Demokrácia balti módra: Észtország megvonná az orosz kisebbsége szavazati jogát
Szerintük ez rendben van.
Balti országként Észtország az első kézből ismerheti az orosz agresszió okozta traumákat, így gyorsan vezető szerepet vállalt az Európai Unióban és a NATO-ban a Moszkvával szembeni szankciók szorgalmazásában. Ennek az erőfeszítésnek az arca Kaja Kallas miniszterelnök volt.
A 45 éves Kallas időnként sólyomnak tűnt – nem félt feldühíteni nemcsak Oroszországot, hanem az EU és a NATO szövetségeseit is. Kritikusan nyilatkozott például Emmanuel Macron francia elnök azon törekvéseiről, hogy kapcsolatot tartson fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vagy felszólította az EU-t, hogy Oroszország „népirtó háborúja” közepette az orosz turisták kitiltására. Tavaly nyáron Kallas azt mondta, hogy „a béke nem lehet a végső cél, ha ez azt jelenti, hogy területeket kell átadnunk”.
Kallas újonnan szerzett tekintélye a nyugati vezetésen belül egyszerre kiszámítható és meglepő.
Idén márciusban Kallas is megmérettetik az észtországi rendes parlamenti választásokon, amelyeken négyévente választják meg a 101 tagú törvényhozást. A jelölteket nyílt listás arányos képviselettel választják meg, és a pártoknak 5 százalékos küszöböt kell átlépniük a bejutáshoz.
A Politico szerint az orosz invázió óta a Reform a versenytársaival szemben 14 százalékpontos előnyre tett szert.
Kallas kormánykoalíciója a szociáldemokratákkal 2022 júniusában rövid időre megingott, amikor a belpolitikai és költségvetési nézeteltérések miatt a harmadik koalíciós partnert, a balközép Centrum Pártot a konzervatív Isamaa pártra cserélték. Kallas úgy látta, hogy a másként gondolkodók akadályozzák az ország Oroszországgal szembeni egységes frontját, és az új partnerrel igyekszik megfékezni az EU-val és a NATO-val szemben szkeptikusan fellépő szélsőjobboldali EKRE párt esetleges befolyását.
Bár Kallas szinte biztos, hogy továbbra is miniszterelnök marad, kormányprogramja és koalíciós partnerei még változhatnak.