A foglalkoztatottak száma februárban is magas szinten maradt a friss KSH adatok szerint, csak kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől, azaz az energiaválság ellenére sem következett be gyökeres fordulat. A havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatottak száma a téli hónapokban is magas szinten maradt, kismértékben maradt el a 4,7 millió főtől. Az energiaválság ellenére tehát nem következett be gyökeres fordulat a foglalkoztatási helyzetben – élrtékeli a friss KSH adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a kisebb megbízhatóságú havi adatokban ugyan látható némi mérséklődés, ami jelentős mértékben a szezonhatás következménye, hiszen az év első hónapjait általában alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemzi.
amelyen belül több mint 10 ezer fős bővülést mutat a hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma és a Magyarországon élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is.
Utóbbi csoportba tartozók száma ugyan az elmúlt hónapokban fokozatosan 100 ezer fölé emelkedett, azonban még így is elmarad a koronavírus-járványt megelőző 115 ezer fő körüli szinttől. Kedvező továbbá, hogy 70 ezer fő alá csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, vagyis a foglalkoztatási szint fennmaradása nem a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredménye.
A munkanélküliek száma a 2022. december–2023. februári időszakban 199 ezer fő közelébe emelkedett, ami éves alapon 15,5 ezer fős növekedést jelent, így pedig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliség emelkedésének szintje azonban továbbra sem jelentős, hiszen számottevő mértékben az aktivitás fokozódása hajtja, amelyben a bérek és a megélhetési költségek növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy az ukrajnai menekültek is megjelentek a statisztikában.
A 2023-as év vonatkozásában a Makronóm Intézet elemzője nem számít jelentős átalakulásra a munkaerőpiacon, éves átlagban a foglalkoztatás csak minimálisan csökkenhet a gazdaság lassulása nyomán, és így a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedhet. A foglalkoztatás magas szintjének fenntartását az energiaválság idején is segíti az enyhülő, de továbbra is fennálló munkaerőhiány és a magas beruházási aktivitás nyomán létrejövő új álláshelyek is.
Forrás: KSH 2023.03.24.
(Címlapkép:123rf.com)
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Gór-Nagy Miklós amondó, a szakma pontosan tudja, milyen állapotban volt a magyar sport 2010 előtt.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
