A világ harmadik legnagyobb gazdaságának több mint a felét három tagállam GDP-je adja a huszonhétből. Magyarország a tizenhetedik a listán.
A globális kereskedelem egyhatodát produkáló Európai Unió óriási belső piaca a világ harmadik legerősebb gazdasága. Összesített GDP-je 2022-ben meghaladta a 16 ezer milliárd dollárt – ezt csak az USA (26 ezer milliárd) és Kína (19 ezer milliárd dollár) tudta túlszárnyalni.
A Visual Capitalist ábrájára pillantva azonban rögtön látszik, hogy ennek az óriási összegnek több mint a felét a három gazdasági óriás, Németország (4 ezer milliárd), Franciaország (2,7 ezer milliárd) és Olaszország (1,9 ezer milliárd dolláros) adja saját GDP-jével.
A Top10-ben őket Spanyolország, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Belgium, Írország és Ausztria követi. (Ha az Egyesült Királyság még az EU része lenne, akkor a dobogó második helyén állna.) Ez a tíz ország együttvéve már az Európai Unió teljes GDP-jének a 85 százalékát, 14 ezermilliárd dollárt termel ki.
Magyarország a 184,7 milliárd dolláros GDP-jével a tizenhetedik a listán, olyan országokat utasítva maga mögé, mint Szlovákia, Bulgária, Luxemburg, Horvátország, Szlovénia, Lettország vagy Észtország. Nem véletlen, hogy az összesítés utolsó tíz helyén azok az országok állnak, akik folyamatosan a csatlakozási időhátrányt dolgozzák le: Magyarország és a mögötte állók mindegyike 2003 után lett az Unió tagja.
A gigantikus összegű GDP-t alapvetően négy gazdasági ágazat termeli ki: a szolgáltatások, az ipar, az építőipar és az agrárium. Az Eurostat adatai szerint a szolgáltatási-turisztikai szektorban a legmagasabb a foglakoztatási ráta, vannak olyan országok (Luxemburg vagy Ciprus, ahol a GDP több mint 80 százaléka ebből a területből jön össze.
Az ipari szegmens az EU GDP-jének 20 százalékát teszi ki, itt a legnagyobb részesedése Írországnak van, amelynek az ipar a saját bruttó hazai össztermék 40 százalékát biztosítja.
Ha az összképet tekintjük, az agrárium már csak kevesebb mint 2 százalékát teszi ki az EU gazdasági termelésének, de az alacsony mutató mindegyik tagországra jellemző. Az élen Románia, Lettország és Görögország áll, a foglalkoztatottsági számok tükrében pedig Bulgária vezet 16 százalékkal.
A GDP-termelés alapját természetesen az energiaellátás határozza meg. Ezzel kapcsolatban a kötelezően optimista hangok ellenére óriási kérdőjelek bukkantak fel az EU mostanában igencsak szürke egén. Az Unió energiaszükségletének 60 százalékát importból fedezi, amelynek legnagyobb szállítója Oroszország volt. A háború és a szankciós politika kiiktatta ezt a forrást, így az alternatív megoldásokért idén újra öldöklő küzdelem fog indulni, várhatóan ismét csillagászati összegekbe tolva az energia – elsősorban az LNG – árakat, alaposan felpofozva a tőzsdei árfolyamot.
A Nemzetközi Valutaalap elég borús előrejelzést adott ki az EU idén várható gazdasági teljesítményéről. A háború, az energiaárak növekedése és a bérnövekedések megtorpanása miatt az EU vezetői súlyos és alapjaiban változtatást követelő döntések előtt állnak, amelyek meghozatalát nem lehet majd elkerülni – állítja vészjóslóan az IMF, amelynek prognózisa mindössze 0,7 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Uniónak 2023-ra.
Fotó: 123RF
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
„Náci Barbie”, „közpénzszopó” – csak pár durva jelző, amit női politikusok kapnak. A Hotel Lentulaiban Vitályos Eszter, Ibolya Csenge és Hal Melinda elemezték a Tisza-párt körüli online agressziót. Miért lett „szexi” a bántalmazás, és hol válik a kritika pszichózissá? Brutális kommentek és túlélési stratégiák a kampányban.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
