Kivigyorodott az idő, lassan a kajszibarackok is virágba borulnak. Ám a korábban jött tavasz zaklatottá teszi a kiskerttulajdonosokat, mivel gyorsan be kell fejezni metszést, a tavaszi lemosó permetezést, elduggatni a hagymát, elvetni a zöldségeket.
Márpedig egész komoly löketet adott a háztáji kertészkedésnek a koronavírus-járvány, amikor kincs lett egy kiskert, ahová ki lehetett mozdulni, értelmesen el lehetett tölteni az időt, és még némi megtakarítást is hozott a konyhára. Ezt az élelmiszer-infláció csak megfejelte, és most tavasszal talán még többen belevágnak, vagy újrakezdik a kertészkedést. Emellett azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy sokaknak fontos lett az is, mit is tesznek a tányérjukra, mennyire mentes a vegyszerektől, mennyire biztonságos az élelmiszer.
Az egykori szocialista blokk országaiban 1989 előtt, sőt, még a kilencvenes években is elég népszerű volt a háztáji. Sokszor kényszerűségből, sok esetben pedig még az élő családi, paraszti hagyományok miatt, és az idősebbek körében ma sem ritka még a vidéki városok környékén sem akár a lakás mellett egy városszéli kiskert. Sokaknak pedig anno ez nem csak hobbi volt: ez adott a merev szocialista foglalkoztatási rendszerben némi kiegészítő jövedelmet.
Az 1980-as években még több mint másfél millió, döntően háztáji termelő gazdaságot talált a KSH.
A háztáji persze teret vesztett a kereskedelem alapos átalakulásával, az üzletláncokban megjelenő, a fizetésekhez képest évtizedeken át egyre olcsóbbá váló, nagyipari módszerekkel termelt zöldségek, gyümölcsök, valamint a macera nélkül vásárolható készítmények (például lekvárok, savanyúságok, gyümölcslevek és hasonlók, amelyeket korábban sokan maguk tettek el) miatt.
Először persze az állattartás kopott ki a modern életformával, hiszen azzal van a legtöbb nyűg, nemcsak hajnalban kell kelni, de még nyaralni sem tud elmenni, akinek állatai vannak. Majd ezt követte a kertészkedés: még bő egy évtizede 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérte fel a KSH, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, általában konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7 százalékát tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0 százalékra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma pedig 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a KSH 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is mérte.
Természetesen azt már régebben kifejtettük a Makronómon, hogy a kertészkedés összeköt a természettel, felér egy testmozgással, torna az agynak, stresszcsökkentő hatású, emellett a termést is el kell fogyasztani. Így a fordulatot se csak a Covidhoz kössük, inkább a fogyasztói magatartás változásához. Illetve sokan rádöbbentek, hogy van értelme valamiképp visszatérni a természethez. Már a járvány előtt megfigyelhettük a helyi piacok, a helyi termelési kultúrák újraéledését, reneszánszát. Újra népszerűbbek lettek a gyümölcsfák, amelyek a díszkerti tujákkal ellentétben sok esetben még pálinkát is teremtek; és erre még ráerősített a magyar őshonos gyümölcsfákat népszerűsítő Tündérkert mozgalom. Tíz-húsz évvel ezelőtt a bodzát, az áfonyát, a somot termő cserjéket csak nagyon kevés embernek lehetett eladni. Nagy igazság, hogy egy paprika vagy egy paradicsom is díszeleghet hasonlóan, mint a virág, sőt, az erkélyen felfuttatott bab akár még árnyékolóként is szolgálhat. A lakótelepeken pedig megjelentek a házak előtti közös, illetve modern szóval: közösségi kertek.
A gazdaságosságról már kevésbé szólnak a hírek, de egy vérbeli háztáji kertész azt nem is vizsgálja.
Esetleg összeszámolja az egyes kiadásait, ám például a saját munkáját már nem igazán számolja bele. Minek is számolná, hiszen az számára szórakozás, aminek eredményeképpen a sajátját fogyaszthatja, és elbüszkélkedhet vele az ismerősök előtt.
De talán fontosabb, hogy a kormányzat számtalan szociális programjának a java része is kötődik a háztáji termeléshez. Az értelmes tevékenység márpedig példát mutat, visszaszoktat a munkára. Nemcsak a több éve munkanélkülinek ad tartást, de a helyi önkormányzatok is profitálnak belőlük.
A hazai és a nyugat-európai, helyi termelési és értékesítési rendszerek között talán az egyik legnagyobb különbség az, hogy a helyi piacok és a kistermelés bizonyos formái sohasem tűntek el teljesen Magyarországon és a közép-európai régióban, bár – mint fent láttuk – a saját célra termelés évtizedes távlatokban idehaza is csökkent.
