Törökországi földrengés: akár 100 milliárd dollárba is kerülhet az újjáépítés

A törökországi földrengés halálos áldozatainak száma már a 45 ezret is elérte. A sokk időszakában a hatóságoknak azonban már az újjáépítéssel is foglalkozniuk kell, hiszen a károk összesítése is hosszú heteket fog igénybe venni. 

A török építészkamara elnöke 3,4 millió épület újjáépítéséről beszélt, amelyben nem csak azok vannak benne, amelyek teljesen megsemmisültek, hanem azok is, amelyeket a sérülések vagy az újjáépítési tervek miatt le kell majd bontani. A helyzetet súlyosbítja, hogy a földrengés sújtotta dél-törökországi területen a teljes infrastruktúra is megsemmisült, így szó szerint a nulláról kell újjáépíteni mindent. A kamara előzetes becslései szerint a költségek – a földrengésbiztos szabályok figyelembevételével –

Ezt az összeget tartja reálisnak Lütfü Savaş, a földrengés által legsúlyosabban érintett város, Antakya polgármestere is – ugyanakkor a károk mértékéről szóló ellentmondásos információk miatt a szakemberek egyelőre csak óvatosan mernek számokat közölni.  

A JPMorgan befektetési pénzintézet csak a megsemmisült épületek függvényében végzett kalkulációi szerint 25 milliárd dollár szükséges az újjáépítéshez, de ebben az összegben nincsenek benne az infrastrukturális szegmensek, autópályák, vezetékek, kereskedelmi és szociális létesítmények újjáépítési költségei. Ha csak Antakyát nézzük, a pusztításnak más aspektusai is vannak: a város adott otthont Törökország legrégebbi mecsetének és a világ egyik legősibb keresztény templomának is, amelyek rekonstrukciója túlmutat a hagyományos újjáépítési kereteken. 

Ami a kárfelmérési módszert illeti: a szakemberek három kategóriába sorolják a megrongálódott épületeket: megsemmisült, megrongálódott, de javítható, valamint élhető. Minden konkrét anyagi kalkuláció csak akkor véglegesedhet, ha ez a kategorizálás befejeződött. A hatóságok ez után kezdhetik meg a települések romba dőlt részeinek újjátervezését, majd láthatnak neki a kivitelezésnek.

Az államnak arra kell törekednie, hogy a legsúlyosabb károkat szenvedett települések is biztosítani tudják lakosságmegtartó erejüket, vagyis a földrengés miatt ne következzen be egy több százezres, akár milliós nagyságrendű belső migráció, felborítva az egyébként is ingatag lábakon álló költségvetési források rendszerét, és kiélezve a társadalmi feszültségeket. 

Tudja ezt Recep Tayyip Erdoğan török elnök is, aki egyébként is a támadások kereszttüzében áll állítólagos koncepció nélküli és lassú kríziskezelési módszerei, valamint a földrengésbiztos épületek szabályozási szigorának múltbéli enyhítése miatt. A néhány hónap múlva esedékes elnökválasztást óriási mértékben befolyásolhatja a hatóságok jelenlegi tevékenysége, Erdogan ennek ellenére – vagy éppen ezért – meglepő ígéretet tett, amely szerint

Az elnöki bejelentést a szakértők nagyjából egyöntetűen irreálisnak nevezték, amelynek megvalósítására semmi esély. Az állásfoglalások szerint a folyamat hosszú évekig fog tartani, nem beszélve arról, hogy a mindenkori török kormány soha többé nem követheti el azt a hibát, hogy a gyors építkezés érdekében figyelmen kívül hagyja az éppen a földrengések miatt hozott szigorított tervezési és építési szabályokat.

Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna