A következő bangladesi választásokig még hátra van egy év, de az országot már most is zavargások jellemzik a választás feltételei miatt. Az elmúlt hetekben tüntetők vonultak az utcára, hogy követeljék a bangladesi miniszterelnök, Sheikh Hasina azonnali lemondását.
A világ sok más népéhez hasonlóan a bangladesiek is dühösek a gazdaságuk állapota miatt, amelyet a világjárvány és az ukrajnai orosz háború okozta ellátási zavarok előtt sikertörténetnek hirdettek. Egyesek kísérteties párhuzamot látnak a bangladesi helyzet és a dél-ázsiai szomszédos Srí Lanka közelmúltbeli története között.
Az ezredforduló óta Banglades gazdasága hasított, a Világbank mérései szerint
A 166 millió lakosú ország emellett drámai mértékben csökkentette a szegénységet, és 2015-ben az alacsony jövedelmű ország kategóriából az alsó-közepes jövedelműek közé került; 2031-re pedig a felső-közepes jövedelmű státusz elérését tervezi. A Pakisztántól való 1971-es függetlenné válása óta Banglades megdöbbentő teljesítményt mutat a különböző társadalmi fejlődési mutatók tekintetében – írta a Foreign Policy 2021 áprilisában az ország félszázados fennállásának alkalmából.
Ez a fellendülés azonban elfedte – és néha úgy tűnt, hogy igazolja – a bangladesi demokratikus intézmények fejleményeit. Hasina, akit először 2009-ben választottak meg, és azóta is miniszterelnök, gyakran vasököllel kormányzott. Letartóztatta politikai ellenfeleit, elnyomta a kritikus médiát, és jóváhagyta a brutális rendőri taktikákat, amelyek közé tartozik a tüntetők közé való lövés is.
A tüntetők nemcsak a kenyérre és vajra vonatkozó követelésekre hívták fel a figyelmet, hanem a kormány erősödő tekintélyelvűségére is.
A Hasina vezette, balra hajló Awami Liga a két fő politikai párt egyike Bangladesben. A másik pártot a konzervatív Bangladesi Nacionalista Pártot (BNP), Khaleda Zia volt miniszterelnök vezeti, aki az ország első női kormányfője volt. Zia sem volt mentes riválisai elleni kemény fellépésétől.
Az Awami Liga kormánya további több mint 2000 BNP-tagot is letartóztatott, a BNP egyik legjelentősebb tagja pedig Malajziában él száműzetésben. Mindenesetre BNP felkarolta és támogatta az országot sújtó tiltakozásokat, és csatlakozott hozzá a bangladesi Jamaat-e-Islami, Banglades harmadik legnagyobb pártja, amelynek szintén problémás a kapcsolata az Awami Ligával.
Hasina eddig nem mozdult, ehelyett a közelgő parlamenti választásokra összpontosít. A legtöbb megfigyelő szerint azokat az év végéig kell megtartani, mivel egy kormány megbízatása öt évre szól, és a legutóbbi választásokat 2018 decemberében tartották. De egy 2022. decemberi gyűlésen, amelyet a kormánya elleni tüntetések közepette tartottak, Hasina bejelentette, hogy a szavazást 2024 januárjának első hetében tartják meg, ami úgy tűnik, összhangban van a bangladesi választási bizottság 2022. szeptemberi határozatával, amely szerint a választásokat legkésőbb 2024. január 29-ig be kell fejezni.
Jelenleg nehéz megmondani, hogy Hasina késlekedése mennyire reális. A közvélemény ismeretében valószínűleg arra törekszik, hogy minél tovább halogasson bármilyen választási elszámolást. Az azonban még mindig lehetséges, hogy a megmérettetésre még idén sor kerül, mivel Hasina elméletileg kiírhatná a szavazást, ha és amennyiben a parlament feloszlatásával a hangulat az Awami Liga javára változik. Egy ilyen lépést követően 90 napon belül választásokat kell tartani.
Hasina még azt sem tette egyértelművé, hogy ismét ő fogja-e vezetni az Awami Liga listáját. Bár a ciklus elején utalt arra, hogy ez lehet az utolsó, az ellenzék tiltakozása felbátoríthatja őt, hogy kitartson, és ne kelljen a követeléseiknek eleget tennie.
Hivatalosan egyik párt jelöltjét sem jelentették be, és
A BNP bojkottálta a korábbi helyi és országos választásokat, és most semleges ügyvivő kormányt követel a szabad és tisztességes szavazás felügyelete érdekében.
Banglades legutóbbi, 2018-as parlamenti választását a szavazólapok előzetes kitöltésével, a szavazók megfélemlítésével és más szabálytalanságokkal kapcsolatos vádak árnyékolták be, amelyek a Human Rights Watch szerint független vizsgálatot követeltek. Nem valószínű, hogy a következő szavazás sokkal másabb lesz.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Oroszország külső adóssága most lett 2007 óta a legalacsonyabb.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Hamar elpárolgott a tűzszünet lehetősége a közel-keleti konfliktusban.
