Az utóbbi időben egyre erősödik a kínai gazdasági-kereskedelmi terjeszkedés a harmadik világ országaiban, különösen Afrikában. Kína idő előtt felismerte ezeknek az országoknak az adottságait, amelyeket saját javára fordíthat. Erre csak az utóbbi időszakban kezdett el felfigyelni a nyugati világ.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Afrika bővelkedik az értékes ásványkincsekben (például lítium, nikkel, kobalt), de ebből mégsem képes profitálni, ugyanis a fejlettebb országok – főként az USA és Kína – kizsákmányolják a kontinenst, amelynek kapcsán ezen nyersanyagokat olcsón megvásárolják, hazaszállítják, majd otthon feldolgozzák .
Kína sokkal hamarabb vette észre a lehetőségeket Afrikában és gyakorlatilag elkezdték felvásárolni a kontinens bányáit. Felismerték a piaci rést az elektromos járműgyártás; főleg az akkumulátorok és a hozzájuk kapcsolódó ellátási láncok területén. Egészen 2014-ig az USA volt az elektromos járművek legnagyobb piaca, de Kínában 2015-ben, egyetlen esztendő alatt 238 százalékkal nőttek meg az e-járművek eladási mutatói, amivel Kína átvette az USA-tól a vezetést.
Kína nem állt meg, és 2016-tól már
amit úgy ért el, hogy az ágazat gazdaságpolitikájának szinte teljes fókuszát az ellátási láncokra és a nyersanyagok megszerzésére fordította.
Még – ugyancsak 2016-ban – meg is vásárolta a Kongói Demokratikus Köztársaságban a világ egyik legnagyobb kobalt bányáját, amivel megszerezte a globális kobalt-készletek 60 százalékát, a világ kobalt finomító kapacitásának pedig 80 százalékát. Ezzel az elektromos akkumulátorok első számú gyártójává lépett elő.
Ez csak egy része Kína afrikai terjeszkedésének. Kongóra visszatérve, habár az afrikai állam bővelkedik kobaltban, hiányzik az érc hatékony kitermeléshez szükséges infrastruktúra. Kína ezt is felismerte és nem csak Kongóval, de számos más afrikai országgal bilaterális egyezményeket kötött, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozva, miközben a kínai import természetesen az értékes energiahordozókra és a nyersanyagokra összpontosult.
Kína – nyilvánvaló módon – a maga számára építi az – elsősorban vasúti és tengeri – infrastruktúrát, hogy ezeket a nyersanyagokat és energiahordozókat minél gyorsabban hazaszállíthassa: 2019-ben 46 olyan kikötő épült a szubszaharai térségben, amelyek mögött kínai vállalatok álltak.
Kína a század elejétől kezdődően 2016-ra számos afrikai nemzet fő hitelezőjévé lépett elő. Habár azóta a hitelezés mértéke csökkent, az afrikai kormányoknak nyújtott kínai hitelek volumene a 28,4 milliárd dolláros csúcsról 2019-re 8,2 milliárd dollárra, 2020-ra pedig 1,9 milliárd dollárra csökkent.
Ez tükrözi a koronavírus-világjárvány rendkívüli körülményeit is, illetve jelzi, hogy Kína vállalatainak jövőbeni, államilag támogatott hitelezése alacsonyabb szintű lesz, de mindez jobb koordinációval fog párosulni a kínai hitelintézetek között, valamint nagyobb hangsúlyt fognak fektetniaz adósságok fenntarthatóságára is.
Kína afrikai országoknak nyújtott múltbeli hiteleinek jellege és célja nagymértékben átalakult az idők során (olajjal fedezett hitelek, infrastrukturális kölcsönök, stratégiai politikai kapcsolatokhoz kötődő finanszírozás). Kína mellett az afrikai szereplők is fontos szerepet játszottak, és játszanak továbbra is, a finanszírozás jellegének alakításában.
A pandémiából, valamint Oroszország ukrajnai inváziójából fakadó gazdasági következmények (például a kamatlábak emelkedése) sok afrikai nemzet hitelképességét aláásta, hogy adósságaikat törleszteni tudják: Afrikában 22 alacsony jövedelmű nemzet adósságtörlesztési gondokkal küzd, vagy már az adósságválság kockázata is megjelent. 2023-ban reális az esélye annak, hogy a helyzet tovább fog romlani.
Érdemes egy pillantást vetni Afrika egészére. 2000 és 2020 között Afrika külső adóssága ötszörösére, 696 milliárd dollárra nőtt, melyből 12 százalékot – azaz több, mint 83 milliárd dollárt – kínai hitelezők adnak. A kínai hitelek fő afrikai címzettjeit szemlélteti az 1. ábra.
1.ábra: forrás: chathamhouse.org
Megj.: a számok hitelvállalásokon alapulnak, nem tekinthetők államadósságnak, mivel az aláírt kölcsönök nagy részét nem folyósítják, jelentős részét pedig ütemezés szerint visszafizették.
A témával foglalkozó elemzésünk második részét hamarosan megjelentetjük, amelyből kiderül többek közt, hogy Kína jelenleg a világ legnagyobb hivatalos hitelezője, főként nagy beruházásokon keresztül. Megnézzük az ilyen projektek lényegét, működési mechanizmusát, tanulságait egy ázsiai kis ország példáján keresztül.
Borítókép: MTI/EPA/Hszinhua
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Krasznahorkai László szerint már csak az áprilisi választásban lehet reménykedni.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
„Nem került új érem a gyűjteményembe, de...” – fogalmazott az olimpiai bajnoki gyorskorcsolyázó. Liu Shaoang igyekezett pozitív maradni.
Ha nem változik semmi, akkor több millió munkahely kerülhet veszélybe.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