A felmérések szerint Európában a világjárvány fontos pszichológiai lökést adott az otthoni kertészkedés irányába. A kontinens országaiban 10 százalékos növekedést figyeltek meg a háztájiban, amit elsősorban az élelmiszer-biztonsági aggályoknak tulajdonítanak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállítása felhívja a figyelmet az amerikai háztáji kertészet reneszánszára.
A kertészettel kapcsolatos tengerentúli statisztikák legfontosabb megállapításai:
- A 330 millió fős országban 18,3 millió új, többségében az ezredfordulós korosztályból kikerülő fiatal vágott bele a kertészkedésbe a Covid-járvány idején, és az emberek 42 százalékkal több időt töltött kertészkedéssel.
Az ezredfordulós generációban 65, a Z nemzedék körében 44 százalékkal nőtt a számuk. A járvány idején természetesen hatottak a korlátozások, illetve az, hogy több pénzük és idejük maradt az embereknek. A pandémia előtt az amerikaiak az idejük 87 százalékát zárt térben töltötték, 6 százalékát autóban és csak 7 százalékát a szabadban. Így nem csoda, hogy a bezártság részint ezt a trendet váltotta ki.
A felmérésben résztvevők 49 százaléka azért foglalkozik kertészkedéssel, mert az jót tesz a mentális egészségnek, 35 százalékuk pedig úgy találta, hogy ez egy jó tevékenység az egész család számára.
- A kertészeti termékek globális online értékesítése megduplázódott a Covid idején.
Az amerikai kertészeti statisztikák azt is mutatják, hogy a vetőmagok iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Az igény olyan nagy volt, hogy a 144 éves Burpee Seeds cég története során először ideiglenesen leállította a megrendelések fogadását. A növekedési tendencia pedig arra utal, hogy a kertészet iránti megerősödött érdeklődés a jövőben is kitart.
- Az amerikai háztartások 55 százaléka kertészkedik, és további 20 százalék tervezi, hogy a közeljövőben belevág ebbe a tevékenységbe.
- Az ezredfordulós generáció (millennials) egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a kannabisz termesztése iránt.
E nemzedék kertészkedése általában az igénytelen kaktuszfélékkel, pozsgás növényekkel (szukkulensekkel) és szobanövényekkel kezdődött, de mára sokan a kertészkedés teljes skálájával foglalkoznak. A marihuánafogyasztás már régóta vitatott téma, de az elmúlt években jelentősen nőtt a kannabisztermesztés iránti tolerancia is Amerikában.
Az amerikai felmérésben részt vevő 18–44 év közöttiek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy termesztene kannabiszt, ha az legális lenne.
Ugyanakkor az 55 év felettieknek csak a 12,5 százaléka vállalná be ugyanezt.
- Az amerikai felnőttek évente 48 milliárd dollárt költenek gyeppel kapcsolatos, illetve kertészeti eszközökre.
A kertészeti kereskedési statisztikák azt mutatják, hogy egy átlagos háztartás az előző évhez képest csaknem 100 dollárral többet, 503 dollárt költött kertészeti termékekre. Azt is megállapították, hogy a 35–44 évesek között az átlagos költés közel 609 dollár volt. Természetesen ebben az összes díszkert benne van, nem csak a veteményes kertek.
- Egy átlagos amerikai veteményeskert 600 dollárnyi termést hoz egy év alatt. A tengerentúli háztartások 35 százaléka termeszt zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert.
A jelentés szerint egy amerikai veteményeskert átlagos mérete 55 négyzetméter. Az amerikaiak egy-egy veteményes kertre 70 dollárt költöttek, tehát az átlagos háztartásnak 530 dollárt hozott a konyhára a kiskert.
A jelentés utolsó, de nagyon fontos megállapítása pedig azt mutatja, hogy maga
a kertészkedés átalakítja nemcsak a viselkedésünket, de az étrendünket is, ugyanis a zöldségtermesztésben részt vevő gyerekek (és felnőttek) szívesebben fogyasztják a zöldségeket.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
S még egy ideig, úgy tűnik, nem is fogja.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Magyar Péter megfelelne az Európai Unió elvárásainak.
Megint félteni kezdték az Európai Unió egységét.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Az új kormánynak úgy tűnik, nem lesz fontos az üldözött keresztények megsegítése.
Az iráni háború miatt az európai országok felgyorsítanák a tiszta energiára való átállást, azonban a német kormány ilyen törekvései jelentős akadályba ütközhetnek.
