A foglalkoztatottak száma februárban is magas szinten maradt a friss KSH adatok szerint, csak kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől, azaz az energiaválság ellenére sem következett be gyökeres fordulat. A havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a téli hónapokban is magas szinten maradt, kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől. Az energiaválság ellenére tehát nem következett be gyökeres fordulat a foglalkoztatási helyzetben – élrtékeli a friss KSH adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a kisebb megbízhatóságú havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye, hiszen az év első hónapjait általában alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemzi.
amelyen belül több mint 10 ezer fős bővülést mutat a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma és a Magyarországon élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is.
Utóbbi csoportba tartozók száma ugyan az elmúlt hónapokban fokozatosan 100 ezer fölé emelkedett, azonban még így is elmarad a koronavírus-járványt megelőző 115 ezer fő körüli szinttől. Kedvező továbbá, hogy 70 ezer fő alá csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, vagyis a foglalkoztatási szint fennmaradása nem a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredménye.
A munkanélküliek száma a 2022. december–2023. februári időszakban 199 ezer fő közelébe emelkedett, ami éves alapon 15,5 ezer fős növekedést jelent, így pedig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliség emelkedésének szintje azonban továbbra sem jelentős, hiszen számottevő mértékben az aktivitás fokozódása hajtja, amelyben a bérek és a megélhetési költségek növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy az ukrajnai menekültek is megjelentek a statisztikában.
A 2023-as év vonatkozásában a Makronóm Intézet elemzője nem számít jelentős átalakulásra a munkaerőpiacon, éves átlagban a foglalkoztatás csak minimálisan csökkenhet a gazdaság lassulása nyomán, és így a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedhet. A foglalkoztatás magas szintjének fenntartását az energiaválság idején is segíti az enyhülő, de továbbra is fennálló munkaerőhiány és a magas beruházási aktivitás nyomán létrejövő új álláshelyek is.
Forrás: KSH 2023.03.24.
(Címlapkép:123rf.com)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát tekintve, az uniós átlagnál jóval alacsonyabb szinten áll Magyarország.
Azért van a műsorvezető kezében iPad és a fülén szerkesztő, hogy ne kövessen el élő adásban statisztikával való visszaélést. Kohán Mátyás írása.
Dél-Afrikában a világon az egyik legmagasabb a gyilkossági ráta.
Novemberhez képest számottevően javultak az üzleti szféra és a fogyasztók várakozásai.
