Az egyik héten még azt ünnepelte, hogy a világ harmadik és Ázsia leggazdagabb embere lett, ám Gautam Adani megismerkedett a zuhanórepülés érzésével: a bombay-i tőzsdén vállalatai alig tíz nap alatt 120 milliárd dollárt veszítettek értékükből. Az értékvesztés mögött egy amerikai oknyomozó jelentés áll, amelynek állításait Indiában sokan megkérdőjelezik.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Pedig milyen jól kezdődött ez az év Indiában! Az ország ezentúl büszkén viseli a világ legnépesebb állama címet, ugyanis több mint 1,4 milliárdos lakosságával megelőzte – a népességnövekedés terén bajban lévő – Kínát.
A gazdasági adatok is bizalommal töltik el az indiaiakat, a Nemzetközi Valutaalap szerint a nemzeti jövedelem az idén 6,1 százalékkal vagy még azt is meghaladó mértékben fog nőni. Az elemzők úgy látják, hogy a nagy vetélytárs, Kína majd egy százalékkal lemarad a kontinensnyi méretű ország mögött. Jobb, ha Peking hozzászokik ehhez az új felálláshoz, ugyanis még találkozhat ilyen meglepetésekkel – ez a vélemény hódít Újdelhiben.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is beérik Narendra Modi miniszterelnök még nagyobb nyitást kitűző politikája. A közelmúltban Washington is rábólintott arra, hogy az Apple számítástechnikai cég és a Lockheed Martin fegyvergyártó vállalat is jelentősebb beruházásokat hajtson végre indiai földön. Jól látszik, miközben Kínából, aki tud, szép lassan szedi a sátorfáját, addig India továbbra is előkelő helyen szerepel a globális üzleti körök befektetési célpontjaként.
Arra, hogy India hangoztassa elközettségét a globalizmus mellett, jó alapot teremt a jelenlegi válságos politikai helyzet.
Teszi ezt úgy, hogy belföldön ügyelnie kell a nemzeti politika hangsúlyozására. Újdelhi eddig ezt a szlalomozási mutatványt kiválóan teljesítette.
És akkor egyszer csak beütött az Adani-krach! De ki ez a Gautam Adani, akinek neve fogalom indiai üzleti körökben? Még decemberben a Forbes amerikai magazin a világ harmadik legvagyonosabb emberének nyilvánította. Ekkor a 60 esztendős mágnás vagyonát 127 milliárd dollárra becsülték.
Miből származik Ázsia leggazdagabb emberének vagyona? Mára gazdasági birodalma akkorára nőtt, hogy szinte egyszerűbb számba venni azt, mely ágazatokban nem érintett. Adani az Újdelhitől mintegy 900 kilométerre délnyugatra fekvő Gudzsarát szövetségi állam, Ahmedabad városában született textilkereskedő gyermekeként.
Gudzsarát neve felmerül a jelenlegi indiai kormányfő, Narendra Modi életrajzában is, mielőtt a fővárosba költözött, itt volt 14 évig főminiszter, és innen származik az ország második leggazdagabb embere, Mukes Ambani is.
Tanulmányait abbahagyva Adani a gyémántiparban helyezkedett el. Az 1980-as években kihasználta az indiai gazdaságban uralkodó nyitás politikáját, és tégláról téglára elkezdte építeni vállalatbirodalmát.
Ma az Adani-csoport vállalkozásai kikötőket, repülőtereket üzemeltetnek és építenek, a kőolaj- és a gáz üzletágban, az olajfinomításban, az áramtermelésben és -elosztásban is részt vesz. Adaninak a különböző nyersanyagokat kitermelő vállalatokban is vannak részesedései, még a kilencvenes években nem véletlenül hívták szénkirálynak. Hogy ne csak szénnel azonosítsák, vannak azért nemesebb szénszármazékai is, jó néhány gyémántbánya tulajdonosa. A hadiiparban is jelen van, jó hazafiként fegyverekkel látja el az indiai hadsereget.
