A donorállamok közül többen visszatáncoltak az ígéretekből. Az ukránok 300 harckocsit kértek, azonban a Nyugat küldeménye a közelében sincs ennek a számnak.
Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. A NATO-államok sokáig vonakodtak teljesíteni a tankokra vonatkozó követelést, így inkább a harcjárművek terén mutatkozott előrelépés. Végül Nagy-Britannia törte meg a jeget, amikor bejelentette, hogy 14 Challenger 2-t küld Kijevnek.
A legnagyobb várakozással mindenki Berlint figyelte, először azért, hogy engedélyezi-e a többi országnak a német gyártmányú Leopardok Ukrajnába küldését, utána azért, hogy Scholz vajon hajlandó-e a saját készletekből is átengedni, s ha igen, mennyit? A németek hosszas hezitálás – és az USA hasonló ígéretének gondos bevárása – után végül mindenre rábólintottak, így megkezdődhetett a nagy tankkeringő Ukrajnáért.
Ahogy telnek a hetek, egyre inkább úgy tűnik, egyes országok jobbak az ígérgetésben, mint a teljesítésben. A Statista ábráján nem jelölték azokat az államokat, amelyeknek alábbhagyott a lelkesedése, és úgy döntöttek, mégsem küldenek saját készletükből tankokat Ukrajnának, azokat azonban igen, akik máris túl vannak néhány darab szállításán, vagy éppen szervezik azt.
A héten befejezték Spanyolországban az ukrán katonák négyhetes, Leopard 2 harckocsis kiképzését, így Madrid „igyekszik” a beígért tízből hat darab harckocsit még a tavasz folyamán el is küldeni. Lengyelország már kevesebbet teketóriázik, a 14 Leopardból már le is szállított párat az ukrán határra, április végéig pedig további tizenhatot tervez küldeni. A sort Németország folytatja a maga beígért tizennyolc ragadozójával, míg Portugália – lehetőségeihez képest szép teljesítménnyel – három darab Leopardot fog szállítani.
Ez így összességében 57 darab Leopard, beleszámítva azt is, amelyek Lengyelországban éppen javítás alatt állnak, és csak későbbi időpontban lesznek szállíthatók.
Hollandia – amely eredetileg 18 harckocsit ígért – visszavonta ajánlatát, mivel a nála lévő Leopardokat lízingeli a németektől, akik azonban ilyen formában nem adtak engedélyt a szállításra. Dánia és Finnország is visszavonulót fújt, a két ország arra hivatkozik, hogy a saját védelmi képessége és a missziós kötelezettségek miatt minden darab harckocsijukra szükség van.
Svédország tíz darabot ígért, de a NATO-csatlakozás körüli kavarodásban most nem ezt tekinti prioritásnak. Norvégia összesen nyolc harckocsival szállt be a licitbe, ám ezeknek a szállítására semmiféle határidőt nem tűztek ki, ahogyan az Egyesült Királyság 14 darab Challengerére sem – így ezek sorsa egyelőre teljesen bizonytalan.
A végére maradt az Amerikai Egyesült Államok, amely folyamatosan nyomás alatt tartotta Berlint a Leopardok miatt. Joe Biden Scholz kérésére rábólintott az M1 Abrams harckocsik szállítására, majd – amikor a német kancellár igent mondott Ukrajnának – halkan hozzátette, hogy az amerikai harckocsik szállításánál előfordulhat, hogy csak év végére érnek Ukrajnába.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Bloomberg/Hollie Adams
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Radosław Sikorski látogatásának nagyon örült az ukrán kolléga.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A sértettet helikopter vitte kórházba, az elkövetőt pedig egy rendőrségi rajtaütés keretein belül fogták el.
A színművész a Hotel Lentulaiban elmesélte, mi volt a kikötése.
