A patkányok éjjel-nappal lakmározhatnak a Párizs utcáin tornyosuló szeméthegyekből. A patkányvédők, mert a szabadelvű világvárosban már ilyenek is vannak(!), szintén elégedetten szemlélhetik a jelenlegi helyzetet…
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Mennyien lehetnek a párizsi patkányok? Sokan. Tudományos felmérés nem készült erről, de úgy 6,5 millióra becsülik a számukat. Minden másfél lakosra, akik a szorosan vett agglomeráción belül élnek, jut egy. A francia főváros előkelő helyet vívott ki magának abban a „versenyben”, hogy a patkányok mennyire elterjedtek a megapoliszokban. Ám ha ez így megy tovább, akkor a mostani szaporulat eredményeképpen akár minden egyes párizsi és Párizs környéki polgár örökbe fogadhat egy-egy „kedves” rágcsálót.
Hányan laknak Párizsban és környékén?
A szűken vett városhatáron belül 2,1 millióan élnek, ami a szorosabban vett agglomerációs településekkel együtt 10,8 millió fő, és ezzel – az elővárosokat is beleeértve – Párizs Európa negyedik legnagyobb metropoliszrégiója Moszkva, Isztambul, majd London után. Bár más agglomerációs mérések szerint az első Európában, különösen, ha az Île-de-France régiót nézzük, ami nálunk körülbelül Pest vármegyének felel meg, akkor 12,4 milliós lakosságról beszélünk.
A patkányszaporulat számára ez a lehető legjobb helyzet: egy tízmilliós város szemetét „szolgálták fel” nekik eledelül. A járdákra kitett bűzölgő hulladékhegyek – van, ahol elérik a két-, két és fél méteres magasságot – felbecsülhetetlen kárt okoznak Párizs turistacsalogató hírnevének. Ne felejtsük el, hogy
Akkor is kerülgetni kell majd a patkányokat? Mert azok maguktól nem pusztulnak ki...
A szemetesek sztrájkja miatt, amelyet a vitatott nyugdíjreform ellen kezdtek, heteken át halmozódott a háztartási hulladék a párizsi utcákon, úgy 10 ezer tonna gyűlt össze. Most, amikor a szemetesek egy részének kötelezően el kell szállítania a hulladékot – ha nem veszik fel a munkát, akkor féléves börtönbüntetést vagy 10 ezer eurós bírságot kockáztatnak –, sikerült hétezer tonnányira csökkenteni az utcákon heverő mennyiséget, de közben mindennap termelődik az új szemét.
A szemetesek szakszervezetei szerdán arról határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot. Ám hetekbe telik, míg elhordják a Párizs utcáin feltorlódott hulladékot. Egyébként a szemetesek különösebben nem panaszkodhatnak a jelenlegi körülményekre. Rengeteg pluszjuttatásban részesülnek, ezek között a legnagyobb a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség: eddig 57 éves korukban tehették le a lantot, most ez 59 évre nőtt, de még így is öt esztendővel hamarabb mehetnek nyugállományba, mint az átlagfrancia.
Van egy kis csoport Párizsban, amely ugyancsak nem sír a legújabb fejleményekről hallva. Ők azok az állatvédők, akik e nem is olyan apró, „kedves” rágcsálók jobblétéért küzdenek. Nevezhetnénk őket egyszerűen patkánysimogatóknak is, de hivatalosan Paris Animaux Zoopolisnak, rövidítve PAZ-nak hívják magukat.
„Milyen jogon akarunk kiirtani egy velünk együtt élő fajt? – teszik fel a kérdést a PAZ-osok. – A városok csupán az emberekéi, itt nem élnek állatok? Ez egy meghaladott, emberközpontú nézet. A nem háziasított, de nem is vad egyedeknek is joguk van arra, hogy velünk éljenek” – ez a párizsi állatvédők karcos véleménye.
Először is le kell rombolni a kliséket, amelyek a patkányokról élnek. Kezdjük a nyelvvel! A „rat” szó nem csak angolul, de franciául is patkányt jelent, de ehhez számtalan rosszízű jelző tapadt. Miért ne használhatnánk a vándorpatkányra vonatkozó „surmulot” kifejezést, amely már hangzástanilag is kedvesebb! Bizonyára nem tudták, hogy a mi surmulot-nk csiklandós, és ha megfelelő helyen érnek hozzá, felnevet. Mindemellett okos, tanulékony, társas lény, aktív szociális élettel, érzelmekkel teli állat – foglalta össze a Le Figaro napilap a PAZ felfogását. Miért ne tudna az ember békésen együtt élni az intelligens patkánnyal?!
