Padlón az ukrán mezőgazdaság: kihívást jelent a háborúban tönkretett talaj

Amikor Ukrajna novemberben visszafoglalta Herszon városát, a gazdák is visszatérhettek, de többnyire romokban találták farmjaikat. A traktoroknak nyomaveszett, a búza nagyrésze eltűnt, és az épületeket, amelyeket a termény és a gépek tárolására használták, lebombázták vagy felgyújtották. Hogyan indul így újra az ukrán mezőgazdaság a frontvonalak közelében?

A farmokon ott vannak az orosz bombázások nyomai, ahogy a földeken is a fel nem robbant lőszerek, de a legnehezebb feladat a kevésbé látható károkat lesz helyrehozni, amelyek Ukrajna híres termékeny talaján keletkeztek a korábbi és a jelenlegi frontvonalakon egy évnyi háborúzás során.

Az észak-kelet-ukrajnai, visszafoglalt Harkiv régióból vett talajmintákat vizsgálva megállapították, hogy a lőszerekből és üzemanyagból származó toxinok, például a higany vagy az arzén magas koncentrációja elszennyezte a talajt. A minták és a műholdfelvételek alapján az ukrán Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet tudósai úgy becsülik, hogy 

Ez az Európa kenyereskosarának nevezett ország mezőgazdasági területének a negyede, beleértve az orosz erők által megszállt területeket is. (Összehasonlításul: Magyarország földterülete 9,3 millió hektár, amelyből mintegy 7,2 millió a termőterület – a szerk.)

Termőképesség elvesztése

Márpedig a jó talajt nem lehet reprodukálni, és évtizedekbe telhet majd, amíg az „Európa kenyereskosarát” ért károkat – beleértve a szennyezést, az aknákat és a tönkrement infrastruktúrát – helyre lehet hozni. 

Milyen károkat szenvedtek a földek?

A nehéz haditechnika komoly taposási kárt okozott, a lövedékek pedig felborították a mikroorganizmusok érzékeny ökoszisztémáit is, amelyek a talajban található vegyületeket növényi tápanyagokká, például nitrogénné alakítják. 

Egyes területeket pedig annyira aláaknáztak és fizikailag annyira átalakítottak a kráterek és lövészárkok, hogy az első világháborús csataterekhez hasonlóan, ezeket talán soha nem lehet már visszahozni a mezőgazdasági termelésbe. Szerencsére ez utóbbi csak kisebb területeket érint, annak ellenére, hogy a frontvonalak hossza ezer kilométer feletti.

Honnan indult Ukrajna 2022 előtt?

A háború előtt Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre és ötödik legnagyobb búzaeladója volt, emellett kulcsfontosságú beszállítója a gabonaimporttól függő szegény afrikai és közel-keleti országoknak. Oroszország egy évvel ezelőtti inváziója után a gabonaárak világszerte megemelkedtek, mivel az ukrán termést általában szállító fekete-tengeri kikötőket lezárták, ami világszerte súlyosbította az inflációs rátákat.

További kockázati tényezők 

A termelési szintek szempontjából más tényezők is fontosak, például 

• a gazdálkodók által bevetett földterület nagysága, 
• az éghajlatváltozás, 
• a műtrágyák használata és 
• az új mezőgazdasági technológiák 

alkalmazása. 

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium egyelőre nem nyilatkozott a talajszennyezésről és az ágazatot hosszú távon érő károkról.

A talajkárosodás mellett az ukrán gazdáknak számos területen fel nem robbant lövedékekkel, valamint az öntözőcsatornák, terménytárolók és kikötői terminálok pusztulásával is meg kell küzdeniük. Az aknamentesítés akár 30 évig is eltarthat, amihez sürgős pénzügyi segítségre lesz szüksége az országnak.

Sajnos a háborúban Ukrajna legtermékenyebb talaja, az úgynevezett csernozjom szenvedett a legtöbbet. A csernozjom más talajoknál gazdagabb tápanyagokban, például humuszban, foszforban és nitrogénben, a talaj mélysége pedig elérheti akár 1,5 métert is.

Megállapították, hogy a megnövekedett toxicitás és a mikroorganizmusok csökkent változatossága például máris

ami alacsonyabb terméshozamhoz vezethet.

Rossz példák az első világháborúból

Az ukrán kormány által létrehozott talajkutatókból álló munkacsoport becslése szerint 15 milliárd dollárba kerülne az összes akna eltávolítása, és Ukrajna sérült talajának helyreállítása. Ez a helyreállítás – a leromlás típusától függően – három évtől akár több mint 200 évig is eltarthat.

Amennyiben visszatekintünk az első világháború utáni sérült talaj kármentesítésére,

Joseph Hupy és Randall Schaetzl amerikai tudósok 2006-ban alkották meg a „bombaturbáció” kifejezést a háború talajra gyakorolt hatásának leírására. Ezek a láthatatlan károk, például a bombák által az alapkőzetben vagy a talajrétegekben okozott repedések, megváltoztathatják a talajvízszint mélységét, megfosztva a növényzetet a talajvíztől.

A franciaországi Verdun közelében található egykori első világháborús csatatéren a háború előtti gabonaföldek és legelők egy része több mint egy évszázad után sincsenek művelve a kráterek és a fel nem robbant lövedékek miatt. 

Ukrajnában is előfordulhat, hogy egyes parcellák a szennyeződések és a domborzati viszonyok megváltozása miatt soha nem térnek vissza a növénytermesztésbe. Sok más területen pedig tömeges aknamentesítésre és jelentős földmunkára lesz szükség a talaj kiegyenlítéséhez.

A talajszennyezés tekintetében az ukrán konfliktus az első világháborúból származó talajszennyezéshez hasonló példákat mutat.

Az ólom felezési ideje például legalább 700 év, ami azt jelenti, hogy ennyi időbe telhet, amíg a talajban lévő koncentrációja a felére csökken. Az ilyen mérgek olyan mértékben halmozódhatnak fel az ott termelt növényekben, hogy azok az emberi egészségre is káros hatással lehetnek. Márpedig az ólom továbbra is számos modern lőszer kulcsfontosságú összetevője.

Az aknamentesítés kihívásai

Bár Ukrajna novemberben visszafoglalt területeket, de az orosz erők rendszeresen komoly mélységben lövik az ukránok által felügyelt területeket is. A frontvonal közelében, a háborús övezetben nincs is sok értelme egyelőre a kármentesítésnek. Ehhez amúgy is kevés a szakember.

Van egy másik hosszú távú probléma is az ukrán mezőgazdasági ágazat számára, ami egyébként a háború előtt a bruttó hazai termék 10 százalékát tette ki. Ez az utakban, vasutakban és más infrastruktúrában keletkezett kár, amely kárt a kijevi közgazdászok októberben 35,3 milliárd dollárra becsültek.

Sokan figyelmeztetnek, hogy az emberek azt gondolják, hogy amint béke lesz, az élelmiszerválság is megoldódik, de Ukrajnában az infrastruktúra helyreállítása és a termelés korábbi szintre hozása is nagyon sokáig fog tartani.

Emellett 

ha a konfliktus 2024-ig elhúzódik.