Habár Lengyelországgal már tavaly nyáron megszületett az EU-s megállapodás, mindeddig a források érdemi folyósítása nem történt meg az Európai Bizottság részéről.
Magyarország mellett Lengyelország volt az az állam, amellyel az Európai Bizottság nehezen állapodott meg a Helyreállítási Alap forrásairól.
Lengyelország most kifejezetten igyekszik minden akadályt elhárítani, hogy az Európai Bizottság végre valahára felszabadítsa az RRF lengyeleket egyébként teljesen jogosan megillető 35 milliárd euróját, ami több mint 13 ezer milliárd forint, a tavalyi magyar költségvetési bevételek közel fele. (Az RRF Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait.)
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Pártjának és kisebb koalíciós partnereinek – amely egyébként a magyar kormány egyik legerősebb szövetségese – ez azért kulcskérdés, mert ősszel parlamenti választásokat tartanak az országban.
Ha sikerülne a források nagyobb hányadának gyakorlati értelemben vett felszabadítása is, akkor a lengyel kormánypártok könnyebb helyzetben találnák magukat a választáshoz közeledve, valamint egyfajta pozitív reklámként tudnák felhasználni a megállapodást a választási kampányban.
Az Európai Bizottság két feltételhez kötötte a források még nem folyósított részének felszabadítását.
Főként az igazságszolgáltatás függetlenségét vonták kétségbe.
Éppen ezért a Szejm, majd a Szenátus nemrég törvényjavaslatot fogadott el (amelyre előzetesen az uniós biztosok rábólintottak) az igazságszolgáltatás vitatott változtatásainak visszavonásáról. Így, amennyiben Andrzej Duda lengyel elnök aláírja, törvényi szintre emelkedik.
A javaslat szerint a bírák fegyelmi ügyei a Legfelsőbb Bíróságtól egy másik szervhez kerülnének át (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság), ezen kívül pedig bővítenék az olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az egyes bírák tisztaságának vizsgálatát a perek előtt. Duda még nem tette egyértelművé, hogy alá fogja-e írni a törvényt vagy sem. Korábban kijelentette, hogy nem fog beleegyezni a lengyel alkotmányos rendet sértő módosításba. Igaz, Duda számára nem olyan égető a források megszerzése, hiszen neki ősszel – a törvényhozással ellentétben – nem jár le az elnöki mandátuma.
A másik vitatott területet a szárazföldi szélerőművek jelentették. Az Európai Bizottság a szélerőművek építésének szabályozásával kapcsolatban élt még kifogásokkal. A Szejm ezért nemrég megszavazta a szárazföldi szélerőművek építése korlátainak enyhítését is.
Habár ez a két javaslat megosztotta a kormányzó pártszövetséget, mégis megszavazták.
A kormánykoalíciót szorítja az idő: közelednek az októberi választások, az infláció miatt növekszik a társadalmi elégedetlenség Lengyelországban, és a felmérések szerint főként emiatt morzsolódnak le bázisukból a kulcsszavazók, így van egy erős nyomás a mielőbbi folyósítás felé.
Rossz jel lehet számukra az is, hogy a kiadásaik terén ezúttal korlátokkal néznek szembe. Ez azért lehet fontos, mert a 2015-ös és 2019-es választásokon a jóléti kiadások növelése nyerő stratégiának bizonyult.
Viszont a nagy igyekezet nem biztos, hogy orvosságot jelent a problémára. Az igazságszolgáltatásnál jelentkező konfliktus megoldását nehezíti, hogy Lengyelország továbbra is napi 1 millió eurós pénzbírságot gyűjt be az Európai Unió Bíróságától, amiért elmulasztotta felszámolni a bírák – eddigi bevett gyakorlatnak megfelelő – fegyelmi rendszerét. Erre válaszul Lengyelország még tavaly decemberben feljelentést tett a bírságolás leállítása érdekében.
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
Mindez a lengyel légtérben szemtelenkedő drónokról jutott eszembe, ahol mindent és mindennek az ellenkezőjét is állították már híres szakértők.
Jimmy Kimmel konkrétan hazudott a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán, csak és kizárólag azért, hogy hergeljen. Ezt már a Disney sem tudta lenyelni.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
