Idén is összegyűlt a világelit Davosban, hogy eldöntsék „mi a jó az emberiség számára”. Míg az agenda a korábbi évekhez hasonlóan idén is „aktuális kihívásokkal” foglalkozott, elhangzott az is, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) által szervezett rendezvény elvesztette múltbeli, komoly hatóerejét.
Három év után először hívták össze Davosban a „globális elit” találkozójának is tartott Világgazdasági Fórumot (WEF) – a fórumon január 16. és 20. között legalább 480 ülésén több mint 2700 vezető – köztük 350 közszereplő kormányzati vezető és 47 államfő vett részt.
A Klaus Schwab német mérnök és közgazdász által vezetett esemény célja állítólag az, hogy a svájci síparadicsomban összegyűlt vezérigazgatók, celebek, milliárdosok és államfők megfontolják az aktuális legfontosabb globális kihívásokat, és megoldásokat találjanak ezekre. Ugyanis a Világgazdasági Fórumot (WEF) „az érdekelt felek elmélete” (stakeholder capitalism) vezérli, amely – röviden – azt állítja, hogy egy szervezet elszámoltatható a társadalom minden része felé.
Az „Együttműködés egy széttöredezett világban” címmel meghirdetett találkozó fő témaköre a gazdasági kilátások voltak.
A szervezők öt fő témakört hirdettek meg:
(1) a jelenlegi energia- és élelmiszerválság és a klímaproblémák kezelése;
(2) a jelenlegi magas inflációjú, alacsony növekedési ütemű, magas adósságállományú gazdaság kezelése;
(3) a magánszektor innovációját és ellenálló képességét szolgáló csúcstechnológiák hasznosítása;
(4) a jelenlegi szociális sebezhetőségek kezelése;
(5) a jelenlegi geopolitikai kockázatok kezelése.
Ezekről részletesebben a Makronóm nemrégiben megjelent, fent már említett elemzésében lehet olvasni.
Ami a múltját illeti, a davosi csúcstalálkozó leginkább az utóbbi években kevert zűrzavart a közvélemény szemében – a koronavírus világjárvány alatti foglalt álláspontok voltak főleg azok, amelyek fényében számos kritika érte a világhírű szervezetet.
Egy 2021-es februári Twitter bejegyzésével például komoly felháborodást váltott ki, ezért később le is szedték a szervezet hivatalos oldaláról: „A lezárások észrevétlenül teszik jobbá a városokat szerte a világon” – állt a Fórum Twitter bejegyzésben.
Továbbá, akkoribban került újra napvilágra a szervezet egy 2017-es videója is, amelyben felvázolták, hogy szerintük 2030-ra milyen lesz a világ – benne pedig olyan állítások is szerepeltek, mint hogy „semmi sem lesz a tulajdonodban, mégis boldog leszel”.
Az sem segített igazán a szervezet hírnevén, hogy nem sokkal korábban jelent meg Klaus Schwab – a szervezet elnöke – „Nagy Újraindítás” (The Great Reset) című könyve, amelynek üzenete nem más, mint a világ eddigi működésének újraszabályozása, új alapokra helyezése.
Schwab szerint
a kapitalizmus jelenlegi formájában nem járul hozzá az emberiség jólétéhez, ezért új kapitalizmus létrehozására van szükség,
olyanra, ami megvédi a természetet és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A német közgazdász és a Világgazdasági Fórum szereplőimnek jó része lényegében amellett érvel, hogy a válságok kezeléséhez jócskán túl kell haladni a gazdasági reformokon, az éghajlati intézkedéseken vagy a világjárvány kezelésén – mindezekkel és még sok más kihívással együttesen kell foglalkozni. Következetesen globálisan kell fellépni a társadalmak megváltoztatásához, hogy azok befogadóbbá és összetartóbbá váljanak, állítják.
Míg sokan kiemelkedőnek ítélik Schwabék munkásságát, a kritikusok szerint e javaslatok több globalizációra és akár autoriter globális kormányzásra támaszkodó világrend kiépítését vízionálják.
Valóban, a szervezet igenis komoly hatással volt az elmúlt években létrejött problémák kezelésében globális szinten. Az Impakter nevű portál friss elemzésében rámutat, hogy annak ellenére, hogy maga a Világgazdasági Fórum (WEF) nem rendelkezik döntéshozó szereppel a globális politikai színtéren, mégis meghatározó befolyással követte a legfontosabb globális folyamatokat és trendeket a nagyjából utóbbi 50 év során.
