Mindenki Kínára figyel, mekkora gázfogyasztással kalkulál, amikor idén felpörgeti iparát a Covid-lezárások utáni tomboló szabadságban.
Európa a hirtelen és pánikszerűen keresett méregdrága, alternatív forrásoknak, a takarékossági intézkedéseknek és a minden képzeletet felülmúlóan enyhe télnek köszönhetően megúszta az energiaválság legrosszabb forgatókönyvét, a betárolt gázmennyiség elfogyásával járó kilátástalan helyzetet.
Az elemzők szerint az idei tél ugyanakkor csak főpróbája volt a következőnek, amikor az orosz gáz gyakorlatilag már semmilyen szerepet nem fog játszani a földgáz bespájzolásában, így azok az országok, amelyek szakítottak a moszkvai energiahordozók importjával, az LNG-világpiacról lesznek kénytelen folytatni a gyűjtögetést.
Az idei gázvadászat azonban sokkal bonyolultabb lesz a tavalyinál. Visszatér a küzdelembe ugyanis egy igazi nagyragadozó, Kína, amely Covid-politikájával szakítva szélesre tárja iparának kapuját, és csúcsra fogja pörgetni gazdaságának hajtómotorjait. Ez pedig sokkal jobban bezavarhat az Európába irányuló gázkereskedelembe, mint az orosz gázszállítás leállása.
A kontinens rekordnagyságú cseppfolyósított földgázvásárlása ugyanis azért valósulhatott meg viszonylag zökkenőmentesen, mert Kína tavaly a Covid-korlátozások miatt szó szerint takaréklángon égette a gázt, és nem vett részt a globális LNG-kereskedelemben a tőle megszokott módon.
A problémát most az okozza, hogy senki nem tudja előre, mekkora energiaigénnyel fog járni Kínának az, hogy 2023-ban extra fokozatba kapcsolja gazdasági rakétáit. A bizonytalanságot jól jelzi, hogy az elemzők által tippelt legalacsonyabb és legmagasabb LNG-mennyiség között 40 milliárd köbméternyi a különbség, ez az üvöltő eltérés pedig igen csekély alapot szolgáltat a pontos kalkulációkhoz.
Az Európa számára legrosszabb forgatókönyv szerint a kínai gázfogyasztás 7 százalékkal, míg az LNG-import akár 35 százalékkal is megugorhat 2023-ban, ha pedig Peking beleveti magát a globális földgázvadászatba, és mindent megmozgat, hogy a gazdasági felpörgetéshez szükséges energiamennyiséget levadássza, az a cseppfolyósított földgázmennyiség csökkenésével az árak újbóli horrorba váltását is maga után vonja majd, hasonlóan a tavaly nyári káoszhelyzethez, amikor a földgáz ára teljesen kezelhetetlenné vált.
Fotó: 123rf
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Fókuszban Magyar Péter botrányai és hazugságai.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Gyürky Enikő és Csuti a Vekkerben Veczán Zoltánnal és Móna Márkkal beszélget az ukrajnai kényszersorozások nyers valóságáról, az utcáról elhurcolt férfiakról a félelemben élő családokról, és azokról a történetekről, amiket a Mandiner dokumentumfilmjei megrázóan mutatnak be.
Csütörtökön érkezik a MAXIMA következő epizódja.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
Retro üzemmódra váltanak a Dunán. Egy Bíbic sorozatú szárnyashajó idén is szeli majd a habokat.
