Néhány évvel ezelőtt az USA egyszerre volt kétségbeesett és dühös, ha azt tapasztalta, hogy egyes kormányok különböző támogatásokkal és engedményekkel juttatják előnyökhöz saját országuk vállalkozásait. Az amerikai válasz akkor nem egy kereskedelmi háború kirobbantása volt, hanem az, hogy megpróbálta észhez téríteni az adott döntéshozókat, és a világkereskedelem biztonságára, valamint a Kereskedelmi Világszervezet alapelveire mutogatva igyekezett letörni a protekcionista hajtásokat.
Scholz határozottan kijelentette, hogy bár óriási a feszültség az Egyesült Államok kirekesztő iparpolitikája és támogatási rendszere miatt, az Európai Unió nem fog hasonlóan protekcionista megoldásokkal élni, ezzel kirobbantva egy mindenki számára katasztrofális eredményekkel járó kereskedelmi háborút. Szavai rímelnek Ursula von der Leyen tegnapi davosi beszédére, amelyben az Európai Bizottság elnöke ismertette az EU várható törvényét, amelyet az amerikai protekcionista törekvésekre válaszul adhat, és amellyel úgy hirdetett háborút, hogy közben nem hirdetett háborút.
Davosban, a Világgazdasági Fórum második napján tartott beszédében Ursula von der Leyen végre megfogalmazott néhány javaslatot az EU iparának megmentése érdekében - válaszul az Egyesült Államok támogatási rendszerére a zöld befektetések terén, amely 369 milliárd dolláros „hazait" támogató rendszerével a beruházások áttelepülését és a vállalatok kivándorlását indíthatja meg Európából az USA-ba.
„Nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elkerüljük ezt a helyzetet” – mondta Scholz a kereskedelmi háborúról, utalva arra az amerikai-európai munkacsoportra, amelyet Macron elnök washingtoni látogatása után állítottak fel annak érdekében, hogy az európai vállalatok elleni diszkriminációs hatásokat csökkentsék. (Elemzők és jogászok ugyanakkor arra mutatnak rá: a Biden-féle törvényen érdemben már nem fognak változtatni, így a munkacsoport tevékenysége csupán időhúzásra jó.)
Scholz arra is rámutatott, hogy kormánya sok milliárd eurót fog befektetni a német ipar versenyképességének megőrzése érdekében. Ez az a rendkívül vitatott pont a francia-német elképzelésen alapuló, von der Leyen által is megszellőztetett tervben, amely az állami támogatások rugalmasabbá tételéről szól. Az EU piaci törvényei alapból nem engedték a túlzott mértékű állami támogatásokat, helyette a piaci verseny fejlesztéseit preferálták. Az, hogy ezen a válság miatt változtatni akarnak, felerősíti azon országok aggodalmát, amelyek Németország és Franciaország erősödésére, míg a költségvetési lehetőségekkel szűkebben rendelkező országok gazdasági leszakadására, ezzel az egységes piac széttöredezésére mutatnak rá.