Ami pedig a közelmúltat illeti, az előző két davosi találkozó a koronavírus világjárvány és a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kérdésekre összpontosított, az idei megbeszélések középpontjában a kialakulóban lévő globális gazdasági válság, a növekvő népesség, az energia, valamint az éghajlatváltozás állt – lényegében egy „fenntarthatóbb és rugalmasabb” világ felé való elmozdulás volt a csúcstalálkozó központjában.
Az Impakter azonban kiemeli, hogy az „aktualitással” ellentétben, a davosi konferenciákon megbeszélt agendák gyakorlatban megtestesítés hiánya túlságosan nagy – ráadásul a találkozókon a világbéli folyamatokat meghatározó politikusok sem jelennek meg.
Az utóbbi idén is megfigyelhető volt: a G7 csoportból egyedül Németország volt államfői szinten képviselve, az Egyesült Államok a munkaügyi és kereskedelmi miniszterét küldte, Kína pedig szintén csak egy miniszterrel vett részt, míg Oroszországot teljesen kirekesztették.
Hasonló álláspontot képvisel a WEF kapcsán Elon Musk is, aki Twitter-fiókján keresztül kritizálta a hírhedt rendezvényt. A híres milliárdos egyrészt megkérdőjelezte a csúcstalálkozó fontosságát: „egyáltalán miért nagy szám a Világgazdasági Fórum és Davos? A Föld főnökei akarnak lenni!?” – írta, míg hozzátette, hogy azért nem utazott Svájcba, mivel „unalmasnak” találta az ott megbeszélt dolgokat.
Ezzel ellentétben olyan hangok is megjelentek, akik szerint nem lenne szabad alábecsülni a Világgazdasági Fórum (WEF) befolyását.
Erről számol be például az Analyst nevű görög kutatóközpont, amely elemzésében hangsúlyozza, hogy Klaus Schwab „okos” stratégiával tette igenis népszerűvé intézetét és annak számos álláspontját: bizonyos, az emberiség egészére kiható fenyegetéseket helyeznek előtérbe, mint például az ember okozta globális felmelegedés és az emberi eredetű világjárványok – eközben következetesen olyan megoldásokat tesznek asztalra, amelyek a hatalom központosításához és a nemzeti szuverenitás eróziójához vezetnek.
Ezen túlmenően politikusok sorait is képez ki a Világgazdasági Fórum a „Fiatal globális vezetők” (Young Global Leaders) programján keresztül, akik később ellepik a világ politikai színterét. Közéjük tartozik például Emmanuel Macron francia elnök, Németország korábbi kancellárja Angela Merkel, ahogyan Annalena Baerbock jelenlegi német külügyminiszter, de még Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is – mutat rá az Analyst.
Hasonló véleménnyel rendelkezik Peter Koenig, a Világbank (World Bank) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt vezető közgazdásza, aki még a csúcstalálkozó előtti írásában hívta fel a figyelmet, hogy nem lenne szabad alábecsülni a Világgazdasági Fórum és a davosi rendezvény hatóerejét.
Koenig arról számol be, hogy az idei, a nyilvánosságnak meghirdetett agenda csak arról szól, amit a szervezet kíván, hogy lássunk.
– írja a közgazdász.
Koenig szerint az e fajta szervezeteknek nagyon könnyen sikerül manipulálniuk a közvéleményt a rendelkezésükre álló eszközökkel – ezáltal az elmúlt három évben a Világgazdasági Fórum (az Egészségügyi Világszervezettel együtt) a tetőfokára emelte az átlagember kirekesztését az úgynevezett demokratikus folyamatokból – emeli ki a közgazdász.
Végül azt is hozzáteszi, hogy mindeközben kiszivárogtatásokból juthatunk hozzá az e fajta információkhoz, és ahogy a globalizáció elhalványul, ezek az elit-fórumok egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg, míg felhívja a figyelmet, hogy sokak kirekesztése ellenére az ilyen eseményeket komolyan kell venni.
(Címlapfotó:123rf.com)
Mindez a lengyel légtérben szemtelenkedő drónokról jutott eszembe, ahol mindent és mindennek az ellenkezőjét is állították már híres szakértők.
Vajon egy új kánaánban reménykednek? Vagy simán csak similis simile gaudet?
Sovány vigasz, hogy az Európai Unió tagállamai közül Portugália nem sokkal előz meg minket, Horvátország, Görögország és Bulgária pedig még nálunk is borúlátóbb.
Egy ilyen szervezet méltatlan arra, hogy az emberiség közösségének adjon útmutatást. Tölgyesi Soma írása.
Ki, hogyan és miért részes abban, hogy ez a helyzet előállott?
A klímaváltozás pénzügyi következményei durvábbak, mint hitték: csak az Egyesült Államokban a kapcsolódó károk a GDP 3 százalékát tették ki.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