Az építéshez pedig nélkülözhetetlen cementgyárakkal is rendelkezik. Aztán lelkes híve lett az új technológiáknak is: jelentős tulajdont birtokol a helyi 5G mobiltelefon-hálózatból, és az energiatárolásban egyre fontosabb szerephez jutó, az autóforradalomban is szerepet kapó zöldhidrogén nagy pártolója. Az utóbbi időben a média is érdeklődési körébe került, nagy televíziós társaságok váltak célpontjául. A mezőgazdasági vállalkozásairól se feledkezzünk meg, jelentős gabonatermelő és -kereskedő, de a gyümölcságazatban is vannak ültetvényei.
Ezen vállalkozások közül csak kevés található Gautam Adani kizárólagos tulajdonában. Van, amelyben csak néhány százalékos részesedéssel bír, de van, ahol jelentős részvénytulajdonos. Az energiaágazatban gyümölcsöző együttműködéssel rendelkezik a francia TotalEnergies-zel, négy közös leányvállalatuk van, a gázüzletágtól kezdve egészen a hidrogéntermelésig. Hogy ilyen kiterjedt gazdasági birodalmat építsen fel valaki, annak igencsak kiváló banki kapcsolatokkal kell rendelkeznie, és az sem árt, ha a hatalmi körből támogatókra lel.
Ki az egész botrány kirobbantója? Az amerikai Hindenburg Research kutatóintézet (a név a legendás, de 1937-ben csúfos véget érő léghajót juttatja az ember eszébe), amely nem átfogó elemzésekre, előrejelzésekre, inkább a vállalatok gazdasági visszaéléseire szakosodott.
A Nathan Anderson alapította cégnek eddig az volt a „nagy műve”, amikor leleplezte a Nikola hidrogénüzemű amerikai kamiongyártó vállalkozást, amely szélhámosságra épült. Jó pár befektető, aki nagyobb összeggel akart beszállni a Nikola gyártásába, azóta is áldja a Hindenburg nevet. A piac ezt követően igen komolyan vette a New York-i oknyomozókat.
Az indiai Adani vállalkozása így hatalmas bizalomvesztést szenvedett el, ezáltal olyan sebességgel tart a földnek, mint 1937-ben Amerikában a Hindenburg léghajó.
„Miként valósította meg a világ harmadik leggazdagabb embere a legnagyobb csalást a vállalatok történetében?” – ez a címe annak a több mint száz oldalas tanulmánynak, amelyet Gautam Adaniról a Hindenburg Research január utolsó napjaiban az interneten közzétett.
Szélhámosság, tudatos trükközés a kimutatásoknál, tőzsdei megtévesztés és befolyásolás, bennfentes kereskedelem, mellette számtalan hazugság, hogy az apróbb gazdasági stiklikről ne is beszéljünk – ez lényegét tekintve szerepelt a kutatóintézet Adani-ellenes hosszú és alapos „vádiratában”.
Mindez természetesen aprólékosan, oknyomozó modon is dokumentálva, nem véletlenül telt két évébe(!) az intézetnek az anyag összeállítása. Az amerikai vizsgálat főleg hét céget érintett, az utóbbi három évben ezeknek az értéke megduplázódott.
Az oknyomozó elemzők szerte a világon 38 offshore vállalatra bukkantak, amelyeknek nem volt más céljuk, mint az, hogy az indiai piacon tőzsdei manipulációkat hajtsanak végre. Ezek mind Vinod Adani, Gautam bátyja tulajdonában vannak.
Február közepén, e sorok írásakor úgy nézett ki, hogy az Adani-birodalom tőzsdei értéke, amelyet az események előtt még 240 milliárd dollárra tettek, pár nap alatt de facto megfeleződött. Mivel a személyes vagyon jó része is vállalatokban volt, így Adani magánvagyona is hatvanmilliárd dollár alá esett.
