Lengyelország – választási egységfrontok matematikája

Egy dolgot azonban a konfliktus nem változtatott meg Lengyelországban, mégpedig a kormányát.

és az Egyesült Jobboldal nevű nagy koalíció részeként ellenőrzi mind az elnökséget, mind a parlament alsó házát – az úgynevezett szejmet. Andrzej Duda elnök hivatalosan független, de korábban a PiS tagja volt, és továbbra is a PiS támogatja.

A párt az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével kivívta az Európai Unió haragját, amire a Bizottság a jogállamiság megsértésének indokával visszatartja a Lengyelországnak nyújtott járványügyi segélyt, illetve támogatásokat. A PiS ellen felvetik, hogy megszilárdította a sajtó feletti ellenőrzést, vagy felvásárolta a magánkézben lévő médiumokat, vagy bezárásra kényszerítette őket. Továbbá a PiS igyekszik visszaszorítani az LMBTQ+ és az abortusz jogokat, és inkább családi értékeket hirdeti. 2018-ban Duda kiváltotta az amerikaiak bírálatát, amikor aláírta azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy Lengyelországot belekeverjék a holokausztba.

Tusk 2007 és 2014 között volt miniszterelnök, majd az Európai Tanács elnöke. Tusk elkötelezettsége az európai intézmények irányában éles ellentétben áll a PiS Brüsszel-kritikájával.

Idén ősszel Tusk a PiS hivatalban lévő miniszterelnökével, Mateusz Morawieckivel szemben száll harcba a miniszterelnöki poszt visszaszerzéséért. Bár Morawiecki a lengyel kormányfő, a PiS-t továbbra is társalapítója, Jaroslaw Kaczynski irányítja. Kaczynski keményvonalas, aki formálisan a miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölti be, de komoly hatással bír az egész államhatalomra.

Duda korábban Kaczynski minden óhaját kielégítette, de az ukrajnai háború miatt szakadás alakult ki kettejük között. Míg Duda pragmatista, aki hajlandó visszafogni populizmusát, hogy ne veszélyeztesse az EU és a NATO biztonsági garanciáit, Kaczynski gyakran nem volt hajlandó kompromisszumokra. Egyelőre nem világos, hogy a PiS idei kampánya során kinek a platformja fog győzedelmeskedni, bár 2023 elején a szakértők egyelőre úgy vélik, hogy Kaczynski erősebb, mint Duda.

Kaczynski, aki feltehetően tart attól, hogy koalícióra kényszerül vagy leváltják, már előzetesen tömeges választási csalásra figyelmeztetett. Így bejelentette, hogy minden szavazóhelyiségben jelen lesz a PiS egy tagja megfigyelőként. A PO azzal válaszolt, hogy saját megfigyelőkből álló hadsereget fog szétküldeni.  

Tusk állítólag azt szeretné, ha az ellenzéki pártok egységfrontot alkotnának a PiS ellen, bár e csoportok közül sokan még mindig feszült vitát folytatnak arról, hogy milyen előnyökkel és potenciális buktatókkal jár egy olyan nagy koalíció létrehozása, amely elsősorban a hivatalban lévő párttal szembeni ellenzékiségén keresztül tudja meghatározni magát. Rámutatnak, hogy tavaly Magyarországon egy hasonló csoportosulás kudarcot vallott Orbán Viktor miniszterelnök, a PiS közeli szövetségesének megbuktatásában.

Amennyiben létrejönne egy ilyen koalíció, akkor valószínűleg a PO, az új centrista párt, a Lengyelország 2050, a Baloldal és az agrár fókuszú Lengyel Parasztpárt is részt venne benne. Ezek együttesen karnyújtásnyira lennének attól, hogy kiszorítsák a PiS-t és annak Egyesült Jobboldalát.

Nem nehéz kiszámolni, miképp nyerhet egy ellenzéki koalíció. De ahogyan ezek közül a pártok közül többen maguk is felismerték, a Magyarországon ugyanezt javasló szakértők csúfosan felsültek. Ráadásul Duda továbbra is elnök marad – és a Szejmnek háromötödös többségre van szüksége ahhoz, hogy felülbírálja vétóit. Ez sokkal nagyobb feladat, mint az egyszerű többség biztosítása.

Kaczynski évtizedek óta a lengyel politika szerves része, és nem valószínű, hogy ő és káderei könnyen távoznak.

Vissza a Választási világnaptár 2023 cikkre