Kiemelkedően teljesít a magyar IT-szektor a Makronóm Intézet friss iparági kutatása szerint. Az elemzésben megkérdezett cégek közel fele árbevétel-növekedésről és az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be, ami annak is köszönhető, hogy a járvány miatti távmunka felpörgette a digitalizációt. Viszont az energiaválság és a minőségi munkaerő hiánya idén új kihívások elé állítja a szektort.
A nehéz, globális kihívásokkal teli időszak ellenére továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar IT-szektor – állapítja meg a Makronóm Intézet friss, február elején közzétett iparági kutatása. A kutatásban megkérdezett cégek közel fele, egészen pontosan 47 százaléka árbevétel-növekedésről, továbbá 39 százalékuk az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
Kiderül a kutatásból az is, hogy a még 2020 februárjában kezdődött világjárvány kifejezetten felpörgette a digitalizációs törekvéseket az elmúlt három évben. A Makronóm Intézet szakértői azonban hozzáteszik: energiaválság ezt a sikerágazatot is fenyegeti, az informatikai felsővezetők ugyanis arra számítanak, hogy a drágulás a tervezett fejlesztések elhalasztására kényszerítheti a megrendelőket.
Nézzük meg a továbbiakban a kutatás főbb tanulságait részletesebben. A Makronóm Intézet hazai IT-cégeket kérdezett nem csupán a piac aktuális helyzetéről, de a legnagyobb kihívásokról és lehetőségekről, a jövőt formáló trendekről és az utánpótlási stratégiákról is.
Érdemes elöljáróban kiemelni, hogy
az információs technológia (IT) szektor a nemzetgazdaság meglehetősen fontos szeletét adja a maga 5 százalékos részesedésével a teljes hazai hozzáadott érték (GDP) termelésből,
miközben 85 ezer munkavállaló és mintegy 42 000 vállalkozás szolgálja ki a mára már soha nem látott mértékűre duzzadt digitalizációs igényeket.
Ám nem csak itthon: a hazai IT-cégek termékeire és szolgáltatásaira nemzetközi szinten is jelentős igény mutatkozik, a kutatás szerint
Ebből rendszeresen 34 százalék, alkalomszerűen pedig 18 százalék. A kivitel főként európai piacokat céloz, többek között Németországot és az Egyesült Királyságot.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
A hazai IT-szektor tehát kiemelkedően exportképes ágazat, ráadásul a vállalatok többsége magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat nyújt.
Fontos aláhúzni azt is, hogy magyar techcégek megrendelője elsősorban a versenypiac, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások (67 százalék) és nagyvállalatok (52 százalék). Emellett a vevőkörük pedig igencsak széles, gyakorlatilag a gazdaság lényegében minden ágazatának megnövekedett digitalizációs igényeit is ki tudják szolgálni.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
„A koronavírus-járvány még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe, ráadásul a biztonságos és hatékony otthoni munkavégzés feltételeit is meg kellett teremteni. A hazai IT-szektor profitált ebből a megváltozott helyzetből, közel felük érdemi árbevétel-növekedésről számolt be, a megkérdezettek 10 százaléka pedig éppen ebben az időszakban lépett a külpiacra” – mondja Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.
Friss kihívásokból persze akadt bőven ebben az ágazatban is: a megkérdezettek szerint leginkább az emelkedő infláció (59 százalék), a növekvő bérigények (55 százalék) és a megfelelő munkaerő elérhetősége (32 százalék) jelentett kihívást, de érdemes megemlíteni, hogy a járványhelyzetre 39 százalékuk – az IT területen a kínálkozó új lehetőségek ellenére is – hátráltató tényezőként tekintett.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
A 2023-ban jelentkező legjelentősebb kihívást a toborzás és a minőségi munkaerő rendelkezésre állása mellett az IT-cégek az energia- és alapanyagárak emelkedésében látják, a válaszadók közel felénél (49 százalék) okoz problémát ezek drágulása. Természetesen ez nem csupán a saját gazdálkodásukra van hatással, a vállalatvezetők ugyanis arra számítanak, hogy többségben lesznek azok a vevőik, akik valószínűleg (41 százalék) vagy biztosan (26 száza visszafogják emiatt a tervezett fejlesztéseket.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
„A fenti válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben és a megoldási stratégiák nagyban befolyásolják majd az ágazat versenyképességét hosszabb távon is” – hangsúlyozza Dobos Balázs.
A felmérésben részt vevő cégek 61 százaléka egyébként tudatosan figyel munkavállalói fejlesztésére, főként nyelvi tanfolyamokat, menedzsment-képességeket támogató kurzusokat, illetve a juniorok továbblépését célzó belső képzéseket szerveznek – vagyis egyre fontosabb a cégen belüli munkaerő utánpótlás is.
Jelentős probléma viszont, hogy a felsőoktatás és a piac közötti átmenet továbbra sem egyszerű terep, ugyanis
Akik mégis rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, elsősorban gyakornoki programokkal vonják be a hallgatókat a cég életébe (41 százalék), esetleg vendégelőadásokkal igyekeznek megismertetni a pályakezdőket a szakma legfrissebb trendjeivel (23 százalék), duális képzésben ugyanakkor csupán a vállalatok 10 százaléka vesz részt.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
„A felsőoktatáshoz kötődő kapcsolódási pontok tudatos erősítése az egyik legfontosabb feladat lehet, ami az IT-szektor előtt áll, hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha nem sikerül új tehetségeket bevonni az ágazatba. A felmérésünkből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek mintegy ötöde ráadásul generációváltás előtt is áll, amely nem minden esetben zökkenőmentes” – teszi hozzá Dobos Balázs.
Az elemzés módszertana
Kismintás online adatfelvétel az IT-piac szereplői körében a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig, országos lefedettség mellett, amely 120 teljes körű, vezetői szintű interjúval egészült ki. Az adatfelvétel időpontja 2022. szeptember-november.
(Címlapfotó: 123rf.com)
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
