Ezekben a magyar városokban nőhet a koronavírus-fertőzöttek száma
Gyorsan terjed a Covid új variánsa Magyarországon.
Úgy tűnik, a technológiai vállalatok aranykora sem tart örökké. Bár a COVID alatt szinte „hasítottak” ezek a vállalatok, most lefelé csúsznak a lejtőn.
Bármilyen viharos is volt a gazdasági környezet, úgy tűnt, hogy a Szilícium-völgyet (mai kifejezéssel a Öböl Környékét (San Francisco Bay Area) elkerülik a nagy tőzsdei zuhanások és összeomlások. Amerika öt legnagyobb technológiai vállalatának – Apple, Microsoft, Alphabet (Google), Amazon és Meta (Facebook) – bevételei a 2021-ig tartó tíz éves időszak alatt az amerikai GDP ötszörösére duzzadtak.
A technológiai vállalatok azon képessége, hogy akkor is gyarapodnak, amikor mások küszködnek, a Covid-korlátozások idején is beigazolódni látszott, amikor a „Völgyben” működő cégek rekordbevételeket értek el, miközben a gazdaság nagy része visszaesett. Igaz persze, hogy a járvánnyal hozott globális lezárások okán nagyot ugrott a digitalizáció nem csak a lakossági, de a vállalati oldalon is.
A múlt évben azonban a techóriások szerencséje véget ért. Mindenki számára nehéz év volt a tavalyi: az S&P 500, a legnagyobb amerikai cégek indexe 2022 januárja óta ötödével esett vissza.
A digitális cégeket azonban még jobban sújtotta a válság: a Nasdaq Composite, egy techhangsúlyos index, értékének egyharmadát veszítette el tavaly.
A legdrámaibb vesztes, a Facebookot is birtokló Meta Inc. immár aligha sorolható a „nagy” technológiai cégek közé – értékének közel kétharmada vált köddé, így piaci kapitalizációja alig több mint 300 milliárd dollár – világított rá a The Economist.
Az elemzés kifejti ennek lehetséges okait: többek között a chipek keresletének csökkenését, Amerika kereskedelmi korlátozásait és a magas kamatlábakat, amelyek miatt a tőke az államkötvények felé vándorol, és már az egykori sztár részvények sem annyira vonzóak a befektetők számára.
A technológiai üzletág szerkezetében bekövetkezett változások egybeesnek a digitális vállalatok számára különösen kellemetlen „ellenszéllel”. Amerikában a Federal Reserve az infláció elleni küzdelem jegyében a januári 0,25 százalékról 4,5 százalékra emelte irányadó kamatlábának felső határát.
Ez megnehezíti a működést minden vállalkozás, de különösen a techcégek számára. A technológiai vállalatok, melyeknek magas értékelései a befektetők azon hitét tükrözik, hogy a jövőben jóval magasabb nyereséget fognak hozni, sokkal kevésbé tűnnek vonzónak a magas kamatlábak világában, hiszen csökkentik az ígért nyereségek jelenértékét.
A Preqin piackutató cég szerint
– ez a visszaesés meredekebb, mint a 2007-2009-es pénzügyi válság után volt.
A technológiai világ másik fájó pontja a félvezetőpiaci trendek voltak. Az elmúlt két évben a gyártók kapacitásbővítésével a chipek kínálata megnőtt. Ezzel párhuzamosan azonban elsorvadt a kereslet, ahogy a járvány-hullámok elmúltával egyre kevesebben vásároltak okostelefont és számítógépeket, illetve a gazdasági csökkenés előszele miatt.
A kriptodevizák árfolyamának összeomlása (egy év alatt mintegy harmadára(!) esett a vezető kriptopénzek kurzusa is) azt jelentette, hogy a digitális valuták elektronikus bányászainak már nem volt szükségük a két nagy chipgyártó, az Nvidia és az AMD által gyártott fejlett processzorokra.
Pár hete, december 21-én a Micron Technology, egy jelentős amerikai memóriachip-gyártó negyedéves veszteségről számolt be, és közölte, hogy az új évben elbocsátja alkalmazottainak tizedét.
A Layoffs.fyi weboldal szerint a techcégek világszerte eddig több mint 150 ezer munkahely leépítését jelentették be 2022-ben. Ebből csak a Meta 11 ezret tesz ki. Az Amazon közölte a diplomásokkal, akiknek 2022 májusában kellett volna munkába állniuk, hogy 2023 végéig várniuk kell, és nem mellesleg 18 ezer alkalmazottat terveznek kirúgni.
Míg a technológiai szektor egykoron menedéknek tűnt a befektetők és a munkavállalók számára, az elkövetkező hónapokban ez a feje tetejére állhat.