Vásárlóértéken jól állunk a 2009 óta elért reálbér-növekedésben. Természetesen a szankciók nyomán felerősödő energiaválság és az inflációs folyamatok árnyalják a képet. De az elmúlt bő egy évtized a gyarapodásról szólt.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Azért választunk politikusokat, hogy ők jó gazdaként bánjanak az ország erőforrásaival. Pontosan ez az oka annak, hogy a gazdasághoz értő szakemberek nem szokták jó szemmel nézni a nagy volumenű privatizációt, ahogyan a GDP-arányos adósság trendszerű növekedését sem. Ezzel szemben az állami beruházások, cégvásárlások, a relatív államadósság csökkenése örvendetes események.
De a napnak a végén, ahol mindannyian le szeretnénk mérni a gazdaság döntéshozóinak teljesítményét, az a rendelkezésre álló jövedelmünk alakulása. Több pénzünk van vagy kevesebb, mint egy, négy vagy akárhány évvel ezelőtt? Többet vagy kevesebbet tudunk most megvásárolni, mint korábban?
Az OECD legfrissebb adatai alapján
az egész Európai Unióban Magyarország kormánya teljesített a legjobban 2009 vége óta.
Az egy főre eső bruttó rendelkezésre álló reáljövedelem, azaz a lakosonként és vásárlóértéken, tehát inflációval korrigálva számolt pénzbevételek értéke egészen elképesztő mértékben, több mint másfélszeresére nőtt ugyanis az elmúlt években.
Ahogyan az 1. ábra is megmutatja, a magyar reáljövedelem 56 százalékos növekedése nem csak önmagában, de a gazdasági közösség más államához képest is nagyon szép eredmény. A lengyelek a mi teljesítményünk nagyjából kétharmadával, konkrétan 40 százalékos bővüléssel tudtak ezüstérmesek lenni.
A cseh bronzéremhez pedig elég volt 26 százalékkal többet keresni 2022 második negyedévében, mint 2009 végén.
Ráadásul négy országban csökkent is a jövedelmek reálértéke a vizsgált időszak alatt.
2022 közepén a görögök 25 százalékkal, az osztrákok és a spanyolok 5 százalékkal, míg az olaszok 3 százalékkal kevesebbet vásárolhattak a pénzükből, mint 2009 végén.
De nem tették ki az ablakba a portugálok vagy a belgák sem a 3 százalékos emelkedést, ahogyan kevesebb mint 10 százalékkal bővült a franciák, angolok, finnek és hollandok jövedelme is.
A magyar 56 százalékos növekedés nem csak Európában számít kiválónak. A G7 országok lakosai esetében a bővülés mértéke a magyar kevesebb mint harmada, mindössze 16 százalék volt. De az OECD átlag is csupán 20 százalékos, ahogyan az USA 22 százalékos értéke is jóval a miénk alatt van.
Összegzés
A magyar fiskális és monetáris politika kiválóan vizsgázott az elmúlt években. A hazai bérek vásárlóértéke jóval gyorsabban növekedett, mint az árak. Ennek köszönhető, hogy 2022 közepén egy magyar család több mint másfélszer annyi árucikket és szolgáltatást vásárolhatott meg, mint 2009 végén.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Sebestyén Géza arra is figyelmeztetett, hogy mi sodorhatja a jövőben veszélybe a jóléti rendszereket.
Ez már nem fér bele a humorba a médiajogász szerint sem.
A magyargyűlölő német zöldpárti képviselő posztja jól mutatja, hogyan működik Brüsszel kettős mércéje.
