A kiskert reneszánsza, segítség a válságokban

Márpedig egész komoly löketet adott a háztáji kertészkedésnek a koronavírus-járvány, amikor kincs lett egy kiskert, ahová ki lehetett mozdulni, értelmesen el lehetett tölteni az időt, és még némi megtakarítást is hozott a konyhára. Ezt az élelmiszer-infláció csak megfejelte, és most tavasszal talán még többen belevágnak, vagy újrakezdik a kertészkedést. Emellett azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy sokaknak fontos lett az is, mit is tesznek a tányérjukra, mennyire mentes a vegyszerektől, mennyire biztonságos az élelmiszer.

Az egykori szocialista blokk országaiban 1989 előtt, sőt, még a kilencvenes években is elég népszerű volt a háztáji. Sokszor kényszerűségből, sok esetben pedig még az élő családi, paraszti hagyományok miatt, és az idősebbek körében ma sem ritka még a vidéki városok környékén sem akár a lakás mellett egy városszéli kiskert. Sokaknak pedig anno ez nem csak hobbi volt: ez adott a merev szocialista foglalkoztatási rendszerben némi kiegészítő jövedelmet. 

A háztáji persze teret vesztett a kereskedelem alapos átalakulásával, az üzletláncokban megjelenő, a fizetésekhez képest évtizedeken át egyre olcsóbbá váló, nagyipari módszerekkel termelt zöldségek, gyümölcsök, valamint a macera nélkül vásárolható készítmények (például lekvárok, savanyúságok, gyümölcslevek és hasonlók, amelyeket korábban sokan maguk tettek el) miatt. 

Természetesen azt már régebben kifejtettük a Makronómon, hogy a kertészkedés összeköt a természettel, felér egy testmozgással, torna az agynak, stresszcsökkentő hatású, emellett a termést is el kell fogyasztani. Így a fordulatot se csak a Covidhoz kössük, inkább a fogyasztói magatartás változásához. Illetve sokan rádöbbentek, hogy van értelme valamiképp visszatérni a természethez. Már a járvány előtt megfigyelhettük a helyi piacok, a helyi termelési kultúrák újraéledését, reneszánszát. Újra népszerűbbek lettek a gyümölcsfák, amelyek a díszkerti tujákkal ellentétben sok esetben még pálinkát is teremtek; és erre még ráerősített a magyar őshonos gyümölcsfákat népszerűsítő Tündérkert mozgalom. Tíz-húsz évvel ezelőtt a bodzát, az áfonyát, a somot termő cserjéket csak nagyon kevés embernek lehetett eladni. Nagy igazság, hogy egy paprika vagy egy paradicsom is díszeleghet hasonlóan, mint a virág, sőt, az erkélyen felfuttatott bab akár még árnyékolóként is szolgálhat. A lakótelepeken pedig megjelentek a házak előtti közös, illetve modern szóval: közösségi kertek.

Esetleg összeszámolja az egyes kiadásait, ám például a saját munkáját már nem igazán számolja bele. Minek is számolná, hiszen az számára szórakozás, aminek eredményeképpen a sajátját fogyaszthatja, és elbüszkélkedhet vele az ismerősök előtt.

De talán fontosabb, hogy a kormányzat számtalan szociális programjának a java része is kötődik a háztáji termeléshez. Az értelmes tevékenység márpedig példát mutat, visszaszoktat a munkára. Nemcsak a több éve munkanélkülinek ad tartást, de a helyi önkormányzatok is profitálnak belőlük.

A háztáji felértékelődése a világban

A hazai és a nyugat-európai, helyi termelési és értékesítési rendszerek között talán az egyik legnagyobb különbség az, hogy a helyi piacok és a kistermelés bizonyos formái sohasem tűntek el teljesen Magyarországon és a közép-európai régióban, bár – mint fent láttuk – a saját célra termelés évtizedes távlatokban idehaza is csökkent.

A felmérések szerint Európában a világjárvány fontos pszichológiai lökést adott az otthoni kertészkedés irányába. A kontinens országaiban 10 százalékos növekedést figyeltek meg a háztájiban, amit elsősorban az élelmiszer-biztonsági aggályoknak tulajdonítanak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállítása felhívja a figyelmet az amerikai háztáji kertészet reneszánszára.

A kertészettel kapcsolatos tengerentúli statisztikák legfontosabb megállapításai:

-        A 330 millió fős országban 18,3 millió új, többségében az ezredfordulós korosztályból kikerülő fiatal vágott bele a kertészkedésbe a Covid-járvány idején, és az emberek 42 százalékkal több időt töltött kertészkedéssel.

Az ezredfordulós generációban 65, a Z nemzedék körében 44 százalékkal nőtt a számuk. A járvány idején természetesen hatottak a korlátozások, illetve az, hogy több pénzük és idejük maradt az embereknek. A pandémia előtt az amerikaiak az idejük 87 százalékát zárt térben töltötték, 6 százalékát autóban és csak 7 százalékát a szabadban. Így nem csoda, hogy a bezártság részint ezt a trendet váltotta ki. 

-        A kertészeti termékek globális online értékesítése megduplázódott a Covid idején.

Az amerikai kertészeti statisztikák azt is mutatják, hogy a vetőmagok iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Az igény olyan nagy volt, hogy a 144 éves Burpee Seeds cég története során először ideiglenesen leállította a megrendelések fogadását. A növekedési tendencia pedig arra utal, hogy a kertészet iránti megerősödött érdeklődés a jövőben is kitart.

-        Az amerikai háztartások 55 százaléka kertészkedik, és további 20 százalék tervezi, hogy a közeljövőben belevág ebbe a tevékenységbe.

 -        Az ezredfordulós generáció (millennials) egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a kannabisz termesztése iránt.

E nemzedék kertészkedése általában az igénytelen kaktuszfélékkel, pozsgás növényekkel (szukkulensekkel) és szobanövényekkel kezdődött, de mára sokan a kertészkedés teljes skálájával foglalkoznak. A marihuánafogyasztás már régóta vitatott téma, de az elmúlt években jelentősen nőtt a kannabisztermesztés iránti tolerancia is Amerikában. 

Ugyanakkor az 55 év felettieknek csak a 12,5 százaléka vállalná be ugyanezt.

-        Az amerikai felnőttek évente 48 milliárd dollárt költenek gyeppel kapcsolatos, illetve kertészeti eszközökre.

A kertészeti kereskedési statisztikák azt mutatják, hogy egy átlagos háztartás az előző évhez képest csaknem 100 dollárral többet, 503 dollárt költött kertészeti termékekre. Azt is megállapították, hogy a 35–44 évesek között az átlagos költés közel 609 dollár volt. Természetesen ebben az összes díszkert benne van, nem csak a veteményes kertek.

-        Egy átlagos amerikai veteményeskert 600 dollárnyi termést hoz egy év alatt. A tengerentúli háztartások 35 százaléka termeszt zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert.

A jelentés szerint egy amerikai veteményeskert átlagos mérete 55 négyzetméter. Az amerikaiak egy-egy veteményes kertre 70 dollárt költöttek, tehát az átlagos háztartásnak 530 dollárt hozott a konyhára a kiskert.

A jelentés utolsó, de nagyon fontos megállapítása pedig azt mutatja, hogy maga