Túlszaporodás esetén az állatvédők hajlandók beleegyezni a patkánynépesség gyérítésébe, de ez nem vonatkozik arra, hogy általánosan és tömegesen megmérgezzék őket. A francia polgári lap megkereste ebben a témában Romain Lasseur vezető állatorvost. „Sohasem volt ennyi patkány az országban – fejtette ki a doktor, aki az állatok által terjesztett betegségekből diplomázott. – Párizsban, Marseille-ben, Lyonban, Bordeaux-ban és Nantes-ban a vegyszeres beavatkozások száma 35 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Ott, ahol környezetvédők adják a polgármestert – az állatvédők nyomására –, egyszerűen felteszik a kezüket, hogy nincs mit tennünk.”
Párizsban is ez a helyzet. A szocialistából sötétzölddé vált polgármester asszony, Anne Hidalgo elszabotálta a korábbi patkányirtó rendeletek végrehajtását, csak hogy ezzel nyerje meg magának az állatvédők jóindulatát.
Az államfővel, Emmanuel Macronnal való kapcsolata sem túl rózsás. A mostani sztrájkok folyamán is kiállt azok mellett, akik nem vették fel a munkát. Közben neki lett volna joga, mint munkaadónak kötelezni a szemeteseket a minimum közszolgáltatás elvégzésére. E hónap közepén, amikor már 10 ezer tonnányi szemét hevert a párizsi utcákon, a rendőrprefektusnak kellett elrendelnie a kötelező munkavégzést. Az ügynek lesz még folytatása egy nyugodtabb időszakban.
Ugyanis a franciák között akad olyan, aki nem képes gyönyörködni egy a lakása közelében gondtalanul falatozó patkányban. Ha a nőstény patkány jó erőben van – és manapság miért ne lenne abban, amikor bármerre néz, csak élelmet lát –, három-négy hét alatt képes szülni. Átlagban 7 kicsi patkány lát napvilágot, ez pedig ötször ismétlődik évente. A fiatal patkány szexuális éréséhez három hónap kell, a vemhesség időszaka úgy 24 nap. Elvileg,
A szakértők szerint ilyen mértékű növekedéssel kell számolni, ha nem irtanánk – bocsánat: gyérítenénk – ezeket a rágcsálókat.
De a legfőbb érv a patkányok ellen, hogy betegséget terjesztenek. A közegészségügyiek nem győzik ismételgetni, hogy veszélyesek az emberi egészségre, mert számtalan fertőző, ragályos betegség hordozói lehetnek. A patkányvizelet például leptoszpirozis baktériumot tartalmaz.
Mit mondanak erre az állatvédők? Jobban meg kell ismerni a patkányok biológiáját, mert e körben is hamis nézetek uralkodnak. „Nem kell abból nagy patáliát csapni, ha egy parkban találkozunk egy patkánnyal – szögezte le Amandine Sanvisens, a PAZ egyik vezetője. –
Vannak olyan képviselők, akik ilyenkor azonnal riadót fújnak, és általános hisztériát keltenek. A patkány egyébként eliszkol az ember elől. Próbáljunk meg békében élni vele.”
Sanvisens hozzáfűzte, hogy egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a párizsi lakosság 61 százaléka támogatja azt a törekvést, hogy a polgármesteri hivatal ne használjon halált okozó szert a patkányok gyérítésekor. Különösen a fiatalabb korosztály nyitott erre, amelyet Ratatouille-hatásnak nevezett. Lehet, hogy csak el kellene végre magyarázni a gyermekeknek, hogy a világ egyik legnépszerűbb rajzfilmjében Rémy, a kedves és vicces főszereplő patkány nem azonos azzal, amelyik a szemétheg.
Címlapfotó:123rf.com
A miniszter azt is elárulta, hogy mi történik, ha a hulladék elszállításáról továbbra sem intézkedik a főpolgármester.
A miniszter szerint már az örömteli, hogy a főpolgármester észrevette a szemétkupacot a város közepén.
Matracokon alszanak és nagyon elszántak, a színház vezetősége pedig semmit nem tud tenni az illegális épületfoglalók eltávolítására.
Illegálisan érkeztek, most zsarolással akarnak tartózkodási engedélyt kicsikarni a francia hatóságoktól.
A baloldali színházba öt héttel ezelőtt engedték be az afrikai bevándolókat, azonban nem voltak hajlandóak elhagyni az épületet.
Az idei év sem indult jól a francia autót tulajdonosoknak.
Az ukrán hadsereg közlése szerint több tucatnyian rekedtek az idősotthon romjai alatt.
A hidegfronti hatás érvényesül, így az arra érzékenyeknél fejfájás és migrén jelentkezhet.
