Kína légibemutatón sokkolta a világot: Amerikának van mitől tartania
Peking közölte az egész világgal, hogy nem véletlenül az Egyesült Államok első számú kihívója.
Elemzéssorozatunk harmadik részében azzal foglalkozunk, hogy bár Kína terjeszkedik Afrikában, de a teljes kontinens még sincsen adósságcsapdában. Inkább egy-egy afrikai országnak van kiugró mértékű adóssága Kínával szemben.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Kína az elmúlt évtizedben 25 gazdasági, kereskedelmi együttműködési övezet létrehozásával 16 afrikai országban épített ki nagy infrastrukturális projekteket. Az adatok viszont azt mutatják, hogy nem Afrika egésze néz szembe jelenleg óriási kínai adósságcsapdával, sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy egy-egy afrikai országnak van kiugró mértékű adóssága Kínával szemben.
Ez jól látszik, ha a 10 legnagyobb afrikai ország Kínával szembeni teljes adósságát vizsgáljuk. 2010-2019 közt ugyan 109,2 milliárd dollár volt a tartozás összege, de
A 2. ábra ennek a 10 afrikai országnak a Kínával szembeni teljes adósságát mutatja.
2. ábra: Forrás: China Africa Research Initiative
Az afrikai országok paradigmaváltásának is nagy szerepe van ebben, amellyel Kína fontos kereskedelmi partnerévé léptek elő. Ezt Kína felismerte és gyorsan cselekedett, miközben az USA és szövetségesei továbbra sem tudták összehangolni Afrika-politikájukat, hogy Kínát kordában tartsák.
Az Afrikával való amerikai és kínai kereskedelem alakulását szemlélteti az alábbi három ábra.
Az 3. ábrán jól látható, hogy mind az USA, mind Kína Afrikából származó importja 2014-ről 2015-re drasztikusan csökkent – előbbi 2014-ben még 92 milliárd dollár értékben importált Afrikából, ami 2015-re 26 milliárd dollárra csökkent, ez Kína esetében 80, illetve 48 milliárd dollár volt – mivel előbbié nagyobb arányban csökkent, így ebben a tekintetben Kína meg tudta előzni az USA-t.
3. ábra: Amerika és Kína importja Afrikából. Forrás: China Africa Research Initiative
A 4. ábra az USA és Kína Afrikába irányuló exportjának alakulását szemlélteti. Kína ebben a tekintetben is megelőzte az USA-t. 2003-ban még a két szuperhatalom mintegy 10-10 milliárd dollár értékben exportált Afrikába, de 2004 óta már Kína exportál többet a kontinensre. A kínai export értéke 2015-ben érte el a 156 milliárd dolláros csúcsértéket.
4. ábra: Amerikai és kínai export Afrikába. Forrás: China Afrika Research Initiative
Az exportot és az importot összesítve kirajzolódik, hogy egészen 2008-ig a kereskedelem összértékét tekintve az USA magasabb értékben kereskedett Afrikával, mint Kína. Ez 2008-ban fordult meg, mikor az exportot és az importot együttvéve Kína elérte a 102 milliárd dollárt, szemben az USA 100 milliárd dolláros értékével. Kína azóta is meghaladja az USA-t e tekintetben, amit az 5. ábra szemléltet.
5. ábra: Amerikai és kínai kereskedelem Afrikával. Forrás: China Africa Research Initiative
Kína politikai ambíciói így ma már súlyos aggodalmat okoznak az elmúlt évtizedekben kialakult globális világrendet támogató elit köreiben. Továbbá: a BRI (Belt and Road Initiative, Új Selyemút, vagy Egy övezet, egy út kezdeményezés) már nem olyan jövedelmező, mint azt sokszor állítják.
A témával foglalkozó elemzésünk negyedik részét hamarosan megjelentetjük, amelyből kiderül többek közt, hogy Kína egy világos stratégiát követ, amelynek három pillére van, így igyekszik megtörni az USA hegemóniáját. Ennek egyik eszköze, hogy Kína szinte monopolisztikus mértékben birtokol ritkaföldfémeket.
Borítókép: MTI/EPA/Pool/Rolex Dela Pena