A foglalkoztatottak száma februárban is magas szinten maradt a friss KSH adatok szerint, csak kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől, azaz az energiaválság ellenére sem következett be gyökeres fordulat. A havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a téli hónapokban is magas szinten maradt, kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől. Az energiaválság ellenére tehát nem következett be gyökeres fordulat a foglalkoztatási helyzetben – élrtékeli a friss KSH adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a kisebb megbízhatóságú havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye, hiszen az év első hónapjait általában alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemzi.
amelyen belül több mint 10 ezer fős bővülést mutat a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma és a Magyarországon élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is.
Utóbbi csoportba tartozók száma ugyan az elmúlt hónapokban fokozatosan 100 ezer fölé emelkedett, azonban még így is elmarad a koronavírus-járványt megelőző 115 ezer fő körüli szinttől. Kedvező továbbá, hogy 70 ezer fő alá csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, vagyis a foglalkoztatási szint fennmaradása nem a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredménye.
A munkanélküliek száma a 2022. december–2023. februári időszakban 199 ezer fő közelébe emelkedett, ami éves alapon 15,5 ezer fős növekedést jelent, így pedig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliség emelkedésének szintje azonban továbbra sem jelentős, hiszen számottevő mértékben az aktivitás fokozódása hajtja, amelyben a bérek és a megélhetési költségek növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy az ukrajnai menekültek is megjelentek a statisztikában.
A 2023-as év vonatkozásában a Makronóm Intézet elemzője nem számít jelentős átalakulásra a munkaerőpiacon, éves átlagban a foglalkoztatás csak minimálisan csökkenhet a gazdaság lassulása nyomán, és így a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedhet. A foglalkoztatás magas szintjének fenntartását az energiaválság idején is segíti az enyhülő, de továbbra is fennálló munkaerőhiány és a magas beruházási aktivitás nyomán létrejövő új álláshelyek is.
Forrás: KSH 2023.03.24.
(Címlapkép:123rf.com)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Reméli, hogy tényleg befolyásos lesz, „tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – árulja el a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
