A foglalkoztatottak száma februárban is magas szinten maradt a friss KSH adatok szerint, csak kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől, azaz az energiaválság ellenére sem következett be gyökeres fordulat. A havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a téli hónapokban is magas szinten maradt, kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől. Az energiaválság ellenére tehát nem következett be gyökeres fordulat a foglalkoztatási helyzetben – élrtékeli a friss KSH adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a kisebb megbízhatóságú havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye, hiszen az év első hónapjait általában alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemzi.
amelyen belül több mint 10 ezer fős bővülést mutat a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma és a Magyarországon élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is.
Utóbbi csoportba tartozók száma ugyan az elmúlt hónapokban fokozatosan 100 ezer fölé emelkedett, azonban még így is elmarad a koronavírus-járványt megelőző 115 ezer fő körüli szinttől. Kedvező továbbá, hogy 70 ezer fő alá csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, vagyis a foglalkoztatási szint fennmaradása nem a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredménye.
A munkanélküliek száma a 2022. december–2023. februári időszakban 199 ezer fő közelébe emelkedett, ami éves alapon 15,5 ezer fős növekedést jelent, így pedig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliség emelkedésének szintje azonban továbbra sem jelentős, hiszen számottevő mértékben az aktivitás fokozódása hajtja, amelyben a bérek és a megélhetési költségek növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy az ukrajnai menekültek is megjelentek a statisztikában.
A 2023-as év vonatkozásában a Makronóm Intézet elemzője nem számít jelentős átalakulásra a munkaerőpiacon, éves átlagban a foglalkoztatás csak minimálisan csökkenhet a gazdaság lassulása nyomán, és így a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedhet. A foglalkoztatás magas szintjének fenntartását az energiaválság idején is segíti az enyhülő, de továbbra is fennálló munkaerőhiány és a magas beruházási aktivitás nyomán létrejövő új álláshelyek is.
Forrás: KSH 2023.03.24.
(Címlapkép:123rf.com)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
A miniszterelnök megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezte az Európai Parlament keddi döntését.
Az informátor szerint egyértelmű, hogy Magyar Péter fogja megmondani, ki legyen a kiválasztott.
