A német kancellár a Bloombergnek adott hosszú interjút, amelyben kifejtette: olyan terven dolgoznak, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború kitörése az USA zöld támogatási törvénye után.
A Bloomberg News főszerkesztőjének adott interjúban Olaf Scholz az energiaválságról, az európai ipar jövőjéről, a közös hitelfelvétel lehetőségeiről és a német fegyverzet Ukrajnába küldéséről is részletesen beszélt. A kancellár meglepően óvatos hangot ütött meg néhány kényes téma, elsősorban az USA inflációcsökkentő törvényére adható európai válasz kapcsán.
Scholz szerint az európai összkép szempontjából kiemelkedő fontosságú német gazdaság kifejezetten jó úton halad, ezért nem számolnak az idei évben sem recesszióval. Mint mondta, Berlin megmutatta, hogyan tud gyorsan és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre, így sikerült megszüntetnie függőségét az orosz energiától, és villámgyorsan megnövelni az LNG-import kapacitását.
Az energiaellátás biztonságához persze kell az idei enyhe téli időjárás is, a fő feladat pedig a következő télre való felkészülés lesz. Hosszú távon ugyanakkor egy sokkal nagyobb kihívással néz szembe a német kormány: fel kell gyorsítania és sokkal hatékonyabbá kell tennie az átállást a megújuló energiákra, nem csak az energiabiztonság, hanem ipari versenyképességének megőrzése érdekében is.
A Scholz-kabinet óriási nemzetközi nyomás alatt áll a Leopard harckocsik miatt. Zelenszkij egyre ingerültebben követeli a német hadiipar legendájának számító nehézpáncélosokat, ám a kormány eddig mindig kibújt a szállítások alól. A teljesítés egyébként nem csak elvi, hanem fizika akadályokba is ütközik: a gyártó Rheinmetall éppen a napokban közölte, hogy legalább egy év kell ahhoz, mire egy esetleges kormánydöntést teljesíteni tud.
A kancellár az interjúban is hangsúlyozta legfőbb érvét: csak a partnerországokkal karöltve hajlandó modern fegyverzetet küldeni Kijevnek. „Minden döntést szövetségeseinkkel és barátainkkal egyeztetve hozunk meg, semmit nem teszünk ebben a kérdésben egyedül” – fogalmazott diplomatikusan, mondatai mögött azonban az a teljesen nyilvánvaló aggodalom húzódik meg, amelytől több más NATO-tagállam is joggal tart: a fejlett fegyverzet Ukrajnába küldése a háború eszkalálódásához vezethet – ezt pedig (majdnem) mindenki szeretné elkerülni.
Scholz egyébként nem sok esélyt lát a béketárgyalásokra. Szerinte az csak akkor kezdődhetne el, ha Oroszország kivonná csapatait a megszállt területekről, ennek az esélye azonban gyakorlatilag nulla.
A kancellár – aki éppen január 18-án tart beszédet a globális elit szellemi templomában, a davosi Világgazdasági Fórumon – a jövőt az USA és egyéb államok protekcionista törekvései ellenére is a globalizációban látja. Az ellátási láncok biztonságának érdekében a gazdasági függőség leszakadását hangsúlyozta az egyes országokról. Németország esetében a legnagyobb kockázatot és kihívást a Kínától való függetlenedési próbálkozás jelenti, amely alapvetően a stratégiai jelentőségű autóipar területén jelent majd kiemelt rizikót. Scholz mindenesetre optimista. Mint mondta, a háború sok hibájukra világított rá, de tanultak belőle, és soha többé nem fordulhat elő, hogy az energia vagy az ipar területén Németország gyakorlatilag egyetlen országtól (Oroszországtól és Kínától) függjön.
A globalizációt tekintve a kancellárnak meggyőződése, hogy a mostani gazdasági szövetségek fellazulására és problémáira a választ és megoldást a feltörekvő, jelenleg középhatalmi státuszban lévő államok jelenthetik, ezért a gazdasági egyesüléseknek új módszerekre és új partnerségekre kell törekedni.
Annak ellenére, hogy Macron francia elnök mellett éppen Scholz volt az, aki az USA protekcionista törvényére válaszul egy hasonló elvekre épített EU-s választörvényt követelt, a kancellár meglepően suttogóra fogta az eddigi oroszlánüvöltést.
Scholz határozottan kijelentette, hogy bár óriási a feszültség az Egyesült Államok kirekesztő iparpolitikája és támogatási rendszere miatt, az Európai Unió nem fog hasonlóan protekcionista megoldásokkal élni, ezzel kirobbantva egy mindenki számára katasztrofális eredményekkel járó kereskedelmi háborút. Szavai rímelnek Ursula von der Leyen tegnapi davosi beszédére, amelyben az Európai Bizottság elnöke ismertette az EU várható törvényét, amelyet az amerikai protekcionista törekvésekre válaszul adhat, és amellyel úgy hirdetett háborút, hogy közben nem hirdetett háborút.
„Nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elkerüljük ezt a helyzetet” – mondta Scholz a kereskedelmi háborúról, utalva arra az amerikai-európai munkacsoportra, amelyet Macron elnök washingtoni látogatása után állítottak fel annak érdekében, hogy az európai vállalatok elleni diszkriminációs hatásokat csökkentsék. (Elemzők és jogászok ugyanakkor arra mutatnak rá: a Biden-féle törvényen érdemben már nem fognak változtatni, így a munkacsoport tevékenysége csupán időhúzásra jó.)
Scholz arra is rámutatott, hogy kormánya sok milliárd eurót fog befektetni a német ipar versenyképességének megőrzése érdekében. Ez az a rendkívül vitatott pont a francia-német elképzelésen alapuló, von der Leyen által is megszellőztetett tervben, amely az állami támogatások rugalmasabbá tételéről szól. Az EU piaci törvényei alapból nem engedték a túlzott mértékű állami támogatásokat, helyette a piaci verseny fejlesztéseit preferálták. Az, hogy ezen a válság miatt változtatni akarnak, felerősíti azon országok aggodalmát, amelyek Németország és Franciaország erősödésére, míg a költségvetési lehetőségekkel szűkebben rendelkező országok gazdasági leszakadására, ezzel az egységes piac széttöredezésére mutatnak rá.
Végül: Scholz makacsul ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy a zöld támogatások megvalósítására költendő összeget nem lehet egy új uniós hitelfelvételből fedezni. Korábban már többször utalt rá, hogy a legrosszabb ötletnek tartja az EU adósságának növelését, ezért a legfontosabb, hogy a jelenlegi beteg helyzetet mindenekelőtt meglévő forrásokból orvosolják.
Szerinte a kézenfekvő megoldás erre a Covid-járvány hatásainak enyhítésére szolgáló alap lenne, amelyben még mindig rengeteg pénz van, így elsősorban azt az óriási maradványösszeget kell felhasználni a közös EU-s lépésekhez ahelyett, hogy Brüsszel újabb hitelfelvételbe kényszerítené a tagországokat.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A brit lap szerint túl lassan reagálnak a hatóságok az Elon Musk tulajdonában álló közösségi platformon terjedő tartalmakra, miközben a kormány szigorítaná az online szabályozást.
A 2019-ben végrehajtott, több mint 33 órán át tartó végső műtét az Operation Freedom nevű program csúcspontja volt.
