Ugyan tovább csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése.
„A közelmúltban sok nehézség sújtotta az ágazatot, de ez egyúttal rámutatott azokra a területekre is, amelyeken mindenképp haladást kell elérnünk” – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a szervezet elemzőinek összegzése nyomán, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Az igazgató a feladatok közé sorolta többek közt az élelmiszeripar fejlesztését, az öntözés bővítését és a fenntarthatóságot. „Az agráriumban új korszak vette kezdetét” – tette hozzá.
A kutatást bemutató január végi rendezvényen elhangzott, hogy a várakozásoknak megfelelően ugyan tovább csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében.
Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése, amely többeket tárolásra késztet. A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukorica termékpályán romlott számottevően a vállalkozások helyzetértékelése. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – földrajzi eloszlásban (Nyugat- és Kelet-Magyarország között) és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben.
Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály, és az úgynevezett inputanyagok, azaz a termeléshez, gazdálkodáshoz szükséges anyagok ára. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek még a 2021-es kedvezőbb áron jutottak hozzá az inputanyagokhoz, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.
Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint
Ezen felül a máshonnan származó behozatal mennyisége – szintén októberig – meghaladta a másfél millió tonnát.
Nagy kérdés volt a zöldség-gyümölcs termékpályákon, hogy az elmúlt csaknem két év kiemelkedően magas kukorica és olajosmag árai láttán a szántóföldi zöldségtermesztők nem csökkentik-e a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét. Az emiatti ágazati aggodalmak végül nem váltak valóra,
Hozzájárult ehhez az is, hogy a csemegekukoricát, zöldborsót felvásárló konzervgyárak kiszámítható szerződéseket kínálnak.
A hajtatott zöldségeket, illetve szántóföldi zöldségeket termelő gazdák mindemellett
egyes szegmensek – így a geotermikus energiára alapozott kertészetek – pedig akár nemzetközi szinten is komparatív előnyre tudtak szert tenni.
(Fotó: MTI)
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
A mostani válság láncreakciót indíthat el, amely a gazdáktól egészen az európai családok bevásárlásáig mindenkit érinthet.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
De tudom, én vagyok a hülye, hiszen az Erste és a Shell is milyen jól képviseli a magyar érdekeket.
Két gyermek és két felnőtt vesztette életét egy súlyos ütközésben, több fiatalt kórházba szállítottak.