Olyan nincs, hogy ezt ne szándékosan tették volna – állítják még az egyszerű polgárok is Indiában. Ám a felbujtók lehetnek hazaiak is, akár gazdasági vetélytársak, akik nem nagyon kedvelik ezt a joviális gudzsaráti figurát, de akár lehetnek külföldi indíttatásúak ezek a vádak. Az utóbbi változatot csak erősíti az intézet amerikai volta, amely egyesek szerint csak idegen érdekeket szolgálhat, és semmi köze sincs az igazság feltárásához.
A történetben talán az a legfőbb érdekesség, hogy indiai üzleti körökben – úgy öt-hat évvel ezelőtt – ezek a gazdasági visszaélések már közszájon forogtak. Akkor viszont semmiféle hasonló hatást nem váltottak ki, egyszerűen leperegtek a megvádoltról. Az Adani-birodalom azonban a botrány első napjait követően megpróbált visszavágni.
– állt a csoport négyszáz oldalt meghaladó közleményében.
Ha valaki megtámad egy ilyen „nemzeti intézményt”, mint Gautam Adani, annak számolnia kell azzal, hogy felvonulnak mögötte a nacionalista érzelmű erők. A milliárdos mindig ügyelt arra, hogy úgy adja el cselekedeteit: lépései az indiai nép érdekében történnek, hogy munkát, megélhetést biztosítson honfitársainak. „Méghogy hazafi! – nyilatkozta róla nevetve egy nevét eltitkoló bennfentes. – Máson se jár az esze, mint hogy minél nagyobb vagyonra tegyen szert.”
Az amerikai kutatóintézet jelentése eleve gyanús – állítják Adani hívei. Személyes érdekek vezérelhették, talán shortolás állt az egész botrány mögött, amikor bizonyos körök – akár külföldről is – az indiai konglomerátum értékeinek zuhanására fogadtak. Egész szép kis vagyont lehetett keresni ezzel is. De vannak, akik távoli messzeségben vélik felfedezni a „tettest ”.
„Mi ez, ha nem egy teszt, amely annak tisztázására irányul, hogy az indiai gazdaságban mennyire játszunk tiszta lapokkal? – állapította meg a mérvadó The Indian Express napilap. – Azok a körök, amelyek vizsgára bocsátanak minket, tudni akarják, hogy befektetéseikkel milyen területre lépnek. Ez függ az Adani-botrány kezelésétől.”
De más összeesküvés-hívők nem bíznak a külföldi szálban. Szerintük hazai rivális bosszújáról lehet szó, márpedig abból nincs sok. Még az is előfordulhat, hogy a Hindenburg csapata nem is tudott arról, hogy valaki hátulról – információkkal, tereléssel – mozgatja őket. Ez a befolyásolás jöhetett külföldről is, és itt nem csak Amerikára gondolunk. Ázsiában is vannak olyan államok, amelyek abban érdekeltek, hogy Indiában ne menjen minden karikacsapás-szerűen.
Ha ugyanakkor a Hindenburg-csoport állításai, vagy azok egy része valós, akkor Adani számára ez nemcsak anyagi veszteséggel jár, hanem a törvény előtt is felelnie kell. Erre pedig jócskán várni kell, ismerve az ügy bonyolultságát és azt a tényt, hogy az indiai bíróságok nem éppen villámgyorsan ítélkeznek.
Addig meg még Gautam Adani jó pár alkalommal szabhatja át szinte teljesen cégcsoportját, valószínűleg karcsúsítja majd a behemótot, és tovább folytatja üzletmenetét. Amiről viszont biztosan le kell mondania jó időre, az az, hogy a világ harmadik és Ázsia leggazdagabb embere szerepében tündököljön.
(Címlapfotó:123rf.com)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Így bukott le.
Egyetlen kép elég volt, hogy lebukjon a liberális politikus.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy Hadházy Ákos vádjai a tőzsdei árfolyamok félrevezető értelmezésén alapulnak.
Az amerikai tőzsdéken az elmúlt fél év legnagyobb eladási hulláma söpört végig.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Sem a párt, sem a volt vezérkari főnök nem reagált Pintér Ferenc ezredes kijelentéseire.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
