A forint 2023-ban jelentősen erősödött minden MNB által jegyzett deviza árfolyamához képest.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A forint erőssége mindennapi beszédtéma. Bár tény, hogy sokkal többen veszik észre a hazai fizetőeszköz gyengülését, mint ennek ellenkezőjét. Így nem csoda, hogy az idei teljesítmény kevésbé témája a közbeszédnek, mint a korábbi gyengülés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szélsőségek itt sem szerencsések. Egy fizetőeszköz túlzott gyengülése inflációt okozhat, míg az optimálisnál nagyobb erősödés az exportot teheti versenyképtelenné. A magyar forint esetében a mostani erősödés azért jó hír, mert a tavalyi háború és magas energiaárak okozta gyengülést korrigálja.
Ahogyan az 1. ábra is mutatja, a hazai fizetőeszköz minden MNB által jegyzett devizához képest erősödött 2023 elején. A dél-afrikai randdal szemben 8,4 százalékot értékelődött fel a magyar forint, de a norvég koronához képest is drasztikus mértékben, 7,6 százalékkal lett értékesebb a pénzünk.
A magyar pénz körülbelül egy hónap alatt átlagosan közel 4 százalékot erősödött a vizsgált fizetőeszközökhöz képest. A legkisebb mértékben a mexikói pesóhoz képest tudtunk elhúzni, itt a forint „csupán” 1,5 százalékkal lett izmosabb a vizsgált időszakban.
Nagyon jól teljesített a magyar forint a régiós fizetőeszközökhöz képest is. A cseh koronára 2,1 százalékot vertünk, a román lejhez képest 2,8 százalékot nyertünk, a lengyel zlotyhoz képest pedig 5 százalékot erősödött a pénzünk. Az euró viszonylatában pedig 3,9 százalékot nyert a forint a vizsgált időszakban.
A hazai fizetőeszköz kiváló teljesítménye egyben azt is megmutatja, hogy a háború és a magas régiós infláció ellenére a külföldi befektetők bizalma erős hazánkkal szemben.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza sokatmondó statisztikát osztott meg, amelynek adatai az Európai Bizottságtól származnak.
Magyarország mögött Lengyelország, Ausztria, Csehország, és még Horvátország is.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
A jegybank hamarosan távozó elnökét Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatainak előmozdítása miatt érte a kitüntetés.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
Kutatások szerint az emberi tényező okozza az adatlopások közel háromnegyedét, amely nemcsak magánszemélyeket, de egész vállalatokat is érinthet. Emiatt kiemelt fontosságú a dolgozók képzése az online megtévesztésekről.
