„2022-ben a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt úgy, hogy az érintett mamutok nem újítottak meg semmit, nem termeltek többet, csak zsebre tették a szankciós extraprofitot, amit az európai emberekkel fizettettek meg.” – hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében. A Makronóm Intézet elemzése alapján elmondható:
az óriási extraprofit révén a szektor szereplőinek szabad készpénzállománya tavaly év végére elérte a 834 milliárd dollárt, ami 70 százalékkal magasabb az előző évinél. Az így megtermelt extraprofitot pedig egyértelműen nem a költségek csökkentéséhez szükséges beruházásokra fordítják.
A legnagyobb extraprofitot a nyugati olajvállalatok érték el 125 százalékos éves növekedéssel. Az idáig sem volt kérdés, hogy ezek a cégek hasznot tudtak húzni az ukrajnai inváziót és a szankciókat követően megugrott olaj- és gázárakból, ugyanakkor a keletkezett nyereség mértéke még az elemzők várakozásait is felülmúlta.
Ehhez az elképesztő profitnövekedéshez több tényező együttállására volt szükség. A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően az üzemanyag-kereslet hirtelen megugrott, ami már 2021-ben példátlan hasznot hozott az olajszektorban. Ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború és a rá válaszul hozott brüsszeli szankciók, amelyek az orosz olaj- és gázszállítások akadozásához és nehezebb beszerzéséhez vezettek. A szankciók és az orosz energia jóval drágább alternatívái (például LNG) miatt az energiahordozók ára az egész világon megnőtt, miközben Európa sokszor „átcímkézett” orosz energiahordozókat vásárol közvetítő államokból, megkérdőjelezve a szankciók hatékonyságát.
1. ábra