik” a beígért tízből hat darab harckocsit még a tavasz folyamán el is küldeni. Lengyelország már kevesebbet teketóriázik, a 14 Leopardból már le is szállított párat az ukrán határra, április végéig pedig további tizenhatot tervez küldeni. A sort Németország folytatja a maga beígért tizennyolc ragadozójával, míg Portugália – lehetőségeihez képest szép teljesítménnyel – három darab Leopardot fog szállítani.
Ez így összességében 57 darab Leopard, beleszámítva azt is, amelyek Lengyelországban éppen javítás alatt állnak, és csak későbbi időpontban lesznek szállíthatók.
Hollandia – amely eredetileg 18 harckocsit ígért – visszavonta ajánlatát, mivel a nála lévő Leopardokat lízingeli a németektől, akik azonban ilyen formában nem adtak engedélyt a szállításra. Dánia és Finnország is visszavonulót fújt, a két ország arra hivatkozik, hogy a saját védelmi képessége és a missziós kötelezettségek miatt minden darab harckocsijukra szükség van.
Svédország tíz darabot ígért, de a NATO-csatlakozás körüli kavarodásban most nem ezt tekinti prioritásnak. Norvégia összesen nyolc harckocsival szállt be a licitbe, ám ezeknek a szállítására semmiféle határidőt nem tűztek ki, ahogyan az Egyesült Királyság 14 darab Challengerére sem – így ezek sorsa egyelőre teljesen bizonytalan.
A végére maradt az Amerikai Egyesült Államok, amely folyamatosan nyomás alatt tartotta Berlint a Leopardok miatt. Joe Biden Scholz kérésére rábólintott az M1 Abrams harckocsik szállítására, majd – amikor a német kancellár igent mondott Ukrajnának – halkan hozzátette, hogy az amerikai harckocsik szállításánál előfordulhat, hogy csak év végére érnek Ukrajnába.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Bloomberg/Hollie Adams
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
