Nincs kegyelem: mostantól egyetlen nagy orosz költő nevét sem viselheti utca Kijevben
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Lengyelország – miközben csúcsra járatja a haderőfejlesztést – kezd nagyon kiakadni Brüsszelre, amiért az nem ad kompenzációt az Ukrajnába küldött fegyverekért. Pedig külön alap is van erre a célra, ám az Európai Bizottság némaságba menekül.
Varsó a háború kezdete óta teljes mellszélességgel annak az Ukrajna győzelmével végződő folytatása mellett áll ki. Nem számítanak az anyagiak, olyan tempóban ajándékozza el saját, meglévő fegyverkészletét Kijevnek, mintha nem lenne holnap, vagy legalábbis nem fenyegetne bármelyik pillanatban az eszkaláció. A jelentések szerint csak T-72-esekből mintegy 250 darabot adott át, a napokban pedig már 14 darab Leopard 2 tank küldését jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök.
A lengyel kormány a legbrutálisabb tempójú és összetételű fegyverkezési programot hirdette meg, és felemelte a védelmi kiadásokra szánt összeget a GDP 4 százalékára – ezzel pedig Lengyelország a haderőfejlesztésre és védelemre fordított pénzek abszolút első helyezettje lesz a NATO-n belül.
Ugyanakkor egy pillanatra sem csökkentett az ukrajnai támogatások iramán, olyannyira, hogy a becslések szerint a háború kezdete óta 2,2 milliárd euró (közel 850 milliárd forint) értékben küldött haditechnikát Kijevnek. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel ellenszenve a lengyel kormány iránt ennek ellenére sem változik, és a bürokraták ott pörkölnek a tagállam alá, ahol csak tudnak.
A paradox módon Európai Békekeret néven futó, minden tagállam által finanszírozott EU-s, költségvetésen kívüli zsebbe folyamatosan pumpálják (GDP arányosan) a pénzt a tagállamok – természetesen Magyarország is –, így annak összege már több mint 3,5 milliárd eurót tesz ki.
Az alap eredetileg 2021 márciusában jött létre azzal a céllal, hogy az EU-s békefenntartó és katonai műveleteket finanszírozzák belőle többek között a Balkánon és Afrikában. Tavaly ősz óta azonban az egész költségvetési zseb gyakorlatilag az ukrajnai fegyverszállításokra fókuszál, mégpedig úgy, hogy a tagállamok által Kijevnek küldött felszerelést anyagilag kompenzálja az adott országnak.
Elméletileg. A lengyelek ugyanis mind a mai napig nem nagyon látnak semmilyen kompenzációt, azaz amit látnak, azt inkább viccként fogják fel, bár nevetni nem nevetnek rajta.
Az Európai Bizottság ugyanis eddig
ami finoman fogalmazva sem közelíti meg a kompenzáció fogalmát.
Az alapból egyébként a kiszivárgott információk szerint eddig összesen 76 millió eurót fizettek ki, ebből Szlovákia kapott negyvenet, Görögország pedig hetet. Andrzej Sadoś, Lengyelország uniós nagykövete szerint a kifizetések a bürokraták és a jóakarat hiánya miatt nagyjából sehogyan nem működnek, a visszatérítések összege pedig gyakorlatilag értelmezhetetlen.
Az Európai Békekeretbe januárban újabb 500 millió eurót szavaztak meg a tagállamok. Ez volt az az emelés, amelyet egyes nyugati újságok és az ukrán propaganda szerint Magyarország megvétózott. Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: „ellentétes az érdekeinkkel minden olyan döntés, amely a háború meghosszabbításához vezethet, ezért nem tartjuk helyesnek a fegyverszállítások fokozódását, de nem akadályozzuk az EU erre vonatkozó döntéseinek végrehajtását”, hazugságnak nevezve az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozások kapcsán a magyar vétóról szóló híreszteléseket.
A lengyel miniszterelnök most abba az abszurd helyzetbe került, hogy szó szerint kérvényt nyújt be az Európai Bizottságnak a kompenzációs pénzek ügyében. Nagy illúziói nincsenek, mint mondta, a történet az EU jóakaratának próbája.
Az mindenesetre sokatmondó válasz a közvélemény szemében, hogy az Európai Bizottság egyáltalán nem kívánja kommentálni a kifizetések meglétét vagy elmaradását. Mély hallgatásba burkolózik, arra hivatkozva, hogy az EU-s háborús alap összegei bizalmasak.
Fotó: Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Dél-Koreától vásárolt K9-es önjáró lövegek első 24 darabjának átadási ünnepségén 2022. december 12-én.
MTI/EPA-PAP/Tomasz Waszczuk