Az idei gázvadászat azonban sokkal bonyolultabb lesz a tavalyinál. Visszatér a küzdelembe ugyanis egy igazi nagyragadozó, Kína, amely Covid-politikájával szakítva szélesre tárja iparának kapuját, és csúcsra fogja pörgetni gazdaságának hajtómotorjait. Ez pedig sokkal jobban bezavarhat az Európába irányuló gázkereskedelembe, mint az orosz gázszállítás leállása.
A kontinens rekordnagyságú cseppfolyósított földgázvásárlása ugyanis azért valósulhatott meg viszonylag zökkenőmentesen, mert Kína tavaly a Covid-korlátozások miatt szó szerint takaréklángon égette a gázt, és nem vett részt a globális LNG-kereskedelemben a tőle megszokott módon.
A problémát most az okozza, hogy senki nem tudja előre, mekkora energiaigénnyel fog járni Kínának az, hogy 2023-ban extra fokozatba kapcsolja gazdasági rakétáit. A bizonytalanságot jól jelzi, hogy az elemzők által tippelt legalacsonyabb és legmagasabb LNG-mennyiség között 40 milliárd köbméternyi a különbség, ez az üvöltő eltérés pedig igen csekély alapot szolgáltat a pontos kalkulációkhoz.