György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a minap közösségimédia-posztjában egy korábbi, a Makronómon is megjelent írását idézte újra a FIFA elnökének és bolgár, valamint román lapok újságíróinak a magyarok futballkultúrába fektetett erőfeszítéseink eredményeit méltató publikációit kommentálva.
Simon Dominika írása a Makronómon.
Stadionok építésére – az elmúlt 10 évben 330 milliárd forint értékű beruházással – a következő 60 évbe fektetett be Magyarország. Megérte? Döntsék el önök. Egy biztos: nemzetközi szinten egyre több elismerés érkezik.
A bolgárok ledöbbentek a hétfői Európa-bajnoki selejtező Magyarország–Bulgária-mérkőzésen. A bolgár Sportal.bg cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a Puskás Aréna impozáns látványt nyújt, és egyértelmű, hogy a magyar szentély aprólékos munka végeredménye. A futballpálya gyepe is elkápráztatta őket, írásukban úgy fogalmaztak, mintha bársonyszőnyeget terítettek volna le a labdarúgók elé.
A bolgárok csodálkozását csak a románok – a magyar felkészültségre irányuló – méltatása múlta felül. A vezető román sportlap, a Gazeta Sporturilor a helyszínről tudósított a hazai sikerrel végződő Magyarország–Észtország felkészülési mérkőzésről. A riporter öt olyan részletet emelt ki a hazai stadionban tapasztaltak alapján, amelyet követendő példának tart:
• a magas nézőszám,
• a gyerekek nagyszámú szurkolótábora,
• a Puskás Arénában felkínált, meccs előtti kikapcsolódási lehetőségek sokfélesége,
• a stadion szektorait elválasztó kerítés hiánya (ami a szabad mozgást biztosítja),
• a Puskás Ferencet és az Aranycsapatot ábrázoló mezek és egyéb tárgyak elérhetősége a szurkolói boltban.
Budapesten tartott Európai Klubszövetség közgyűlésésén fejtette ki gondolatait.
A cambridge-i és a Collins szótárak szerint a „feelgood factor” egy találó kifejezés arra, amikor a társadalom, az emberek optimistán tekintenek a jövőbe, azaz egy reményteli jövőképet látnak maguk előtt, és ez a gazdasági fejlődésre is kedvező hatást gyakorol. Ilyesmi történt, pontosabban megint ez történt hétfő este, amikor 3–0-ra legyőztük a bolgárokat az Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen.
A fociba történő befektetés több síkon valósul meg – címmel újraidézi korábbi, a Makronómon megjelent írását közösségimédia-bejegyzésében György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos. Így emlékszik vissza:
„Tizennégy évesen döntenem kellett. Focista leszek vagy rendesen továbbtanulok. A mérleg egyik serpenyőjében ott lapult, hogy imádtam focizni, és (állítólag) jól is ment. A másikban leharcolt edzőpályák, libalegelő, salak, sár, hangulattalan stadionok, sportkommentátorok által végigfanyalgott meccsek, lesajnált focisták.”
„Bárki bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor” – fogalmazott György László posztjában. Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonal elérése érdekében a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar–bolgár-meccs eredménye is nagy teljesítmény, nemcsak a győzelem miatt, hanem azért is, mert az „ellenfél” egyúttal hírét viszi a hazai nemzeti tizenegy és általuk a magyarok jó hírét is.
És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. A magyar állam 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött stadionrekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ.
1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.
2. Ez idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya-építésre, kórház-, iskola-, óvoda-, bölcsődefelújításra és -építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!
3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi focivébé és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait.
Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, ám látva az eufóriát, az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége pedig 3,2 százalék lett.
Az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be.
A „feelgood factor” 1,6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez. A magyar GDP 1,6 százaléka mintegy 1000 milliárd forint.
"A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem." – teszi hozzá György László. „Vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a hazai gazdaságba áramlott vissza” – húzza alá a kormánybiztos
„Arról meg végképp nem beszélve, amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen” – zárja bejegyzését György László.
Címlapfotó: MTI (Puskás Ferenc Stadion)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Komoly kiadásra készül Bécs.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Dárdai Pál szerint viszont ehhez mindenkinek bele kell tennie a saját részét.
Hosszabbítanának vele.
Nem látszódott a számok alapján mért tudásbeli különbség a német és a magyar válogatott között.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
